Ige: Az okos, és a balga szüzek

 „Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa [Isten királysága] ama tíz szűzhöz, akik elővevén [és fogták] az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé [a vőlegény fogadására]. Öt pedig közülük eszes [okos; bölcs, meggondolt, értelmes] vala, és öt bolond [balga; ostoba; esztelen; meggondolatlan].  [ugyanis] Akik bolondok [balgák; ostobák; esztelenek; meggondolatlanok] valának, mikor lámpásaikat elővevék [és magukhoz vették], nem vivének magukkal olajat; Az eszesek [okosak; bölcsek] pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben [az ő korsóikban].

Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadnak [elálmosodtak; elbóbiskoltak] és aluvának [majd el is aludtak]. Éjfélkor pedig kiáltás lőn [kiáltás hangzott]: Ímhol jő a vőlegény! Jöjjetek elébe [jöjjetek a fogadására]! Akkor [felébredtek és] felkelének mind azok a szüzek, és elkészíték [és rendbe hozták] az ő lámpásaikat. A bolondok [balgák; ostobák; esztelenek] pedig [így szóltak és] mondának az eszeseknek [az okosakhoz; a bölcseknek]: Adjatok nékünk [egy kis olajat] a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak [mert kialvóban vannak].

Az eszesek [okosak] pedig [így válaszoltak, és] felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek [is]; menjetek inkább az árusokhoz [vagyis a kereskedőkhöz], és vegyetek magatoknak. Mikor pedig venni [vagyis vásárolni] járnak vala [és azok az ostoba lányok még távol voltak], megérkezék a vőlegény; és [azok a lányok] akik készen valának, bemenének ővele a menyegzőbe [az esküvői vacsorára], és [azután] bezáraték az ajtó.

Később pedig a többi szüzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! Nyisd meg [nyiss ajtót] mi nékünk. Ő pedig felelvén [így válaszolt, és], monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket (Mát. 25,1-12)

Így folytatódik a figyelmeztetés: „Legyenek a ti derekaitok felövezve, és szövétnekeitek (lámpásaitok, vagy mécseseitek) meggyújtva; Ti meg (legyetek) hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják, mikor jő meg… hogy mihelyt megjő és zörget, azonnal megnyissák néki” (Luk. 12,35-36)

Hát: „Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok” (1 Thess. 5,6)  

Már Bemerítő Jánoson keresztül hangzik az ígéret: „Én ugyan vízbe merítelek be titeket megtérésre [hogy más felismerésre térjetek; a gondolkozás(mód) megváltoztatás végett], de aki utánam jő, [a nyomomba lép], erősebb [és hatalmasabb] nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok [alkalmas; megfelelő], és méltó; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít be majd titeket” (Mát. 3,11;)

Amikor a kenetet – Isten erejét – megkapjuk, és akkor ezt mondja a Szent Szellem: „És néktek kenetetek van a Szenttől, és (ezt tudjátok is mindnyájan, és) mindent tudtok. És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem amint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne (Más fordítás: de bennetek megvan az a kenet is, amelyet tőle kaptatok, ezért nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; sőt amire az Ő kenete tanít meg titeket, az igaz, és nem hazugság; és ahogyan megtanított titeket, úgy maradjatok meg Őbenne)” (1 Ján. 2,20)

Akkor így szól az Úr: „Mindenestől szép vagy, én mátkám, és semmi szeplő nincs benned (és semmi hibád sincsen)! Jöjj hozzám a Libanonról (a fehér hegyről), menyasszonyom, jöjj hozzám a Libanonról! Nézz le az Amáná csúcsáról (jelentése: az erős szövetség; a hűség, erősség; megbízhatóság, állhatatosság; az állandóan folyóról), a Szenír (jelentése: lámpás) és a Hermón csúcsáról (jelentése: „odaszentelés”, felszentelt), az oroszlánbarlangoktól, a párducok hegyeiről!” (Én. 4,7-8)

És utána már így biztat az Ige: „Örüljünk és örvendezzünk (és ujjongjunk), és adjunk dicsőséget néki (és dicsőítsük őt), mert eljött a Bárány menyegzője (és felkészült menyasszonya), és az ő felesége elkészítette magát, És monda nékem: Írd meg: Boldogok azok, akik a Bárány menyegzőjének vacsorájára hivatalosak. És monda nékem: Ezek az Istennek igaz beszédei (az Isten igaz igéi)” (Jel. 19,7)

De: „(Attól kezdve) Mikor már a gazda felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani (vagyis megálltok kívül, és kezditek) az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg (az ajtót) nékünk; és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom honnét valók vagytok ti” (Luk. 13.25)  

„… Ezt mondja a Szent, az Igaz, akinél a Dávid kulcsa van, és amit kinyit, senki nem zárja be, és amit bezár, senki nem nyitja ki” (Jel. 3,7)

Mert: „Nem minden, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek országába [az Isten királyságába]; hanem [csak az] aki cselekszi [és megteszi] az én mennyei Atyám akaratát” (Mát. 7,21)

Azok pedig kinn maradnak: „Kiknél megvan (mert megtartják, megőrzik) a kegyességnek [a hit, és istenfélelem, és szentség] látszata [és formája] (akik istenes életet színlelők ugyan), de megtagadják [és elutasítják, feladják] annak erejét [a csodatevő erőt (és a csodát cselekvő) képességet, és hatalmat]. És ezeket kerüld (és fordulj el ezektől)” (2 Tim. 3,5)

Ige: Az Úr Jézus az,

 „Akiben van a mi váltságunk [Ebben a Szerelmesben lett ugyanis mienk a váltság, a megváltásunk] az Ő vére által [árán, az ő vérén keresztül], a bűnöknek [a félre-csúszások, botlások vagy elhajlások] bocsánata [és eltörlése, és az elesések elengedése] az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. [az Ő kegyelmének gazdag voltához mérten]” (Eféz. 1,7)

És tette ezt a minden kegyelem Istene azért, mert: „mindenki vétkezett [eltévesztette a célpontot] és híjával van [és nélkülözi; szűkölködik] az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által.

 [Más fordítás: Megigazulásukat  azonban ingyen, az ő kegyelméből kapják a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén, amelyet a Krisztus Jézus megváltó munkája fordított felénk]

Mert az Isten őt [eleve] (el) rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek, a Láda fedele (a Templomban), mint előkép, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés].

Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát [igazságosságát] megmutassa [nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként].

 Isten ugyanis az előbb [korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta] türelme idején [az előbb történt vétkezések büntetlenül hagyása; elengedése; megbocsátása által. Melyeket Isten elszenvedett, eltűrt, béketűrésével] hogy e mostani időben [időszakban] mutassa meg [jelentse meg] igazságát [és kimutatta igazságosságát a jelen időre nézve is].

Mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, [megigazít mindenkit] aki Jézusban hisz. [aki a Jézus hitéből való] (Róm. 3,23-26)

Ige: Az Élet Igéje

 „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk (és megfigyeltünk), és kezeinkkel (is) illettünk (és megtapintottunk), az életnek Igéjéről (logoszáról).

