2013. március 24.

Joel Osteen pasztor, batorito uzenete, Neked: Hogyan menjünk át jelentős átalakuláson

Készítette: Lisa Szanyel


Úgy tűnik, állandóan azt halljuk, hogyan nézhetünk ki jobban, hogyan érezhetjük jobban magunkat, mitől látszunk fiatalabbnak, 7 dolgot kell megtennünk, hogy 10 évet fiatalodjunk. Dollár billiókat költenek arra, amit átlagosan átalakulásnak nevezünk. Természetesen nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki fejlődni akar, jobban akar kinézni, de én úgy tálaltam, hogy az igazi változás belül zajlik. A gondolatainkkal kezdődik. Megváltoztathatod külsődet, de ha nem változtatod meg bensődet, nem fog tartós maradni. Átmeneti boldogságérzetet ad, talán egy ideig jobban érzed magad, de hosszútávon mindig visszatérsz ahhoz, amit magadról hiszel. Önbizalmad, önértékelésed, elégedettséged szintje mindig fölülírják a fizikai állapotot.

Néhány éve egy fiatal hölgy jött fel egy imáért. A legszebb fiatal hölgy volt, akivel valaha is találkoztam. A szórakoztatóiparban dolgozott, egy bizonyos show-val utazott az államokban, nagyon sikeres volt. Megkérdeztem, miért akar imádkozni. A családjára, karrierjére vagy valami hasonlóra gondoltam. De ő azt mondta: Joel, szeretném, ha imádkoznál értem, mert csúnyának érzem magam.
Azt gondoltam, már nem lehet ennél szebb, de így dolgozik az ellenség. Megpróbálja manipulálni gondolatainkat és arra késztet, hogy elhiggyük ezeket a hazugságokat.
Mit hiszel önmagadról? Az önbizalmad, önértékelésed fog korlátot szabni életedre. Ha nem tudod elhinni, hogy tehetséges vagy, lehet a világ minden tehetsége a tied, nem fogod tudni kibontakoztatni. Ha nem hiszed, hogy jó a személyiséged, nem tudsz sokat adni, akkor a saját gondolkodásod fog visszatartani a felemelkedéstől. Ha azt hiszed nem vagy vonzó és mindig arra vágysz, hogy másmilyen légy, akkor az önmagad iránt táplált negatív érzések visszatartanak attól, hogy felvirágozz olyannak, amilyennek Isten megteremtett. Az igaz változás belül kezdődik el.

Az a gond ma sok emberrel, hogy nem igazán kedvelik önmagukat. Elutasító érzéseik vannak belül, a hibáikra koncentrálnak, újra átélnek minden csalódást. Elméjükben folyamatosan az a felvétel játszódik le, hogy lassú vagy, semmit sem tudsz jól megcsinálni, sosem leszel boldog, túl sok mindenen mentél keresztül. Csodálkoznak, hogy miért nem élvezik az életet, miért nem lelkesednek.
Itt a kulcs: nem lehetsz negatív önmagaddal szemben, miközben pozitív, bizalommal teli életet vársz el. Egy nagy átváltozásra van szükséged, de nem csak külsőleg, hanem belsőleg is. Ha kijavítod gondolkodásod és úgy kezdesz gondolkodni, mint egy győztes, mint a leghatalmasabb Isten gyermeke, csodálkozni fogsz mi fog történni. Ahelyett, hogy azon gondolkodnál, hogy nincs jó természetem, nem tudok sokat nyújtani, csak fordítsd meg: Csodálatos vagyok, tudom, hogy egy mestermű vagyok. Ha így gondolkodsz, akkor az átalakulás végbe fog menni. A nagy átváltozás belül kezdődik.

Gondolj a disznóra. Természetéből adódóan szereti bepiszkolni magát. Szeret a sárban henteregni. Így van beprogramozva. Képzeld el, hogy ezt a disznót átváltoztatod. Elviheted a világ legjobb gyógyfürdőjébe, berakhatod a pezsgőfürdőbe, polírozhatod körmeit, manikűrözheted. Leradírozhatod arcát, botoxal feltöltheted ráncait, nyakkendőt köthetsz nyakába. De tudod, amikor haza mégy és kiengeded, nem az úszómedencébe fog menni, hanem amilyen gyorsan csak tud, visszamegy a sárba és addig hentereg benne, míg füle hegyéig bepiszkolja magát. Miért van ez? Mert megváltoztattad a külsőt, de a maradandó változások belülről jönnek. Abból származnak, amit önmagunkról hiszünk, aminek valójában érezzük magunkat.

Emlékszem a TV-ben egy nagyon túlsúlyos hölgyre. Diétára fogták és edzéstervet csináltak neki. 1 vagy 2 év alatt 250 fontot adott le. Nagyszerűen nézett ki. 10-es méretet hordott. Az előtte és utána képek alapján alig lehetett ráismerni. Az interjúban azonban szemernyi örömet sem lehetett rajta látni. Depressziósnak látszott, egyszer sem mosolygott. A riporter végül rákérdezett, hogy mi bántja, nem büszke az eredményére? Sosem felejtem el a válaszát. Azt mondta: Nem tudom mi a baj velem. Azt hiszem, a fejemben mindig kövér maradok.
Mi volt a probléma? Ő megváltoztatta a külsejét, de belülről sosem alakult át.
Sokan járnak hozzá hasonlóan kevés önbizalommal, kevesebbnek érzik magukat. Kívülről jól néznek ki, mosolyognak, barátságosak, de belül negatívak önmagukkal szemben. Folyamatosan az a felvétel játszódik fejükben: Elszúrtad. Nem vagy jó szülő. Miattad ment tönkre a házasságod. Azért bukott meg ez az üzlet, mert nem vagy elég okos. Engedik, hogy folyamatosan ezek a mondatok játszódjanak le és ez elrabolja önértékelési képességüket.
Új felvételt kell feltennünk, ha győzelemben akarunk élni. Át kell alakulnod! Pál apostol elmondja nekünk, hogyan kell isteni módon átalakulni (Romaiak 12:2): Elméd megújításával alakulj át.

