Ige: A megigazulás szolgálata.

 „Mert ha a kárhoztatás, azaz az ítélet szolgálata dicsőséges, vagyis: ha már annak szolgálata is dicsőséges, ami ítéletre vezet, mennyivel inkább dicsőséges az igazság, vagyis a megigazulás szolgálata?* (2 Kor. 3,9)

*Mert ez által jelentetik ki, hogy:„… a törvény nélkül jelent meg, a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá nekünk Isten igazsága, vagyis az Isten előtti megigazulás, amelyről bizonyságot is tesznek, és tanúsítják a törvény és a próféták, az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyek” (Róm. 3,21)

 És folytatja az apostol, megokolva, hogy miért: „Mert az Istennek igazsága, vagyis az Isten által ajándékozott megigazulás jelentetik ki, és nyilvánul meg abban hitből hitbe. Mert a megigazulásról hull le az örömüzenetben a lepel, amit a hívő a hittel nyer el, s ezt az igazságosságot, ezt a megigazulást a hit a hitnek adja tudtul, miképpen meg van írva: Az igaz, azaz a megigazult vagy megigazított ember pedig hitből él. És ez olyan hit, amely Istennek emberi ésszel fel nem érhető segítségében, és csodáiban tud bizakodni” (Róm. 1,17).

Sőt a dicsőített nem is dicsőséges ebben a részben az őt meghaladó, felülmúló, túlszárnyaló dicsőség miatt" (2 Kor. 3,10) "

 [Más fordítás: Mert dicsőséges nem lehet, ami ott fénylett, a kiváltképpen való dicsőséghez képest]^*

*Mert: „Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak, aki a valóság” (Kol. 2,17)

 „Mivel a törvény az eljövendő javaknak csak árnyékát, de nem a mennyei dolgok valóságos alakját tartalmazza…”(Zsid. 10,1).

 „Mert ha dicsőséges az elmúlandó, ami eltöröltetik, és érvénytelenné tétetik, sokkal inkább dicsőséges, ami megmarad” (2 Kor. 3,11)

[Más fordítás: Mert ha a megszüntetendőt dicsőséggel vezették be, sokkal inkább dicsőségnek kell öveznie a megmaradót].