És (mert) az élet megjelent és (mi pedig) láttuk és tanúbizonyságot teszünk róla és (ezért) hirdetjük néktek (is) az örök életet, amely (azelőtt) az Atyánál vala és (most pedig) megjelent nékünk.

Amit (tehát) hallottunk és láttunk, (azt) hirdetjük néktek (is), hogy néktek is közösségetek legyen velünk, és pedig a mi közösségünk az Atyával és az ő Fiával, a Jézus Krisztussal” (1 Ján. 1,1-3)

Az Úr a Kősziklánk!

Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr  ami kősziklánk mindörökre (Ésa 20,4)

fav. part 3 (lejátszási lista)

A nyugalom helye

Aki ugyanis bement az Isten nyugodalmába, maga is megnyugodott (Zsid 4,10)

A Gondoskodó Isten

Ő ad eledelt minden élőlénynek, MERT ÖRÖKKÉ TART A SZERETETE! (Zsolt 136,25)

Ravasz László

Akik mindenből hisznek egy keveset, nem hisznek végül semmit. (Spurgeon) 

Idézetek a szeretetről

Ha bárhol emberrel találkozom, akárkivel, akinek emberarca van, meg kell értenem, hogy szeretnem kell őt. (Shürman) 

A nap gondolata:

Ha a hitben apály van, akkor emelkedik a bűn dagálya.

(Spurgeon)

Harvest Bashta - Make Us Ready (magyarul)

8. ZSOLTÁR.

Füle Lajos: Add újra

Idézet: A szeretet

Az élet értelme

Feltétel nélküli szeretet!

 Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Ez a történet egy katonáról szól, aki hazatért a vietnami háborúból. San Frascisco-ból telefonált haza szüleinek....

- Megyek haza. Valamit még meg kell kérdeznem. Itt van velem a barátom, szeretném, ha velem jöhetne ő is hozzánk.

- Természetesen - válaszoltak a szülők - szívesen látjuk őt is.

- Valamit még tudnotok kell. - folytatta a fiú - Az én barátom súlyos sebesüléseket szerzett. Egy aknára lépett, elvesztette egyik kezét és lábát. Nincs neki hova menni és én nagyon örülnék, ha velünk lakhatna.

- Ez borzasztó fiam. Természetesen szívesen segítünk neki lakást keresni.

- Nem, apa, anya. Azt akarom, hogy velünk lakjon.

- Fiam, - válaszolt az apa - nem tudod, mit kérsz tőlünk. Valaki ilyen hátrányokkal óriási gondokat okozna nekünk. Van nekünk egy életstílusunk, csak nem várod tőlünk, hogy miatta azt csak úgy megváltoztassuk. Szóval gyere haza, de azt a srácot felejtsd el. Bizonyára képes lesz magáról egyedül is gondoskodni.

A fiú rögtön letette a telefont és többször már nem jelentkezett. Pár nap múlva a szülőket San Francisco rendőrségéről hívták. A fiúk leugrott egy felhőkarcoló tetejéről és szörnyethalt. A rendőrség öngyilkosságként zárta le az esetet.

A kétségbeesett szülők azonnal repülőre szálltak, hogy azonosítsák fiuk holttestét. Felismerték őt és megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a fiúknak hiányzott az egyik keze és a lába.

Legyen bátorságunk nem elfordulni azoktól, akiknek szükségük van a segítségünkre!

Amaro Del - Dal a cigányokról

Ige: A vallásos emberekről

Az Úr Jézus kijelentése: „De jaj néktek farizeusok! Mert megadjátok a dézsmát (a tizedet) a mentától, rutától (a kaporból) és minden paréjtól (és minden zöldségféléből), de hátra hagyjátok (és elhanyagoljátok) az (igazságos) ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni (elhanyagolni)” (Luk. 11,42)

És a prófétákon keresztül pedig így szólt – és szól ma is – minden hívőhöz: „Megjelentette néked, oh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot (törekedj szeretetre), és hogy alázatosan járj a te Isteneddel” (Mik. 6,8) „Mert szeretetet kívánok én és nem áldozatot: az Istennek ismeretét inkább, mintsem égőáldozatokat” (Hós. 6,6)

Igék: A hústestből való kiköltözésről

Mert tudjuk [tisztában vagyunk vele], hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol [leomlik; leoldódik, összeomlik, megsemmisül], épületünk [lakásunk, hajlékunk] van Istentől, nem kézzel csinált [nem kézzel épített; alkotott, nem mesterséges], örökkévaló [világkorszakra szóló,(aioni)] házunk [örök otthonunk (épületünk)] a mennyben. [a legfelső égben]

Azért is sóhajtozunk [fohászkodunk is] ebben (a testben) [itt], óhajtván [vágyódva, kívánkozva epekedünk] felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat; [hogy mennyei lakásunkat ráhúzhassuk a földire; mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba] ” (2 Kor. 5,1-2)

Hiszen az Úr Jézus már kijelentette, hogy: „Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya” (Ján. 12,26)

Még a kínoszlopon függő latornak is azt mondta: „… Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban” (Luk. 23,43)

Ige: Megvallás

Az apostol, és minden krisztusi ember megvallása,: Krisztussal együtt megfeszíttettem [oszlopra szegeztettem]. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most (hús)testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta [feláldozta] érettem” (Gal. 2,20)

Ezért most már: „Nékem pedig ne legyen másban dicsekedésem, hanem a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében (g: sztaurosz = kínoszlopában), aki által nékem megfeszíttetett a világ, és én is a világnak” (Gal. 6,14)

Amíg a világban és a világ szerint élt, (és amíg csak vallásos volt) azokat megtagadva így vall: „De amelyek nékem egykor nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem” (Fil. 3,7)

És azért nyereség a meghalás, azaz: a (hús)testből való kiköltözés, mert:  „… bizakodunk, és inkább szeretnénk kiköltözni a testből (szómato: a földi megjelenési formámból), és hazaköltözni az Úrhoz. Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki” (2 Kor. 5,8-9)

Énekelj az Úrnak új éneket

Zsoltár 4-es.

Ige: És tovább bátorít az Úr!

 „… így szól az Úr, a te Teremtőd…: NE FÉLJ, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!" (Ésa. 43,1)

Ige: Az Úr veled, ne félj

Az Úr, ő az, a ki előtted megy, ő lesz te veled; el nem marad tőled, sem el nem hágy téged: ne félj és ne rettegj!” (5 Móz. 31,8)

Ige: Bátorítás

 „… ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket…”(1 Móz. 50,21)

Áldás

Bennem ég egy tűz mely nem hal el....

Ige: Megvallás

Erőm és pajzsom az Úr, benne bízik szívem Ő megsegített ezért vidám a szívem

és énekelve adok neki hálát (Zsolt 28,7)

Idézetek

" A tudomány, vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak. " Albert Einstein 

„Boldog-szomorú dal

„Mert aki engem megtalál, az életet találja meg, és kegyelmet nyer az Úrtól.”