Az eredeti nyelvben az átalakulás = metamorfózis.
Ha gondolatainkat megfelelő irányba tereljük, és nem rágódunk az elítélő, kisebbségi, alárendeltség gondolatain, akkor megtörténik az átalakulás.
Gondolj a kis hernyóra. Életét az egyik legvisszataszítóbb rovarként kezdi. De csak azért, mert így kezdi, nem jelenti azt, hogy ilyen is marad. Isten eleve elrendelte, hogy átalakuláson menjen keresztül. Egyszer bebábozódik. Kezdődik az átváltozás. Apránként megváltozik, és egy napon kimászik a bábból. Egyszer csak kibújik egy láb, majd egy szárny, végül a feje és megszabadul a bábtól. Elrepülhet, ahova csak akar. Már nem kell neki kúszni, mászni, hanem rárepül a gyönyörű virágokra és édes nektárt szívogat.
Ilyenfajta változásról beszél a Szentírás, ha megújítjuk elménket.

Nem szívesen mondom, de bizonyos módon mindannyian féregként kezdjük. Gondolkodásunk nem ott van, ahol lennie kellene. Megfelelő gyakorlás nélkül elménk negatív irányba gravitál. Ilyeneket gondolunk, hogy: Nem fogadhatom el az előléptetést, nem vagyok elég képzett. Sosem leszek sikeres, rossz családból jövök. Joel, Isten sosem tudna megáldani engem, annyi hibát követtem már el. Nem érdemlem meg.
Hányszor mondták már nekem: Joel, én csak egy gyenge féreg vagyok a porban. Tudod, hogy hívom az ilyen gondolatokat? Férges gondolatok.

Az a jó hír, hogy ha ott is kezdjük, nem jelenti azt, hogy ott is fejezzük be. Isten eleve elrendelte, hogy átmenjünk ezen az átváltozáson. Eleve elrendelte, hogy úgymond féregből pillangóvá alakuljunk át. De itt a kulcs: Ez nem Istentől függ, hanem rajtunk múlik. Az egyetlen módja annak, hogy ez az átalakulás végbemenjen az, ha gondolkodásunkat következetesen összhangba hozzuk Isten szavaival. Néhányan olyasmire gondolnak, hogy. Sosem leszek jó szülő. Sosem fogom talpra állítani ezt az üzletet. Sosem fogok lefogyni. Nem! Ezek a gondolatok fogva tartanak bábodban. Fel kell ismerned, hogy egy nagyszerű szülő lakozik benned már most, csak arra vár, hogy kiszabadulhasson. Egy nagyszerű sikeres személy van már benned és csak arra vár, hogy előjöhessen. Egy egészséges, ép, nő/férfi lakozik benned csak arra várva, hogy végbemenjen ez az átalakulás. Ha meg akarod látni ezt a metamorfózist, meg kell győznöd magad, hogy most bennem egy nagyszerű apa van, egy nagyszerű anya van. Lehet, hogy egy függőséggel küzdesz, akkor tudnod kell: Bennem most is egy teljesen szabad ember van. Csak idő kérdése és előjönnek. A bábban vagy, de mert hiszel, mert gondolataid a helyes irányba mennek, átalakulásod folyamatban van.

Ha azok a negatív gondolatok jönnek, melyek azt mondják, sosem leszel jobb, sosem fogsz megváltozni, csak emlékeztesd magad: Most éppen átalakulóban vagyok. Metamorfózisom már folyamatban van. Isten átváltoztat engem. Így kell előhozni magadból a pillangót. Nem úgy, hogy gyengeségeiden, hibáidon, csalódásidon rágódsz. Azon töprengj inkább, hogy megbocsátó, jóvá tevő, értékes vagy. Ha ezen töprengsz, egy lépéssel közelebb vagy ahhoz, hogy kibújj abból a bábból.

Néhányan azonban már évek óta ebben a bábban vagytok. Isten kész rá, hogy új szintre vigyen. Kész rá, hogy kegyének újabb hullámait bocsássa ki. Emelkedj fel és mondd: Ez most az én időm az átalakulásra. Már túl hosszú ideje vagyok ebben a bábban. Most új felvételt teszek fel. Az vagyok, akinek Isten tart engem. Elfogadott, jóváhagyott, tehetséges, kreatív, hatalmas vagyok. Ha ezt megteszed, vigyázz, mert látom, hogy szárnyad kitör!

Hadd mondjam, hogy én nem látok hernyókat. Én látom értéked, potenciálod. Tudom, hogy a Mindenható saját képére alkotott. Tudom, hogy a nagyság magjait hordozod magadban. Mindenki az átváltozás folyamatában van. Rázz le magadról mindent, mert teljes átalakulásod már elkezdődött!

