Halottak napjáról a nagy egyházak véleménye

Hogyan vélekednek a halloweenről, a halottak napjáról a nagy egyházak? 

Evangélikus egyház:

Luther Márton 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára függesztette ki az egyház megreformálásáról szóló írását. A reformáció eredményeként megalakult egyház elfogadja a szentek létezését, ám a Bibliára hivatkozva elutasítja, hogy hozzájuk imádkozzanak a hívek, vagy segítséget kérjenek tőlük.

Református Egyház:

A református vallás a 16. században elindult vallásreform egyik ága, megalapítása Kálvin János nevéhez kötődik. A reformátusok elvetik a szentek tiszteletét, így a mindenszentekről sem emlékeznek meg. Kálvin a halottkultuszt helytelenítette, még a sírok megjelölését is elvetette, ezért a halottak napja sem egyházi ünnep. Az erős római katolikus hatás miatt Magyarországon nem ritka, hogy a reformátusok is kilátogatnak a temetőkbe és megemlékeznek az elhunyt szeretteikről. 

Anglikán Egyház:

VIII. Henrik király a 16. században szakított Vatikánnal, ezzel megalapította az anglikán egyházat, amelynek a vezetője mindig az aktuális angol uralkodó. A szentek tiszteletét nem vetik el, a halottak napját viszont nem tartják meg. A szigetországban halottak napján nem szokás kilátogatni a temetőkbe, helyette a kelta gyökerekkel rendelkező, október 31-én tartott Halloween, és a november 5-re eső Guy Fawkes (örömtűz éjszakája) a meghatározó. (Mely ünnep, ahogy alább ez világosan kiderül, okkult gyökerekkel rendelkezik – szerk.)

Halloween eredete 

A Brit-szigetek területén és a mai Franciaország északi részén élő kelták november elsején ünnepelték az újévet. A kelták úgy tartották, hogy az újesztendő előtti napon az élők és a holtak közötti határ elmosódik. Október 31-én a magaslatokon hatalmas tüzeket raktak, termény- és állatáldozatot mutattak be. Miután kialudt a tűz, az ünneplők hazatértek, a parázsból pedig egy-egy darabot otthonaikba vittek, ahol ismét tüzet gyújtottak és egész éjszaka virrasztottak. 

A kelta hatások mellett a római hagyományok hagytak nyomot a Halloween átalakulásán. A fák és a gyümölcsök istennőjének, Pomonának ünnepét szinte egy időben rendezték. Később a szokások összefonódtak és kialakultak az esemény ma is visszaköszönő jelképei: a boszorkány, a fekete macska, a csontváz, illetve a tréfálkozás és a jóslás.

Az ünnep tengerentúli változata

Amerika felfedezése után a telepesek körében  nem volt népszerű a Halloween (többségük a keresztényüldözés elől menekült az Újhazába, Istenfélő, Biblia szerető emberek voltak – szerk. megj.), változást a 19. század közepe hozott, amikor valószínűleg a nagyszámú ír bevándorlók keltették életre az ünnepet. Elsősorban az Egyesült Államokban és Kanadában bevett szokás, hogy a gyermekek jelmezekbe bújva házról házra járnak és édességet kérnek ajándékba. A felnőttek házibulikon múlatják az időt szintén maskarába öltözve. Az ünnep nélkülözhetetlen kelléke a faragott tökfigura vagy annak műanyag változata. 

(Forrás:http://www.unnep.eu)