Példabeszédek könyve 8:35

Keresed égen-földön, keresed akarattal, ésszel, erővel. Keresed a hangzatos helyeken, a tömegben, keresed az égbe törő hegycsúcsokon, a kopár sziklákon és a mély szakadékokban. Keresed, és észre sem veszed, hogy mindig ott volt előtted, melletted, csupán egy imányi karnyújtásnyira tőled. Aztán valami összetör, és ott fekszel egyedül, védelem nélkül a földön, és Valaki feléd nyújtja a kezét. Valaki, akire mindig is szükséged volt, csak nem tudtad, vagy nem merted bevallani. Isten lehajol hozzád, és szívedben lassan újra éled a remény, és most már tudod, mi a kegyelem.

És élsz. Végre először, igazán, teljes szívből élsz. Élsz, mert tudod, ismered mi az Élet. Nem ez az 50-60-70, vagy kitudja hány év. Nem az, hogy hány karika van az autód elején, nem a 9-es utáni nullák száma a bankszámládon, nem a házad mérete, a diplomáid száma, a ranglétrán elfoglalt helyed. Az élet ennél sokkal többet rejt magán.

Az élet nem a két dátum közötti évek száma, amit majd a fejfádra írnak egyszer. Az élet Isten, a veled való kapcsolat, és tényleg örökké tart. Most még küzdened kell, nem tudod, mit hoz a holnap, örömöt, vagy még nagyobb keserűséget, de szívedben béke van, mert megtaláltad Őt. Ha holnap nem nyitod föl a szemed, ha holnap számodra vége itt mindennek, tudod, hogy akkor sincs vége, mert van feltámadás, van kegyelem.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2011/07/boldog-szomoru-dal.html

Tudatlanságból elkövetett bűnök

...és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek" (4Móz 15,25).

Sokszor egyáltalán nem látjuk bűneinket, mert tudatlanok vagyunk. Biztosak lehetünk abban, hogy sok ilyen tudatlanságból elkövetett bűnünk van, cselekedeti és mulasztási bűnök egyaránt. Teljes jóhiszeműséggel azt gondoljuk, hogy Isten szolgálatára cselekszünk bizonyos dolgokat, pedig azokat Ő nem parancsolta és nem is fogadhatja el.

Az Úr ismeri mindannyiunk tudatlanságból elkövetett vétkeit. Ez félelemmel tölthet el bennünket, hiszen igazsága egyszer majd számon kéri tőlünk ezeket a bűnöket. Hitünk azonban vigasztalást merít az ígéretből, hogy az Úr az általunk nem észlelt bűnöket is eltörli. Látja bűneinket, de a háta mögé veti azokat, hogy ne lássa többé.

Az a vigasztalásunk, hogy Jézus Krisztus, a mi Főpapunk, engesztelést végzett a hívők egész Gyülekezetéért. Ezzel bűnbocsánatot szerzett az általunk nem ismert bűneinkért is. Drága vére megtisztít minket minden bűntől. Akár észrevettük és elsirattuk azokat, akár nem, Isten látta ezeket a bűnöket, Krisztus engesztelést végzett értünk, a Szent Szellem pedig tanúságot tesz arról, hogy megbocsáttattak. Így tehát háromszoros okunk van rá, hogy békességünk legyen.

Atyám, dicsőítelek isteni bölcsességedért, amellyel nemcsak meglátod vétkeimet, hanem Krisztusban engesztelést szereztél minden bűnömre, hogy megszabadíts mardosásuktól, és ezt már akkor megtetted értem, mielőtt én egyáltalában bűneim tudatára ébredtem volna.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Áldjad én lelkem az Urat.

Ige: Az Úr Krisztus szava

Mert ti az én juhaim, az én legelőm nyája vagytok…- így szól az én Uram az Úr! (Ez. 34,32)

Gyöngyszemek

Nem létezik több egy Istennél, és ez az egy Isten elég.

Karácsonyi ajándék

Egész álló nap havazott, sűrű hópelyhek lepték be az ajtókat, ablakokat, fehér kárpittal vonták be a mezőket, és valahol a kanadai préri egyik magányos farmján egy gyermek készült erre a világra jönni.

John, az apa nyugtalanul járkált fel-alá a nappali szobában. Jessie a felesége, harmadik órája vajúdott első gyermekükkel. Nem volt már éppen fiatal, de nagyon akarta ezt a gyermeket.

- Remélem a Doktor időben ideér – gondolta John – csak ez a sok hó ne esett volna!

Később így morfondírozott:

- Aggodalomra semmi ok, évezredek óta így történik és Jessie anyja is fenn van, hogy segítsen neki, ha kell!

Odakinn a sötét csendben, csak a hópelyhek halk suttogása hallatszott és csak néha jajdult fel egy-egy fa jeges terhe alatt. John a fahasábokat nyaldosó lángokat nézte elmélyülten, amikor kopogtattak. Gondolta a Doktor érkezett meg, de meglepetésére, egy idegen állt az ajtóban.

- Bejöhetek? – kérdezte. John habozott kis ideig, de látva átfagyott, szomorú ábrázatát, és a haját, melyben jégcsapokká állt össze a ráolvadt hó – beengedte. Havas ruháit lesegítette és helyet készített a tűz előtt, ahol az éjszakát tölthette a jövevény. Vacsorát is adott, amiért nagyon hálás volt az idegen.

- Mit kerestél odakinn ilyen havas éjszakában? – kérdezte John.

- Nagyon sok dolgom van – felelte az idegen – Nagyon sok helyre kell mennem.

- De hát hová kell menned ilyen időben?

- Bárhová, - mondta a különös idegen – mindenhová elmegyek ezen a világon, ahol szívesen látnak. John nem igazán értette mit beszél, de nem faggatta tovább, az idegen pedig csendben melegedett tovább a tűz előtt. Később John elmondta, hogy felesége éppen most ad életet első gyermeküknek.

- Tudom – felelte az idegen.

- De hát honnan tudod?

- Már odakinn hallottam a sírást.

John nem értette, hiszen ő semmit sem hallott.

Hajnal kettő volt, mire megszületett, élettelenül. Jessie kimerülten mély álomba zuhant. Az anyja - aki végig mellette volt – tette a halott csecsemőt a bölcsőbe, csak ez után ment le elmondani, hogy mi történt. Johnon dermedt kétségbeesés lett úrrá. Látva az asztalt borító ajándékokat, a történtek után már nem volt képes hinni a karácsonyi csodában.

- Lány volt, vagy fiú?

- Fiú. – felelte Jessie anyja- Akarod látni?

- Igen. Aztán elviszem, nem akarom, hogy Jessie így lássa.