Hallottam egy történetet egy idősebb úriemberről. Egy szigeten élt egy kis kunyhóban. Szobrász volt, egész eletében fát faragott és nagyon tehetséges volt. Egy nap elsétált egy szép pálmaültetvény mellett. A sziget leggazdagabb embere élt ott. Amikor elhaladt az ültetvény mellett, meglátott egy halom kivágott fát. Megkérdezte a tulajdonost, hogy mit akar csinálni ezekkel a facsonkokkal. A férfi azt mondta, hogy az szemét, ha akarja, elviheti.
A szobrász hazavitte és órákig nézegette, tanulmányozta, mintha ki akarna szabadítani belőle valamit. Végül elkezdett dolgozni és néhány hét múlva elkészült a leggyönyörűbb sas, amit csak el tudsz képzelni.

Kirakta az előkertbe. Néhány hónap múlva arra járt az ültetvény tulajdonosa. Meglátta a sast és az olyan nagy hatással volt rá. Teljesen ámulatba ejtette a gyönyörű kidolgozás. Megkérdezte a szobrászt, hogy eladja-e neki ezt a sast. A szobrász mosolygott és azt mondta, nem eladó, de a férfi ragaszkodott hozzá, hogy mondjon neki egy árat. Végül megegyeztek 500$-ban. A férfi kifizette a pénzt, vállára vette a szobrot és büszkén vitte kifelé. Amikor egy kicsit eltávolodott, a szobrász utána szólt: Uram, nem tudom, hogy észrevette-e, de éppen most fizetett ki nekem 500$-t azért a hulladék fáért, amit néhány hónapja nekem adott. A férfi csóválta fejét. Másnap a szobrász elsétált az ültetvény mellett. Egy tábla volt kirakva, melyen az állt: Eladó facsonkok. 500$/db.
Legalább megtanulta a leckét.

De mi a lényeg? Ez az öreg szobrász képes volt meglátni valamit a fagyökérben, amit mások nem láttak. Az ültetvénytulajdonos hulladékot látott benne, de a szobrász meglátta, hogy a felszín alatt mi rejlik. Ilyen Isten. A Teremtőd képes olyasmit meglátni benned, amit mások nem látnak. Néha megpróbálnak lenyomni, bizonytalanságban tartani. Néha a saját gondolataink próbálnak meggyőzni, hogy mi nem számítunk.
De Istennek megvan a képessége rá, hogy átlásson a külsőségeken, a hibákon, azon, amit mások mondanak. Isten látja értéked, potenciálod. Talán azt mondod, elszúrtam, annyi hibát elkövettem, biztosan le vagyok írva. Nem! Isten még látja a farönkben a sast. Nemcsak azt látja, hogy ki vagy, hanem azt is, hogy kivé válhatsz!
Talán féregnek érzed magad, de Isten látja benned a pillangót. Nem tudod, mi rejlik benned. Nem tudod mire vagy képes. Talán úgy érzed, már elérted korlátaidat, de ha Isten rád tekint, új szinteket lát. Úgy érezheted, elszúrtad a lehetőségeket, de Isten új lehetőségeket lát. Az emberek lehet, hogy elnyomnak, de Isten felemelve lát téged. Látja, amint lelked, az a sas kiszabadul. Arra kérlek ma, szabadulj meg minden kisebbségi érzéstől, ítélettől, minden negatív szótól, amit rólad mondtak és újítsd meg elmédet! Kezdd hinni, hogy megbocsátó vagy, értékes vagy. Hidd, hogy ez a sas ki fog szabadulni!

Jákobra gondolok a Szentírásból. Nem sok karaktere volt. Csaló volt, őszintétlen, még a saját bátyját is becsapta. Isten nem használna fel őt, biztosan találna valaki tökéletesebbet. De Isten nem úgy ítéli meg az embereket, mint mi. Isten kegyes. Ő meglát olyasmit az emberekben, amit mi nem. Valahogy Jákobban is benne volt, hogy ez nem az, ami én igazából vagyok. Nem vagyok csaló, hamis. Igen, elkövettem hibákat, de tudom, hogy én jobb vagyok ennél. Tudom, hogy egy sas vár bennem a kiszabadulásra. Én hiszem, hogy Jákob tudta mélyen legbelül, hogy eljön a pillangó.
Úgy érezhetsz te is, hogy: Joel, hogyan tud megáldani engem Isten?
Fel kell ismerned, hogy Isten látja a sast a farönkben. Látja a hernyóban a pillangót. Isten győztest lát minden bukásban. Ilyen a mi Istenünk. De ez az átváltozás csak úgy következik be, ha hiszed, hogy minden vétekre van megbocsátás, hiszed, hogy az vagy, akinek Isten mond. Értékes, a végzet embere.

Az Ótestamentumban van egy rész, melyben egy hadsereg megtámadta Jeruzsálemet. Sok embert elraboltak és megölték a királyt. Izrael népe első alkalommal volt vezető nélkül. Csalódottak, levertek voltak, nem tudták mihez kezdjenek. Amikor tanácstalanul ültek ott, Micah próféta felemelkedett és beszélni kezdett az emberekhez. Azt kérdezte: Miért sírtok? Nincs egy király köztetek?
Hiszem, hogy Isten mindenkinek azt mondja: Király lakozik benned. Elbukhattál 1000-szer, de a király még benned van. Talán csalódásokon mentél keresztül, talán elmulasztottál pár jó lehetőséget, de hagyd, hogy ezek a szavak mélyen beivódjanak lelkedbe!
A király még benned van. Talán megpróbáltak elnyomni, elbizonytalanítani, de vedd észre, hogy amit ők rólad mondtak, nem változtat azon, amit Isten elültetett benned. Mindig Istené az utolsó szó és ő azt mondta, ő egy királyt/királynőt ültetett el benned. Húzd ki magad, emeld fel fejed, királyi vér folyik ereidben!
Én hiszem ma, hogy nem átlagos embereket látok itt. Ha rátok nézek, tudom, hogy a királyságot látom. Királyokat és királynőket látok. Látom a kegy koronáját, Isten gyermekeit látom.

