Wikipédia – halottak napja

Október és november fordulójában összetorlódnak az ünnepek. Sokan igyekeznek ilyenkor a temetőbe, gyújtanak gyertyát a halottaik tiszteletére. 

A Halloween október 31-re, a mindenszentek november 1-re, míg a halottak napja november 2-ra esik. Az alábbiakban ezeket az ún. "keresztény" ünnepeket járjuk körbe. Azt mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy a Bibliában, amely számunkra az egyedüli iránytű, halvány utalás sem esik ezekről. Sőt. Az érzékeny fül már a Wikipédia száraz leírásából is kiérzi, valami másról van itt szó.

Wikipédia – "Amindenszentek vagy mindszent ünnepét a katolikus egyházban november 1-jén, más egyházakban más napokon tartanak a valaha élt igaz emberek tiszteletére. A halottak napját előzi meg. Estéjét a halottak estéjének (vigíliájának) is nevezik, ilyenkor sok helyen hosszan, akár 1-2 órán át szólnak a harangok a halottak emlékezetére. A mindenszentekhez és a halottak napjához kötődő szokásokat nem csak a hithű keresztények gyakorolják.

Az angolszász országokban a mindenszentek napját megelőző este a halloween (minden szent estéje). A keresztény Keleten már 380-tól megtartották az összes vértanú ünnepeként. A nyugati keresztény egyházban 609-től ünneplik, attól az évtől, amikor IV. Bonifác pápa Rómában átvette és május 13-án Mária és az összes vértanú tiszteletére felszentelte az eredetileg a pogány istenek tiszteletére épült Pantheont.

Halloween – A sötétség bálja

A Halloween manapság a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31-én. A töklámpás lett az idők folyamán a Halloween legfontosabb jelképe. (Forrás: helowin.gportal.hu )

A 8. században uralkodó III. Gergely pápa tette a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává. A rákövetkező században IV. Gergely pápa a mindenszentek ünnepét november 1-jére helyezte és egyetemes ünneppé tette.

A hagyomány szerint VI. Leó bizánci császár terjesztette ki az ünnep hatályát a vértanúkról minden szentre, miután templomot emeltetett szent életű felesége emlékére, de nem engedték, hogy a templomot a császárnének szenteljék, ezért Leó úgy döntött, hogy a mindenszenteknek dedikálják.

 „A Halottak napját a katolikusok november 2-án tartják, Mindenszentek napját követően.

Az ünnep már az ókori Rómában is létezett feralia néven. A Katolikus Egyházban először 998-ban ünnepelték. Szent Odiló clunyi apát kezdeményezése volt, hogy a Mindenszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. 

Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben a clunyi bencések hatására, a 14. században vált hivatalossá. Az ünnepet azért látták szükségesnek, mert a keresztény gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik és üdvözülését meggyorsíthatja ha az élők könyörögnek érte. Ekklesziológiailag a küzdő egyház (Ecclesia militans) megemlékezése a tisztítótűzben időző lelkekre, a szenvedő egyházra (Ecclesia patiens).”