John szeretettel nézett a sápadt, mély álomban lévő feleségére. Hálás volt Istennek, hogy legalább őt meghagyta neki. Majd pár pillanatig meredten nézte a szánalmas kis testet a bölcsőben, aztán óvatosan karjaiba vette és lement vele a lépcsőn. Ahogy állt, csendben tartva a gyermeket, végtelen bánat fogta marokra a lelkét. Az idegen törte meg a csendet, kérte, hogy foghassa meg a fiút. John szó nélkül átadta. Karjába véve, ringatni kezdte és megcsókolta a fiúcska homlokát.

- Miért csinálja ezt, hiszen halott? - kérdezte Jessie anyja.

- Meleg kell neki!

- De hát meghalt! – mondta, szinte kiabálva a nagymama.

Az idegen azonban, csak mosolygott és tovább ringatta a gyermeket. John arra lett figyelmes, hogy a kicsi fiú szeme kinyílik, és halkan sírdogálni kezd.

- Csoda! Hiszen csodát tettél! – kiabált John – Visszahoztad a halálból a fiamat!

- Nem volt halott. – válaszolt a férfi – Nem halhat meg, aki még nem is élt!

A nagyanyja karjaiba tette a gyereket: - Gyorsan, tegye az anyja mellé, mielőtt felébredne! Azután Johnhoz fordult: - Mennem kell tovább.

John azt sem tudta hirtelen mit is tegyen, sírjon, nevessen, vagy csókolja össze az idegent?

- Maradnod kell, maradj velünk, kérlek - örökre!

De az idegen vette a kabátját és már az ajtóban állt.

- Akkor legalább a Karácsonyt töltsd velünk! – kérlelte John – Nézd teli az asztal mindenféle jóval, szívesen megosztjuk veled! Hiszen a legnagyobb ajándékot tőled kaptuk.

Az idegen azonban nem maradhatott. Megköszönte a szíves marasztalást, de mennie kellett. Halkan becsukta maga mögött az ajtót és lassan elindult a friss havon.

Elállt a hóesés. John állt az ajtóban és nézte-nézte, a vendéget, amíg eltűnt a messzeségben. Befelé indulva döbbent rá, hogy a távolodó idegen léptei nem hagytak nyomot a frissen esett hóban.

Máté 25, 31-40: Mikor pedig eljön az embernek Fia az Ő dicsőségében, és Ővele mind a szent angyalok, akkor beül majd az Ő dicsőségének királyiszékébe. És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja. Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta. Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem; mezítelen voltam, és felruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.

Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? Vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna? És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? Vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna? Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?

És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, amennyiben megcselekedtétek

http://velunkazisten.hu/content/blog/sk/Karacsonyi_ajandek

Oswald Chambers: A SZEGÉNYSÉG JÓTÉTEMÉNYE

"...megigazulnak ingyen az Ő kegyelméből..." (Róm 3,24).

Isten kegyelmének evangéliuma az ember lelkében mélységes vágyódást, de ugyanolyan mély tiltakozást is ébreszt, mert az az üzenet, amit hoz, cseppet sem kellemes. Az emberben olyanfajta gőg van, amely mindig csak adni akar, de nehezére esik elfogadni. "Testemet a vértanúságra adom, egészen Istennek szentelem: bármit szívesen megteszek, csak ne alázz le a pokolra megérett bűnössel egy sorba és ne mondd, hogy csak annyit tehetek, hogy ajándékképpen elfogadom Jézus Krisztus szabadítását."

Tudatára kell ébrednünk annak, hogy Istentől semmit sem tudunk sem megszerezni, sem elnyerni; vagy elfogadjuk ajándékként, vagy meg kell lennünk nélküle. A legnagyobb szellemi áldás az, ha tudjuk, hogy egészen nincstelenek vagyunk, és amíg ide el nem jutunk, Urunknak nincs hatalma felettünk. Nem tehet értünk semmit, ha azt gondoljuk, hogy elég a magunk erejéből élnünk. A nincstelenség kapuján léphetünk csak be az Ő királyságába. Amíg gazdagok vagyunk, amíg van valamink és a gőg és függetlenség útján járunk, addig Isten semmit sem tehet értünk. A Szent Szellemet csak akkor nyerjük el, amikor szellemileg kiéheztünk. Az isteni természet ajándékát a Szent Szellem hozza létre bennünk. Ő adja át nekünk Jézus megelevenítő életét, amely belénk helyezi az odafelvalót, és amint ez megtörténik, felemelkedünk abba a felülről való birodalomba, ahol Jézus él (Jn 3,5).

Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Jöjj mennyei folyó

Ige: Az egység

A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. (Csel. 4.32)

Aforizmák

Ha tiltva nevelsz, hazudni tanítasz!

A BIBLIA

Szerző: Wilhelm Busch

Egy fiatalember gyakran kigúnyolta a Bibliát. Egyszer megint lekicsinylő megjegyzést tett rá.

- Olvasta maga már tulajdonképpen a Bibliát? - kérdeztem tőle.

- Ugyan mit gondol? Én és a Biblia! Nevetséges!

Elővettem egy vadonatúj, bőrkötésű Újtestamentumot:

- Nézze, ezt a szép kis Bibliát magának adom, ha megígéri, hogy elejétől végig elolvassa.

Az ajánlat nagyon csábító volt.

Azután hetekig nem láttam a fiatalembert.

Egyszer csak megint megjelent.

- Nos - kérdeztem -, hogy állunk a Bibliával?

Nagyon komolyan felelt:

- Tudja, különös dolog ez. Elkezdtem olvasni. Sok mindent nem értettem meg. Már abbahagytam volna - de hiszen megígértem, hogy végigolvasom! Azután sok mindent találtam benne, ami szíven talált és nyugtalanított úgy, hogy legszívesebben eldobtam volna a könyvet. De megígértem, és végig kellett olvasnom. Később annyi vigasztalást találtam benne, hogy egész boldog lettem. Amikor befejeztem, azt mondtam magamban: ha igaz az, amit ez a könyv mond, akkor el vagyok veszve, ha nem változtatok az életemen.

Hozzáfogtam, hogy nagytakarítást csináljak a szívemben. És most - a Biblia az élet könyve számomra.

                                                 

(Wilhelm Busch: Jézus a mi sorsunk c. könyvből)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/8

Bob Gass: Vizsgáld meg szokásaidat!

„… mind e mai napig az ő régi szokásuk szerint cselekesznek…” (2Királyok 17:34 Károli)

Isten ezt mondta: „… mind e mai napig az ő régi szokásuk szerint cselekesznek; nem tisztelik igazán az Urat, és nem cselekesznek … ama törvény és parancsolat szerint, a melyet az Úr parancsolt…” (2Királyok 17:34 Károli).

Értsd meg ezt: ha egy szokást táplálsz, szorítása erősödni fog az életeden. Kérdezz csak meg bárkit, aki valamilyen függőségből szabadult, és felépülőben van, egyet fog érteni azzal, hogy csak akkor leszünk hajlandóak változtatni, ha elértük a legmélyebb pontot.