Nem lehetsz rosszabb Jákobnál, aki újra és újra megbukott.
Egy dolog, amit szeretek Istenben, hogy ő sosem ad fel bennünket. Isten tovább dolgozott Jákobon. Egy nap azt mondta neki, megváltoztatom neved. A neve azt jelentette – csaló. Isten azt mondta, többé nem akarlak így nevezni. Az új neved Izrael lesz. Izrael azt jelenti, Isten hercege. Tolvajból így vált királlyá. Az emberek többé nem úgy üdvözölték, hogy Jákob a tolvaj, hanem hogy Izrael a király, Isten hercege. El tudod képzelni, hogy mit jelentett ez az önbecsülésének? Kétségtelenül elkezdte hinni, hogy ő nem csaló, hanem egy király, egy herceg, akit a Mindenható Isten választott ki. Kezdte megújítani gondolkodásmódját és az ígérethez híven megtörtént az átváltozás.

Közületek néhányat egyedül csak a saját gondolatai tartanak vissza. Arra az időre fókuszálsz, amikor elszúrtad, hibáztál. Át kell programozni gondolkodásmódod. Szabadulj meg azoktól a férges gondolatoktól és kezdj győztesként gondolkodni! Állj úgy hozzá, hogy az vagyok, akinek Isten mond engem! Értékes, királyi vagyok. Hívd elő magadból a királyt/királynőt! Gondolj csak Jákobra. Nem érezte úgy magát, mint egy király. Olyan átlagos volt, amilyen csak lehetett. Te is hasonlóan átlagosnak érezheted magad. Minden reggel, amikor felkelsz, emlékeztesd magad: Királyi vagyok. Isten magjait hordozom magamban. Ha azok a gondolatok jönnek, hogy: Sosem leszel jó szülő, sosem szabadulsz meg, ettől a függőségtől ne rágódj rajta, hanem fordítsd meg és mondd: Nem! Ez az, ami vagyok, de nem az, ahol maradok. Tudom, hogy egy király van bennem. Magasabbra emelkedek, növekszek, változok.
Ha előhívod magadból a királyt, ez a hited működés közben és meglátod, hogy Isten olyat hoz ki belőled, amiről nem is tudtál.

Hiszem, hogy a mai nap lesz egy átalakulás kezdete. A megrögzült bizonytalanság, félelem érzete most megtörik. Új értelmet fogsz adni értékeidnek. Új bátorsággal fogsz kilépni, hogy tedd azt, amit Isten elültetett szívedben. Természetfölötti ajtók fognak megnyílni. Isten olyan tehetséget hoz ki belőled, melyről nem is tudtál. Néhányan már kidugtátok egyik szárnyatok a bábból, csak ki kell nyujtoznotok, hogy a másik szárny is kibújjon. Ideje minden hibát szélnek ereszteni, minden csalódást, elutasítást. Ha ezt megteszed, új lelkesedést fogsz érezni. Új győzelmet. Ha ezt a nehéz súlyt ledobod magadról, átalakulsz gyönyörű pillangóvá.

Terjeszd ki szárnyaid, készülj fel a repülésre, a több kegyre! Készülj fel, hogy Isten helyreállítja azt, amit elloptak! Készülj fel minden álom megvalósítására!
Ha megújítod elméd, Isten megígéri, hogy megtörténik az átváltozás. Ez annyit jelent, hogy előjön a király belőled és a győztesek életét fogod élni, amit Isten tartogat számodra.



Aldott, csodaszep napokat kivanok minden Testveremnek, a Krisztusban! 

Украина имеет талант - 5. Выпуск 2. Duo "Flame"

Holy Holy Holy Lord God Almighty .. [Agnus Dei]


?rel=0" frameborder="0" allowfullscreen>

2013. március 23.

Ige: mindennek utána jártam


 „Mivelhogy sokan kezdették [megkísérelték; igyekeztek] rendszerint megírni [sorjában elmondani; vállalkoztak arra, hogy tudósítsanak bennünket] azoknak a dolgoknak [eseményeknek] az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek

 [úgy], Amint nékünk előnkbe adták [továbbadták; ahogy ránk maradt azoktól], akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái [hirdetői] voltak az Igének [(logosz): Ige]

Tetszék énnékem [jónak láttam én] is, ki eleitől fogva mindeneknek szorgalmasan [pontosan] végére [utána] jártam, hogy azokról rendszerint írjak [sorjában leírjam] néked, jó [tiszteletreméltó; nagyra becsült; igen derék] Theofilus (jelentése: Istent szerető, Isten barátja)” (Luk. 1,1-3)

És Lukács a következő könyvében arról is ír, hogy ebben a könyvben kiről ír: „Első könyvemet írtam, Theofilus (jelentése: Istent szerető, Isten barátja, akit Isten szeret), mindazokról, amiket kezdett Jézus cselekedni és tanítani, Mind a napig, melyen fölviteték, minekutána parancsolatokat (és megbízást) adott a Szent Szellem által az apostoloknak, kiket (ki)választott vala magának” (Csel. 1,1-2)

És akik kezdettől az Úrral voltak, azok arról tesznek bizonyságot, amit az Úrtól kaptak, Aki azt mondta: „De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok” (Ján. 15,27)

