„…lesznek az emberek MAGUKAT
szeretők…” „…és mivel a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban
MEGHIDEGÜL…” „…akik megtartják a kegyesség (istentisztelet, istenfélelem,
istenfélő élet) LÁTSZATÁT, de megtagadják annak EREJÉT…”
Az önzés (önszeretet) sokszor
elbújik a "kegyesség látszata" mögé. Jó érvekkel, "divatos"
keresztény "szlogenekkel", "ideológiákkal" tökéletesen el
lehet fogadtatni másokkal: "Isten is meg akar áldani", "ne szólj
bele - ez a 'magánéletemhez tartozik', 'privát szféra'...”. És ha mégis, megosztanád
Isten Igéjét egy-egy ilyen területen, akkor te már "erőszakos" vagy,
"ráerőszakolod" a saját látásodat másokra... hagyd őket
"élni" - mondják, gondolják, sugározzák, akik nem szeretnék az Igét
hallani.
Oké - egy pontont túl az Úr
Jézus sem "erőltette" rájuk Magát, amint a „gazdag ifjú” történetében
látod. Megmondta, mi lenne a helyes (pont őreá, a gazdag ifjúra nézve mi lenne
a követendő, mi munkálná javát, a jövőjét mi formálná jó irányban), de amikor
az ifjú felülbírálta az Úr Jézus szavát, és úgy gondolta, ezt „nem engedheti
meg magának”, akkor az Úr engedte elmenni. Nem rohant utána. Nem ment bele
alkudozásokba. Olyanná vált számára, mint aki lehetőséget kapott, és nem élt
vele. (Bár megkedvelte őt. De nem tudott mit kezdeni vele. Elengedte.)
Ugyanígy azokkal kapcsolatban
is, akiket hívott, hogy kövessék Őt, és különböző (emberileg érthető)
kifogásokkal éltek a Luk 9 végén. S akik visszautasítják a meghívást? Luk 14 –
a nagy vendégségben? Kikerüli őket az áldásfolyam. Nem kapják meg a továbbiakban
a lehetőséget, másokat hív az Úr. Lehet, hogy fáj Neki, de Ő ilyen. Meg fogja
találni azokat, akik készségesek. A tanítványi szívűeket. Azokat, akik nem
mondják, hogy „pótolhatók vagyunk”, „majd talál Isten mást, helyettünk”, „meg
kell tanulnunk váltani” – ha Isten nem akar „pótolni” téged, ha nem akar „mást
találni” helyetted, és nem akarja, hogy „válts”, akkor, amit teszel, bűnös
közömbösség, vagy éppen határozott lázadás (önző indítékból) Isten legjobb
akarata ellen. Csak éppen ez az indíték jól elbújik egy 21. századi divatos
„keresztény” szlogen (szólam, ideológia) mögött. De Jézust nem fogja becsapni
és manipulálni.
Az Úr Jézus egyáltalán nem
véletlenül választott magának tanítványokat. Ő tanítvány-párti. Olyanokkal
munkálkodik együtt, akik NEM MAGUKAT helyezik előtérbe. Akiknek a döntése azon
fog múlni, hogy MIT SZERETNE AZ ÚR. És nem csak, hogy megkérdezik, hogy Ő mit
szól hozzá, hanem azt mondják Neki: MIT AKARSZ URAM, HOGY CSELEKEDJEM? Ez a
tanítványi szív és hozzáállás.
Mit akarsz, Uram? Nem az Ő
jóváhagyását kérik saját terveikre, vagy döntéseikre (utólag, amikor már úgysem
tudna mit mondani nekik, hiszen eldöntötték, és talán el is kezdték
megcsinálni), hanem ELŐRE kérik ki véleményét, keresik tetszését. (Nem a
megvett repülőjeggyel a kezükben kérdezik, Uram, ugye Te is akarod, hogy
kimenjek munkát keresni – hanem előre kérdezik, Uram, mit szeretnél velem?)
Az Úr Jézus: tanítvány-párti.
Tanítványokat gyűjtött Magának. Ma is ezt teszi. Én is tanítvány-párti vagyok.
Tanítványként akarok élni. Veled, és Neked, Uram. Ámen.
Idézett igék: 2Tim 3,15. Mt
24,12. Mk 10,21-23. („megkedvelte”). Lk 9,57-62. Lk 14,16-24. (kifogások). Mk
8,34-38. („kövessen engem…”)
2Tim 3,15.
1 Azt pedig tudd meg, hogy az
utolsó napokban nehéz idők állanak be.
2 Mert lesznek az emberek
magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt
engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,
3 Szeretet nélkül valók,
kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértékletlenek, kegyetlenek, a jónak nem
kedvelői.
4 Árulók, vakmerők,
felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői.
5 Kiknél megvan a
kegyességnek látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.
Lk 9,62.
Valaki az eke szarvára veti
kezét, és hátra tekint, nem alkalmas az Isten országára.
Lk 14,18.
És mindnyájan egyenlőképpen
kezdték magukat mentegetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.