A tékozló fiúk nem térnek haza addig, amíg mindent el nem veszítettek! Ám nem kell, hogy a te történeted is így alakuljon. Mennyei Atyád várja, hogy hazatértedet üdvözölhesse. Te a Mindenható gyermeke vagy, a rabszolgaság természetellenes számodra. Sohasem leszel szabad, amíg meg nem utálod láncaidat. Akár egy anyag tart fogva, akár egy kapcsolat, akár egy félresiklott élet, a körülményeid nem fognak megváltozni addig, amíg elméd meg nem szabadul a régi gondolkodásmód szorításából, és meg nem újul Isten Igéje által (ld. Róma 12:2).

Kezdj el hát új szokásokat felvenni, mert ha valamit következetesen teszel, tartósan azzá válsz. Kezdd a bibliaolvasás szokásával! Legyen ez a tennivalóid listájának legelején, vagy nem fogod tudni kitartóan tenni. „…mert [ezek az igék] életet adnak azoknak, akik megtalálják…” (Példabeszédek 4:22). Legyen elkülönített időd az imádságra, különben más dolgok ki fogják szorítani. Imádság közben mondja el Isten, hogy mit gondol bizonyos dolgokról. Vajon megengedheted magadnak, hogy útmutatásai nélkül élj?

 Járj rendszeresen gyülekezetbe, támogasd pénzeddel, használd lelki ajándékaidat, kezdj el időt és energiát befektetni olyan kapcsolatokba, melyek lelkileg csiszolnak és erősítenek! Isten olyan dolgokat fog elmondani neked az Ő házában, amit sehol máshol nem mond. Mindennapi szokásaid visszafordíthatatlanul alakítják jövődet. Ha tudni akarod, hová tartasz – vizsgáld meg szokásaidat!

Korál-sziget: Égi csillag tiszta fénye

Ige: Az ítélkezésről

 „[Ezért] Nincs hát számodra mentség, [menthetetlen vagy] bárki vagy is, te ember, aki ítélkezel. Mert amikor [amiben] mást elítélsz, [más felett ítélkezel] magadat marasztalod el, [magadra mondasz ítéletet] hiszen ugyanazt műveled [hasonlókat teszel] te is, ítélkező. [miközben ítélkezel]” (Róm 2,1)

Az Úr Jézus figyelmeztetése: „Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek.

Előbb önmagadat ítéld meg: „Miért nézed pedig a szálkát, amely a te atyádfia szemében van, a gerendát pedig, amely a te szemedben van, nem veszed észre? Avagy mi módon mondhatod a te atyádfiának: Hadd vessem ki a szálkát a te szemedből; holott ímé, a te szemedben gerenda van? Képmutató, vesd ki előbb a gerendát a te szemedből, és akkor gondolj arra, hogy kivessed a szálkát a te atyádfiának szeméből!” (Mát. 7,1-5)

„Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr. Ő majd megvilágítja a sötétség titkait, és nyilvánvalóvá teszi a szívek szándékait, és akkor mindenki Istentől kapja meg a dicséretet” (1 Kor. 4,5)

Hiszen: „Egy a törvényadó és az ítélőbíró, aki megmenthet és elveszthet. De ki vagy te, hogy ítélkezel felebarátod felett?” (Jak. 4,12)

Az ítélet Istené: „Te pedig miért kárhoztatod a te atyádfiát? Avagy te is miért veted meg a te atyádfiát? Hiszen mindnyájan oda állunk majd a Krisztus ítélőszéke elé” (Róm. 14,10)

 „… hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, amiket e testben (szóma=személyében) cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt” (2 Kor. 5,10)

Ige: A szentekről

Hogy kik a megszenteltek, és ez által szentek, arról így tesz bizonyságot Isten Igéje: „Júdás… az elhívottaknak, akik az Atya Istentől megszenteltettek, és Jézus Krisztustól megtartattak” (Júd. 1,1)

 „Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése szerint, a Szellem megszentelésében, engedelmességre és Jézus Krisztus vérével való meghintésre…” (1 Pét. 1,2)

„Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által” (Zsid. 10,10)

Aki: „… egyetlenegy áldozatával örökre tökéletesekké tette a megszentelteket” (Zsid. 10,14)

Ige: Apostoli üdvözlet

 „Pál, (jelentése: kis vagy kicsi) [hivatala szerint] Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola [apostolos: Meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki Jézus Krisztus hatalmával szól, és cselekszik] és Sosthenes [jelentése: az erő megtartója] a testvér,

[írják e levelet] az Isten [kihívott] gyülekezetének, [eklézsiájának] amely Korinthusban [jelentése: jóllakott] van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek [hivatalos (elhívott) szenteknek ((h)agiosz = akik már kapcsolatba kerültek Istennel)] azoknak, akiket ő elhívott és saját népévé tett. Mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét, az ő Uruk és a mi Urunk nevét [(onomá) = hatalmát tekintélyét] bárhol [mind az ő helyükön [(toposz = helyzetükben, körülményeikben)], mind a miénken] segítségül hívják” (1Kor. 1,1-2)

Mert beteljesedett a prófécia, amely így hangzott: „De mindaz, aki az Úrnak (Jehovának) nevét hívja segítségül, megmenekül [üdvözül]. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben (a béke megalapozása, Krisztus) lészen a szabadulás [a menedék a menekültek számára], amint megígérte az Úr (Jehova), és a megszabadultak [megmaradtak] közt lesznek azok, akiket elhív az Úr (Jehova)!” (Jóel. 2,32)

fav. part 3 (lejátszási lista)

Uram! Te vagy Istenem!

Uram, Te vagy Istenem! Magasztallak, dicsérem Neved, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot. (ésa 25,1)

Ne haragudjatok

Ha haragusztok is, ne vétkezzetek; a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek (Eféz. 4,26-27)

Ige: Boldogság

Boldog, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett (zsolt 32,1)

Áldás

Credo: Házi áldás

Idézet

Egy cseppnyi szeretet többet ér, mint egy zsák arany.

Friedrich von Bodelschwingh

Idézet

Aki - őszintén - a hit ösvényén halad, képes lesz egyesülni az Istennel és csodákat tenni.

Paulo Coelho

Idézet

Az ördög szereti a tétlen hívőt, azt sem bánja, ha nem csinál semmi rosszat, CSAK JÓT NE TEGYEN! (Spurgeon)

Az Úr Jézus hívása

Készítette: Lisa Szanyel

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.

Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. 

Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. Mate 11:28-30.

Amen!

Dr. Rodney Howard-Browne : A világtól való üldöztetés.