Péter apostol az Úr Jézus mennybemenetele, és Júdás halála után így szól: Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben. (akik egész idő alatt együtt voltak velünk), míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt. A János bemerítésétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben (még valaki tanúja legyen velünk együtt az ő feltámadásának)” (Csel. 1,21-22)

 Az apostol így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Mimódon menekedünk meg mi, hogyha nem törődünk ily nagy üdvösséggel? Amelyet, miután kezdetben hirdetett az Úr, azok, akik hallották, biztosítottak (megerősítették ezt) számunkra” (Zsid. 2,3)

„Mert nem mesterkélt (kitalált) meséket (mítoszokat) követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét (megjelenését); hanem mint akik szemlélői voltunk az Ő nagyságának (hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének)” (2 Pét. 1,16)

János apostol bizonyságtétele: „Ami kezdettől fogva vala, amit hallottunk, amit szemeinkkel láttunk, amit szemléltünk (megfigyeltünk), és kezeinkkel illettünk (megtapintottunk), az életnek Igéjéről (Logoszáról). (És /mert/ az élet megjelent és (mi pedig) láttuk, és tanúbizonyságot teszünk róla és (ezért) hirdetjük néktek (is) az örök életet, amely (azelőtt) az Atyánál vala és (most pedig) megjelent nékünk)” (1 Ján. 1,1-2)

Imádjon Téged az egész föld

Isten ismeri szükségeinket.


„Tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek Tőle.” (Mát. 6,8)


Az Úr Jézus magasztalása!


„Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig” (Zsolt.36,6)


Napi gondolat: A tökéletesedésről.


Épp azáltal tökéletesedik az ember, hogy fényt derít önnön tökéletlenségére. (Augustinus)


Klaus Douglass: Felszabadítani a spiritualitást


Cselekedeteinknél és fáradozásainknál fontosabb, hogy belemerítkezzünk Isten szeretetébe, és Szellemébe.


A TROMBITA, BILL BURNS:


Emeljétek fel a fejeiteket, gyermekeim, és járjatok Velem! Nem felejtettelek el titeket. Születésetek napjától vigyázok rátok. Végigkísértelek titeket az élet ösvényén. Áthoztalak titeket a körülményeken, ahogy a három héber ifjút is áthoztam a tűzön, anélkül, hogy a füst szaga érződött volna rajtuk.

Mindig is veletek voltam, szerettelek és mutattam az utat nektek. Veletek vagyok, és nem ellenetek. Feltárom előttetek az elrejtett titkokat. A jelenvaló igazságot hozom el az életetekbe, ami létrehozza a most következő időszak dinamikáját, amit úgy nevezünk, hogy a galamb időszaka -- a Szellemem kiterjesztése, a Szellem ajándékainak a megnyilvánulása. Ez a kilenc mód, amelyekkel kiterjesztem Magamat rajtatok keresztül, a Szellemem ajándékai, amelyek rátok szállnak, és átáramlanak rajtatok keresztül. Az ajándékok megváltoztatják az atmoszférát körülöttetek, megtagadják a hozzáférést az ördög számára, elhozzák a gyógyulás erejét az életetekbe, biztosítják a számotokra szükséges csodát, és elhozzák a hatalom hangját, ami életben tart, és a mai nap mannájává válik.

 Ezért azt mondom, jöjjetek és vacsorázzatok, szeretteim, gyertek és lakomázzatok a jelenvaló igazságból. Mert Én ezt az étket szolgálom fel nektek a mai napon, mondja a Szentséges. Gyertek és vegyetek, és tegyétek magatokévá hit által a mai napon.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Bob Gass: Jó cselekedet


„Ne késs jót tenni…!” (Péld 3:27)

Dan Clark visszaemlékszik arra, amikor tinédzser korában sorban állt az édesapjával, hogy jegyet vegyenek a cirkuszba. Észrevettek maguk előtt egy szegény családot. A szülők egymás kezét fogták. Nyolc gyermekük volt, valószínűleg mind fiatalabb 12 évesnél. Látható volt, hogy a cirkusz valami egészen új kaland lesz számukra. A pénztáros megkérdezte, hány jegyet kérnek. A férfi büszkén így válaszolt: „Nyolc gyermekjegyet és két felnőttjegyet kérnék”. Amikor a pénztáros megmondta a végösszeget, a feleség elengedte a férje kezét és lehajtotta a fejét. A férfi kissé közelebb hajolt az ablakhoz és megkérdezte „Mennyit is mondott?” A pénztáros elismételte az árat. A férfinak szemmel láthatóan nem volt annyi pénze. Összetörtnek tűnt. Clark azt mondja, hogy az édesapja mindezt látva elővette a pénztárcáját, kivett belőle egy húszfontost, és leejtette a földre. Azután lehajolt, felvette a bankjegyet, és megérintette a férfi vállát, ezt mondva: „Elnézést, azt hiszem, ez az öné”. A férfi pontosan tudta, hogy mi történik. Clark apjának szemébe nézett, megragadta a karját, kezet szorított vele, és könnyek között mondta: „Köszönöm, köszönöm, uram. Ez igazán sokat jelent nekem és a családomnak”.

Clark és az édesapja visszamentek az autójukhoz, és hazamentek. Nem volt elég pénzük arra, hogy cirkuszba menjenek aznap este, de ez nem számított. Áldássá lehettek egy egész család számára, és ez olyan dolog volt, amit egyik család sem fog soha elfelejteni.