Készítette: Melinda Vörösné

 Ez az Én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen Én szerettelek titeket. 13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. 14 Ti az Én barátaim vagytok, ha azokat cselekszitek, amiket Én parancsolok néktek. 15 Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az Én Atyámtól hallottam, tudtul adtam néktek. 16 Nem ti választottatok Engem, hanem Én választottalak titeket, és Én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az Én nevemben, megadja néktek. 17 Ezeket parancsolom néktek, hogy egymást szeressétek. 18 Ha gyűlöl titeket a világ, tudjátok meg, hogy Engem előbb gyűlölt ti nálatoknál. 19 Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem Én választottalak ki magamnak titeket a világból, ezért gyűlöl titeket a világ. 20 Emlékezzetek meg ama beszédekről, amelyeket Én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az Én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd. 21 De mindezt az Én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik Azt, Aki küldött engem. 22 Ha nem jöttem volna és nem beszéltem volna nékik, nem volna bűnük: de most nincs mivel menteniük az ő bűnüket. 23 Aki Engem gyűlöl, gyűlöli az Én Atyámat is. 24 ha ama cselekedeteket nem cselekedtem volna közöttük, amelyeket senki más nem cselekedett, nem volna bűnük; de most láttak is, gyűlöltek is, mind engem, mind az Én Atyámat. 25 De azért lőn így, hogy beteljesedjék a mondás, amely megíratott az ő törvényükben: Ok nélkül gyűlöltek Engem. 15:12-25 Jézus annyira szeret bennünket, hogy feláldozta az életét értünk - barátaiért - ahogy Ő nevez bennünket. Csak egy élete volt, azt pedig ingyen és teljes egészéen odaadta. Csak azok, akik engedelmeskednek az Ő parancsolatainak mondhatják azt, hogy az Ő barátai. Jézus emelt ki bennünket a szolgai állapotból a baráti szintre. Micsoda megtiszteltetés hogy Isten barátainak neveztetünk! Nem mi választottuk Jézust - Ő választott bennünket - Ő szeretett bennünket, meghalt értünk és hívott meg bennünket az Ő családjába. Nekünk is választanunk kell - hogy vagy elfogadjuk vagy elutasítjuk az Ő üdvösség-ajánlatát. Jézus arra választott és hívott el bennünket, hogy maradandó gyümölcsöt teremjünk, hogy bármit is kérjünk az Atyától Jézus Nevében, az Atya megadja azt nekünk. Jézus azt szeretné, hogy imáinkra választ kapjunk! Nagy megtiszteltetésnek kell tekintenünk, hogy Jézus ennyire szeret bennünket! Mivel Jézus a mi Urunk és Mesterünk feltételnélküli engedelmességgel tartozunk neki, azonban Jézus azt kéri, hogy azért engedelmeskedjünk Neki, mert egyszerűen szeretjük Őt. Maga az Atya szeret bennünket és arra vágyik, hogy szeretetünket szabad akaratunkból visszakaphassa. Valóban, Isten annyira odaszentelte magát nekünk; valamivel viszonoznunk kell ezt. Tisztelettel és hűséggel tartozunk Neki. Az 1 Korinthus 7:23-ban azt olvassuk, hogy "Áron vétettetek meg, ne legyetek embereknek szolgái." Nem az emberekre kell figyelned - ne törődj azzal, hogy mit gondolnak rólad, inkább az foglalkoztasson, hogy Isten mit gondol rólad, és minden tekintetben legyél hűséges ahhoz, Aki megmentett téged és Aki szabadságot adott neked. Jézus a továbbiakban az üldöztetésről beszél. A világ - a világi rendszer - minden ok nélkül gyűlöli Jézust; gyűlöli az igazlelkűséget; gyűlöli azt, ami jó. Az evilág istene - az ördög - megvakította a hitetlenek szemeit, hogy ne értésk az Igazságot (2 Kor. 4:4). A világ gyűlöli Jézust és téged is gyűlöl, viszont még maguk sem tudják, hogy miért. Ha a világ gyűlöl téged - tudd azt, hogy először Jézust gyűlölte. Ha te is közűlük való volnál és olyan lennél mint ők - akkor szeretnének. De mivel nem vagy közűlük való és nem vagy olyan, mint ők, ezért gyűlölnek. A szolga nem nagyobb az ő uránál - ha Jézust üldözték, akkor téged is üldözni fognak. Ne lepődj meg az üldöztetésen, mert mindenki, aki Isten szerinti életet akar élni üldöztetni fog (2 Tim. 3:12). Ha gyűlölnek téged, Jézust is gyűlölik. Ha Jézust gyűlölik, az Atyát is gyűlölik, Aki elküldte Jézust, hogy - még értük is - meghaljon. Mielőtt Saulból Pál lett, ő is gyűlölte Jézust és az összes keresztényt, az ő szembe azonban megnyílt és végül az életét is odaadta az evangélium ügyéért! A keresztények elég gyűlöletet kapnak a világtól - szükségünk van egymás szeretetére, támogatására és bátorítására. Sokszor azt gondoljuk, hogy más keresztények miatt vannak problémáink, miközben egyedül az ördög áll a bajok mögött. Ő azért jön, hogy viszályt keltsen, hogy ezáltal megoszthassa a keresztényeket és hogy győzhessen. Amikor a korai Egyház keresztényeit üldözték, akkor ők összefogtak, egysében segítségül hívták az Atyát, folytatták az evangélium hirdetését, továbbra is csodák történtek általuk és segítettek az emberek szükségeit betölteni. Itt az ideje, hogy Krisztus Testében az emberek ahelyett, hogy veszekednek egymással, felébredjenek, egymás mellé álljanak, kiálljanak az ördöggel - a mi igazi ellenségünkkel -, együtt harcoljanak ellene és legyőzzék őt! Jézus azt kéri tőlünk, hogy kedvezzünk Neki azáltal, hogy önzetlenül szeretetjük egymást, ehhez pedig meg fogja adni az erőt a számunkra

Keresztény külföldi (lejátszási lista)

A mezők fehérek (Rodney Howard Brown)