Ezt hívják úgy, hogy „jó cselekedet”.


KÉSZENLÉT


"Szólította őt Isten... Az pedig mondta: ímhol vagyok" (2Móz 3,4).

Mikor Isten szól, sokan hasonlítunk a ködben botorkáló emberhez: nem válaszolunk. Mózes feleletéből kitűnik, hogy ott volt valahol. A készenlét azt jelenti: helyes viszonyban vagyok Istennel és tudom, most hol állok. Mindig buzgón mondogatjuk Istennek, hogy hova szeretnénk menni. Az győz, aki készen van Isten és munkája számára, amikor meghallja a hívó szót. Valami nagyszerű, feltűnő alkalomra várunk és mikor itt van, sietve kiáltjuk: "Itt vagyok!" Ahol Jézus Krisztus előtérben van, ott kaphatók vagyunk, de nem vagyunk készen valami alacsonyabb rendű kötelesség elvégzésére.

Isten számára az van készenlétben, aki a legkisebbre és a legnagyobbra egyaránt kész, nem tesz különbséget. Nem válogathatunk a tennivalókban; bármi legyen is Isten munkaterve, készen kell lennünk rá. Akkor, ha valami kötelesség adódik, meghalljuk Isten szavát, amint Urunk is hallotta az Atyát, és szeretetünk egész elevenségével készek vagyunk teljesíteni.

Jézus Krisztus úgy akar bánni velünk, mint ahogyan vele bánt az Atya. Oda állít, ahova neki tetszik, akár kellemes, akár kellemetlen kötelességek közé, mivel ugyanaz a kapcsolat van köztünk, mint közte és az Atya között: "... hogy egyek legyenek, mint mi" (Jn 17,22).

Légy kész az Úr váratlan látogatásaira! Aki készen van, annak nem kell kapkodva készülődnie. Gondold meg, mennyi időt elvesztegetünk, mert még csak akkor kezdünk készülődni, mikor Isten már hívott. Az égő csipkebokor jelképezi, mi veszi körül a készenlétben álló lelket: Isten jelenlététől lángol.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Bármilyen súlyos helyzetben vagyunk, az Úr így bátorít:


 „Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek, és ne rettegjetek tőlük, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tőled, sem el nem hagy téged” (5 Móz. 31,6)


Bizalom-játék


„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.”
Zsidókhoz írt levél 4:16

Azóta az eset óta egyszerűen nem megy, nem tudsz hinni az embereknek. Félve lépsz ki az utcára, és gyanakodva nézel mindenkire, aki elhalad melletted. Azóta oda minden biztonságérzeted, és minden apró zajra összerándul a szíved. Talán holnap már más lesz, talán megerősödöm… - suttogod magadban, de igazán te sem hiszel már az ilyen mesékben. Zuhansz csak egyre a mélybe, és nincs, aki megfogjon, mielőtt elérnéd a talajt. 

Nem hiszem, hogy egyedül néznél farkasszemet ezzel a problémával. Ha betörnek valakihez, az egyik legnagyobb dolog, amit akarva-akaratlanul elvisznek tőle, az a biztonságérzet és a bizalom.

Ma reggel Isten azt üzeni, hogy benne minden körülmény ellenére megbízhatsz. Ő az, aki zuhanás közben elkap, és még mielőtt elérnéd a talajt, már a karjaiba ölelt. Lehetsz bármennyire bűnös, hozzá fordulhatsz teljes bizalommal, és átélheted Isten kegyelmének nagyságát. 

Ma reggel tegyél egy lépést a bizalom ösvényén, bízz Istenben, az Ő gondviselésében, és áldd érte a menny Urát!
http://reggelidicseret.blogspot.hu/

Atyák, fiak és az új nemzedék 2 rész


Fiak szolgaságban

Hivők között sokan vannak ma fiak, akik örökösként élhetnének, de szolgaságban vannak. A Lukács 15.13 szerint ahogy a tékozló fiú a megszerzett örökséggel „kivándorolt távoli vidékre”, úgy látjuk ma, hogy Magyarországon a fiak, az új nemzedék tömegével vonul ilyen távoli vidékekre szerencsét próbálni, illetve a jobb élet reményében. Nagyon sokan kerülnek aztán egy szolgaságba, a munka taposómalmába, sokukat kihasználnak, jövevényként élnek, mások szolgáivá válva. Van, akinek sikerül, de sok mindenkinek nem.

Ez a generáció ma az öröksége földjét hagyja el, és hogyha nem Isten szól hozzájuk, hogy menjenek, akkor nem biztos, hogy áldott lesz ez a messze földre való utazásuk.

Isten őket ezen a földön helyezte el, itt van a küldetésük, itt kellene kamatoztatni a talentumaikat, hogyha ezen a földön Istennel maradnának, akkor be tudnák tölteni a küldetésüket. Mert Isten teremtményeiként mindenki akkor és ott fog kiteljesedni és a küldetését betölteni, ott lesz boldog, ahol Isten megálmodta őt, és hogyha ott van, ahol Isten látni akarja.

Isten népének az öröksége azon a helyen fog kiteljesedni, amelyet Isten eltervezett a számára.

Így a benned lévő küldetés csak ott fog kibontakozni, hogyha ott vagy, ahol az Atya látni akar, hogyha ott maradsz az Atyai házban.

Mondom nektek: az örökségetek az Atya házában maradva fog kiteljesedni, az onnan való kiugrás, elmenekülés, kijövetel az elhívás kockáztatását veszélyezteti.

Fizikailag is az örökséget birtokba venni és azt megtartani akár külföldön, akár itthon maradva csak akkor tudjuk, hogyha ott maradunk az Atya házában.

Isten ma azt mondja sok fiatalnak: maradj az Atya házában fiúként, ne add el magad szolgaságba, ne kívánd a Fáraó taposómalmát, és ne menj bele Babilon mókuskerekének semmilyen formájába.

Azonban szolgaságban vannak azok a fiak is, akik a vezetőt vagy a pásztort vagy az egyházukat szolgálják és nem Istent. Ki akar hozni Isten ebből a gondolkozásból minden gyermekét.

Más fiak pedig szintén szolgaságban vannak az egyház falain belül is, és nem jutnak hozzá ahhoz az örökséghez, amit Isten elkészített már a számukra az anyagiakban, a házastárs, a munka, a szolgálat területén.

Fiak, akik az egyházban nem tudtak természetfeletti módon megszabadulni a függőségeikből, mások menekülőben vannak Isten elől, pedig nem Tőle kellene elfordulniuk.

Fiak küszködnek különböző kívánságok legyőzésével, mert a szabadságukat nem tudták megszerezni teljesen és végérvényesen.

Fiak szenvednek kisebbrendűség érzésben, bizonyítási kényszertől, önbizalomhiánnyal, mert az Atyai ház pusztán az egyházat jelenti számukra és nem magát a mennyei Atyát.

Azt látom, hogy a szolgaságban levő fiaknál az intézményes egyház olyan számukra, mint egy esernyő, amelynek a rejtekében élnek, de amely egy záróréteget képez, egy plafont a menny és közöttük, elzárja a mennyet számukra, elzárja az Atyai házat és annak áldásait.

Mondom nektek: „Minthogy pedig fiak vagytok, Isten elküldte szívünkbe Fiának szellemét, aki így kiált: „Abba! Atya!” Így hát nem vagy többé rabszolga, hanem fiú, ha pedig fiú, akkor Istenen át örökös is.” Galata 4:6,7 (Csia f.)

„A testhez igazodók ugyanis a test dolgain jártatják eszüket, de a szellemhez igazodók a szellem dolgain.” Róma 8:5

„Vesd ki a rabszolgálót és annak fiát, mert rabszolgálónak fia nem fog szabadnak fiával együtt örökrészt kapni.”

Azért hát testvéreim, nem a rabszolgálónak, hanem a szabadnak gyermekei vagyunk.”

 „Szabad életre szabadított meg titeket a Krisztus, álljatok meg hát ebben, és ne tűrjétek magatokon újra a rabszolgaság igáját.” Galata 4:30,31  Galata 5:1  (Csia ford.)

Fiak kiskorúságban

Más hivők, akik ott vannak az Atyai házban, úgy élnek, mint az idősebb testvér, aki elvárja, hogy az Atya a munkájáért cserébe kiszolgálja, ellássa, jutalmazza őket. Gyermekként gondolkodnak, nem fiakként, nem értik, hogy kegyelem által megváltva élhetnének az örökségükben, anélkül, hogy nekik azért tenni kellene valamit, élhetnének áldásban és mennyei ellátásban.

Nem értik, hogy mindaz, amiért imádkoznak, az már az övék, de ők csak kérnek, mindig csak kérnek, mindent csak kérnek, mint a kisgyerekek.

Gyermeki gondolkodásúak és felfogásuk miatt nem értik, hogy nekik önállóan kell elvenni ellátást, a javakat, a szellemi ajándékokat, kincseket és élni kellene Isten királyságában szellemi nagykorúként, érett keresztényként. Nekik kellene másokat Istenhez vezetni, nekik kellene másokért közbenjárni, mások szükségeit betölteni, beleállni a szolgálatba és elvenni Istentől a vezetést a személyes életükre, nem pedig másokat utánozni, mások emberi tanácsai szerint döntést hozni.

Gyermeki kereszténységre vall az is, hogyha a régi hivők irigyek a fiatalok dinamizmusára, sikereire, győzelmeire, majd emiatt elutasítják őket.

Mondom nektek:

 „Aki csak tejet iszik, az meg csecsemő. Az ilyen ember meg nem ismeri a helyes tanítást.

 Az igazi ételek a szellemi értelemben felnőtteknek valók. Az ilyenek a tapasztalataikból már megtanulták, hogyan kell a jót a rossztól megkülönböztetni.

Ezért fejezzük be a Krisztusról szóló alapvető tanításokat, és igyekezzünk szellemileg felnőtté válni!   Zsidók 5:13-14, 6:1 (Egyszerű ford. szerint)

Fiak! Isten leendő fiai!

Itt az ideje meglátni az Atya akaratát, itt az ideje beleállni az örökségbe, itt az ideje jó döntést hozni és elindulni az Atyával való találkozáshoz, itt az ideje meglátni az ajándékodat és az identitásodat, itt az ideje levetni a szolgai ruhát. Itt az ideje érett, felnőtt fiúként élni, szabadságban. Itt az ideje kifutni a szolgaságból.

Jézus, mint Emberfia, és mint Isten Fia adott nekünk példát a Fiúságra, Ő adja számunkra a Fiúság Szellemét, Ő kimunkálja bennünk a szellemi érettséget, majd beültet a „saját virágoskertjébe” egy gyümölcsöző és termő közösségbe.