Készítette: Melinda Vörösné

Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. János 4:35 Valóban olyan időszakban élünk, amikor az aratnivaló fehér és megérett az aratásra. Jézus nem azt mondta, hogy egy jövőbeni időpontra várjunk, amíg a termés learatható lesz. Azt mondta, hogy emeljük fel a szemünket és lássuk meg, hogy az aratnivaló már most beérett! Az aratnivaló mindig - minden generációban - learatható volt, csak az Egyház nem vette észre. Drága kevesek rendelkeznek azzal a szellemi érzékkel, hogy meglássák és megragadják ezt az alkalmat. Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. 38 Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába. Máté 9:37-38 Azt mondja az Atya, hogy ez az Ő aratása! Minden növényt magáénak tekint. Csupán munkásokra vár és azokat keresi, akik odaszántak és készek másokkal megosztani a jó hírt. A mezők készen vannak. Csak arra várnak, hogy ezt a jó hírt meghallják. Csak arra várnak, hogy az Atya igényt tartson rájuk és megerősítse, hogy Őhozzá tartoznak. A mezők várják Önt! Az aratnivaló beérett, de a munkás kevés, ezért fontos, hogy az aratásban mindannyian részt vegyünk. Isten azt mondja, hogy kérjük az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába. A "küldjön"-re használt görög szót a King James fordításban "kilövell"-nek fordították, amire az Amplified fordítás a "kikényszerit és a kitaszít" szavakat használja. Kérnünk kell Istent, hogy lövelljen ki munkásokat az aratásba. Ez egy hatalmasan erős szó. A legtöbbünk csupán lábujjhegyen megy be a learatnivaló táblába, ha egyáltalán bemegyünk, de Isten ki akar bennünket lőni! Ő pedig monda annak: Egy ember készíte nagy vacsorát, és sokakat meghíva; 17 És elküldé szolgáját a vacsora idején, hogy megmondja a hivatalosoknak: Jertek el, mert immár minden kész! 18 És mindnyájan egyenlőképpen kezdék magukat mentegetni. Az első monda néki: Szántóföldet vettem, és ki kell mennem, hogy azt meglássam; kérlek téged, ments ki engem! 19 És másik monda: Öt iga ökröt vettem, és elmegyek, hogy azokat megpróbáljam; kérlek téged, ments ki engem! 20 A másik pedig monda: Feleséget vettem, és azért nem mehetek. 21 Mikor azért az a szolga haza ment, megmondá ezeket az ő urának. Akkor megharagudván a gazda, monda az ő szolgájának: Eredj hamar a város utcáira és szorosaira, és a szegényeket, csonkabonkákat, sántákat, és vakokat hozd be ide. 22 És monda a szolga: Uram, meglett amint parancsolád, és mégis van hely. 23 Akkor monda az úr a szolgának: Eredj el az utakra és a sövényekhez, és kényszeríts bejőni mindenkit, hogy megteljék az én házam. 24 Mert mondom néktek, hogy senki azok közül a hivatalos férfiak közül meg nem kóstolja az én vacsorámat. Lukács 14:16-24 A gazda azt mondta a szolgának, hogy kényszerítse az elveszetteket, a betegeket és a haldoklókat, hogy bejöjjenek. Az Amplified fordításban a következőt olvassuk: "Eredj el az utakra és a sövényekhez és sürgesd és erőltesd őket arra, hogy engedelmeskedjenek és bejöjjenek, hogy megteljék az én házam." Figyeljük meg, hogy a gazda először kiküldte a szolgáját, hogy meghívja az embereket az ő vacsorájára; aztán ismét kiküldte őt, hogy elhozza őket; majd ismét kiküldte, hogy kényszerítse őket az eljövetelre. Sürgetést érzünk a gazda hívásában, és a "Nem" válasz nem elfogadható számára! Ez nem a nagy javaslattevés, hanem a Nagy Megbízatás! Sietve és elszántsággal kell cselekednünk. TÖBB MÓDON MŰKÖDHET KÖZRE:

IMÁDKOZZON - Imádkozzon, hogy az aratás Ura taszítson ki munkásokat. Imádkozzon, hogy Isten megengedje Önnek, hogy Ön is részese lehessen ennek a hatalmas végidők aratásának. Ne felejtse: az egyetlen, amit a földről való eltávozásunkkor magunkkal vihetünk, az emberek.

KAPCSOLÓDJON BE - Jöjjön és segítsen nekünk az utcán, a nyugdíjasházakban, az iskolákban, az egyetemeken, a kórházakban, stb. evangélizálni; szükségünk van munkásokra, szükségünk van segítőkre. Imádkozzon, hogy miként kapcsolódhatna be anyagilag a lelkek learatásába. Az Ön e havi egyszeri adománya, valamint a bármilyen összegű további havi támogatásai nagymértékben segítenek bennünket az aratásban. Azt tervezzük, hogy a nyugati parton levő városokban a négy napos alkalmakat kibővítjük nyolc, illetve tíznapos alkalmakra. Természetesen a kiadások is növekedni fognak - városonként kb. 150.000 dollárra. Most a Nagy Ébredés Turné számára nyitott helyszínt keresünk Phoenixben. Jelenleg még elég messze vagyunk attól, hogy megvásároljuk a saját felfújható óriássátrunkat, így ha Ön bármilyen adománnyal hozzá tudna járulni ehhez, azt áldásként fogadjuk és nagyon nagyra értékeljük!

Kérjük, hogy Ön is ossza velünk azon látásunkat, hogy Amerika meg fog térni. Nagyra becsülnénk, ha ebben a hónapban egy nagylelkű adománnyal tudna támogatni bennünket. Mi az a maximum, amit adni tudna? Kérjük, ne hagyja ki ezt az alkalmat. Tudjuk, hogy néhányan egy újabb felhívásnak gondolják ezt; de nagyon lényeges, hogy velünk együtt Ön is részt vegyen ebben a nagyszerű kalandban! Nemcsak azt érezzük, hogy az elveszetteket és a haldoklókat kell bejövetelre kényszerítenünk, hanem Önt is - kedves barátom -, hogy segítsen nekünk ebben az aratásban! Ez egy örökreszóló lehetőség - egy örökreszóló befektetés -, ami számítani fog az örökkévalóságban. Áldja meg az Úr, hogy Ön is megragadja azt, ami Isten szívéhez a legközelebb áll, és hogy velünk együtt azon igyekezik, hogy az Atya beérett termését learassuk!

Az igaznak gyümölcse életnek fája; és lelkeket nyer meg a bölcs. Példabeszédek 11:30

A megalkuvás nélküli igaznak gyümölcse életnek fája; és Isten számára emerhalászként - aki begyűjti és megfogja azokat az örökkévalóságra - emberi életeket ragad meg a bölcs. Példabeszédek 11:30 (Amplified Biblia)

Több mint húsz esztendeje az Amerikai Egyesült Államokba való elhívásunkkor Isten azt a megbízást adta nekünk, hogy ébresszük fel, serkentsük fel és lobbantsuk lángra az Egyházat - hogy az Egyház újra beleszeressen Jézusba. Miért? Nemcsak a hívők saját javára, örökkévaló örökségük és az Úrral való saját kapcsolatuk miatt, hanem az aratás miatt is! Senki más a világon nem fog felbuzdulni arra, hogy megnyerje az elveszetteket! Csak az Egyháznak adatott az a felelősség, hogy megossza az evangélium jó hírét a világgal, és csak forró, tüzes hívők rendelkeznek azzal a szenvedéllyel, amellyel ezt meg tudják tenni. Nekünk az a feladatunk és mindig is az volt, hogy arra késztessük a keresztényeket, hogy saját maguk személyesen keressék Istent és hogy fellelkesítsük őket arra, hogy örömmel osszák meg hitüket másokkal.

Az 1999-es New York-i és a 2000-es Shreveport-i evangélizációkon, amikor először kértük fel a gyülekezeteket, hogy velünk együtt evangélizáljanak az utcán rájöttünk, hogy csak azok vettek részt a lélekmentésben, akiket megérintett az ébredés és akikben Isten tüze lobogott. Langyos és visszaesett keresztények nem fognak senkit megtéríteni. Ezek az emberek személyesen nem értékelik azt, amit Jézus tett értük. Keményszívűek és nem érdekli őket Isten országának építése.

Mindez pedig Istentől van, aki minket magával megbékéltetett a Jézus Krisztus által, és aki nékünk adta a békéltetés szolgálatát; 19 Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek Ígéjét. 20 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk. Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel. 2 Korinthus 5:18-20

Mindazok, akiket Jézus vére megtisztított maguk is megbékültek Istennel és egyben azonnali elhívást kaptak Istentől a békéltetés szolgálatára. Krisztus nagykövetei vagyunk - a Szent Szellem segítségével mindenütt Jézus Krisztust képviseljük. Ne felejtsük el, hogy a Pünkösd napja az erővel való felruházás napja volt - nemcsak egy újabb egybegyűlés. Itt az éhes embereket megérinti és betölti az Úr azzal a céllal, hogy ezzel az erővel kimenjenek az utca emberéhez és a szükségben levő világba. A Nagy Ébredés Turné alkalmai nem olyanok, mint az igetáboraink, hanem az a célunk, hogy az Egyházat felruházzuk erővel és felkészítsük az aratásra.

Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem. 35 Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra. 36 És aki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen. 37 Mert eben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató. János 4:34-37

Jézust az Isten akaratának a cselekvése és Isten munkájának végrehajtása és elvégzése motiválta. Az Ő példáját kell követnünk. Jézus azt mondja, hogy nincs vesztegetni való időnk - az aratnivaló már beérett. Tulajdonképpen az aratnivaló mindig érett volt - inkább a aratómunkásoknak kell meggyújtaniuk a farkukat mint Sámson rókáinak!

Egy Gainesville-i bizonyságtétel, ami mind közül a legcsodálatosabb volt számunkra az volt, amikor egy házaspár bekopogott egy lakásba és az ott lakó hölgyet az Úrhoz vezették. Utána a hölgy elmondta nekik, hogy előzőleg arra kérte Istent, hogy válaszoljon az imájára és azon a napon küldjön valakit, aki beszél vele, ill. segít neki, máskülönben megöli magát. Képzeljük el, mi lett volna, ha ez a házaspár egy nappal vagy akár néhány órával később érkezik - egy élet és egy lélek elveszett volna! Sokszor előfordult, hogy a nyugdíjasházakban az emberek azon a napon haltak meg, amely napon befogadták az Urat! A szomorú az, amikor a bentlakók percekkel az arató megérkezése előtt meghalnak!

Ahogy azt az előzőekben mondtuk, Isten országában szükség van munkásokra, akik learatják a termést, imádkozó emberekre és anyagi támogatókra. Csak egy bizonyos időkeret áll rendelkezésünkre az aratásra - igen sürget bennünket az idő - egy elszalasztott lehetőség már nem jön vissza többé! Ha a hívők nem állnak az Úr rendelkezésére, akkor Isten másokat fog keresni, de így azok a hívők saját lehetőségüket elszalasztják, jutalmukat pedig elvesztik!

Egy történet a csillagokról!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Korán jött az őszi alkonyat. Mire nagyapa kifogta kocsija elől a lovakat és lecsutakolva az istállóba vezette őket, szinte teljesen sötét lett. Unokája, Ferkó, már ott türelmetlenkedett az istálló ajtajában. Szép csillagos este volt.

Ilyenkor mindig csillaglesre indult nagyapa és unokája. Különös örömet jelentett számukra a csillagok nézése.

- Mondd csak, nagyapa, tényleg igaz, amit a múltkor mondtál: minden embernek van külön, saját csillaga?

- De még mennyire - válaszolt hamiskás mosollyal nagyapa -, ám csak annak a csillaga ragyog oly fényesen ott fenn az égen, aki itt a földön is sugárzó életet élt, és fényt árasztott maga körül.

- Fényt árasztani ? Úgy mint a szentjánosbogarak ? - csodálkozott az unoka.

- Nem egészen. Az ember tettei által válhat sugárzóvá, azzal, hogy másokat is hasonló cselekedetekre ösztönöz. Tudod, Ferkó, csillagnak lenni az Isten egén, ez a legnagyszerübb dolog ezen a teremtett világon. A csillagok nappal magukba szívják a nap fényét, melegét, hogy aztán éjszaka kicsiny mécsesekként mindet a földre szórják.Tulajdonképpen nekünk, embereknek is hasonló a dolgunk: Isten fényét felragyogtatni földi életünk során.Míg nagyapa beszélt, tekintete izzott, mint a parázs, mintha két fénylő csillag ült volna szemében. Aztán hirtelen elhallgatott - most egész másra gondolt-, megfogta unokája kezét és csendesen csak ennyit mondott:

- Gyere, induljunk, hideg már az este.

Már jó ideje egyre rövidebbek lettek ezek az esti séták. Valahányszor Ferkó ezt megjegyezte, a válasz mindig így hangzott:

- Hiába, egyre fáradtabbak a lovak, már nem úgy húzzák a kocsit, mint régen.

Egyszer aztán nagyapa szokatlanul korán jött haza. Még a lovak csutakolása is elmaradt, pedig. erre Ferkó emlékezete óta nem volt példa. Az alkony nagyapát már az ágyban találta. Arca lázban égett, szemei fényesen ragyogtak. Hamarosan megérkezett az orvos is, őt követte a tisztelendő úr. Nagyanya gyertyát gyújtott, mindenki csendben suttogott.

Amikor a tisztelendő úr is elment, Ferkó észrevétlenül besurrant a szobába és az ágy szélére telepedett.

- Nagyapa, mi lesz a csillagokkal?

- Én már csak egy karnyújtásnyira vagyok tőlük. De hadd lám, tudod-e még, hogy mi a csillag dolga ? - kérdezte suttogó hangon nagyapa.

- Hogy magába szívja a nap fényét és éjszaka a földre szórja.

- És az emberé?

- Hogy Isten szeretetét szívja magába, és mint égen a csillag, itt a földön mások felé sugározza.

- Úgy van. Látom, jól megtanultad. Ne feledd sohasem! Minden ember Isten csillaga. Úgy élj itt a földön, hogy egyszer majd az örökkévalóság egén ragyoghass - hangzott nagyapa utolsó tanítása a csillagokról.

Azzal lehunyta szemét és elaludt. Hajnalban már nem kelt fel, hogy friss abrakot tegyen lovai elé, s közben megbámulja a csillagokat. Csak aludt, aludt...végtelen álomba merülten; csendben, békén, csillagmosollyal az arcán.

Ferkó szívén átsuhant a keserű fájdalom. Hosszú hetekig nem találta helyét. De aztán újra eszébe jutottak a csillagok és nagyapa szavai. Most már az ő csillaga is ott fenn ragyog, a földről égi pályára lépve.Felnézett a csillagos égboltra. Néhány pillanatig kétségbeesetten keresgélt, már-már sírásra görbülő szájjal. Egyszer csak meglelte, amit keresett.

Rátalált nagyapa csillagára, közvetlenül a Göncölszekér felett: ott ült a bakon, ostorral kezében..