Azoknak a fiaknak és új hajtásoknak, akik le lettek metszve, ma azt mondja az Úr igéje:

„Maradj életben! Maradj életben!” (Ezékiel 16:6)

Maradj életben, nagyra fogsz nőni, meg fogsz erősödni, érett férfikorra fogsz eljutni, enyém leszel.

Megöntözlek, megtisztítlak, földíszítelek levelekkel, telve leszel új, friss hajtásokkal, meg fogsz szépülni, pompás, virágzó és nagy leszel.

Maradj életben! Termékeny földbe helyezlek, sok víz mellé plántállak, ki fogsz hajtani, terebélyesedni fogsz, mert én táplállak közvetlenül. Leveleid lesznek, melyeket felém fordítasz, erős gyökereid lesznek, melyek jó táptalajba, erősen állnak.

Pompás virágaid lesznek, melyben sokan fognak gyönyörködni.

Amit én az Úr megmondok, azt meg is teszem.

 2013-03-16

Suchné S.Ilona

http://judaoroszlanja.gportal.hu/gindex.php?pg=35616698

"De mi lebegünk…"


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet


Milinda, a hatalmas király azt mondta az öreg papnak:

-Te azt mondod, hogy aki száz éven keresztül mindenféle lehetséges rosszat elkövet, de a halála előtt bocsánatot kér Istentől, újjászülethet és a Mennybe kerül.

Viszont ha valaki csak egy bűnt követ el, de azt nem bánja meg, akkor a pokolban végzi. Igazságos ez? Száz bűn könnyebb, mint egy?

Az öreg pap így válaszolt a királynak:
-Ha fogom ezt a nagy követ és a víz felszínére helyezem, le fog süllyedni, vagy lebegni fog?
-Lesüllyed-válaszolta a király.
-És ha fogok száz nagy követ, egy csónakba teszem őket, és a csónakot pedig a vízre lököm, le fognak süllyedni, vagy lebegni fognak?
-Lebegni fognak.
-Akkor száz kő és egy csónak könnyebb, mint egy kő?
A király nem tudta mit válaszoljon, az öreg pedig elmagyarázta:
-Így van, király, az emberekkel is. Bármennyi bűn terheli is vállukat, ha Istenre támaszkodnak, nem kerülnek a pokolba. Az pedig, aki csak egyszer vétkezik ugyan, de nem kéri Isten irgalmát, el fog veszni.

Az Úr trónja előtt!


Készítette: Élő Víz

Amikor az öregasszony egy dolgos, de egyszerű élet végén meghalt,
rögtön ott volt a hosszú sorban és nyugodtan haladt ő is a legfőbb
Bíró felé. Amint a célhoz közeledett, egyre inkább tisztán hallotta az
Úr szavait.

Az egyikhez így szólt: - segítségemre siettél, amikor az autósztrádán
megsebesültem és bevittél egy kórházba, gyere be a Paradicsomba!
Egy másiknak pedig ezt mondotta: - Te uzsora kamat nélkül kölcsönöztél
egy szegény özvegynek, ezt is nekem tetted, gyere be Te is.
A következőhöz pedig így szólt: Te több embert megoperáltál súlyos
esetekben, így tulajdonképpen nekem segítettél, térj be te is a
Mennybe.
Ez így ment hosszú időn át.
A szegény asszonyt elfogat a félelem. Amint hallotta a sok jótettet,
akármennyire is gondolt vissza életére, nem jutott eszébe, hogy valami
rendkívüli jót tett volna. Másokat is előre engedett és erősebben
kezdett gondolkozni, de hiába, semmire sem emlékezett. Már éppen
vissza akart fordulni, amikor egy angyal jóságosan mosolyogva, de
nagyon határozottan visszatessékelte. Szíve a torkában dobogott,
amikor megállta az Úr előtt. érezte, hogy Ő kedvesen rámosolyog.
- Te mindig kivasaltad az ingemet... Gyere be te is az Örökkévalóságba.

Néha nagyon nehéz elképzelni, mikor tettünk rendkívüli jót vagy mikor
viselkedtünk közömbösen.
A közömbösség a legnagyobb ellensége a Szeretetnek.

„ ...Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg. „ (Máté 25:40)

A hit

Készítette: Keresztény szépségportál


A keresztény hite nem börtön.

Spurgeon


www.keresztenyszepsegportal.hu


Hillsong UNITED Relentless Lyric multimédia

2013. március 22.

Ige: A láznak menni kell!


„És a zsinagógából azonnal kimenvén, a Simon [akit hallanak, a meghallgatott] és András [férfias] házához menének Jakabbal [más helyébe lépő] és Jánossal [az Úr nagylelkű adakozó] együtt.

A Simon napa [anyósa] pedig hideglelésben [(püreszszó): - tűzben van (ég); betegen; lázasan] fekszik vala, és azonnal szólának néki felőle [az érdekében].

Márk. 1,31 És ő odamenvén, [kézen fogva] fölemelé [felsegítette; felállította; talpra állította] azt, annak kezét fogván; és [erre mindjárt] elhagyá  [megszűnt (elengedte)] azt a hideglelés [láz] azonnal, és (fel)szolgál vala nékik” (Márk. 1,29-31)

Lukács és Máté is ír a történetről: A zsinagógából eltávozva elment Simon házába. Simon anyósát pedig magas láz gyötörte, és szóltak az érdekében Jézusnak. Jézus ekkor fölébe hajolva ráparancsolt a lázra, mire a láz elhagyta az asszonyt. Ő pedig azonnal felkelt, és szolgált nekik” (Lk. 4,38-39)

„Amikor Jézus Péter házába ment, látta, hogy annak anyósa fekszik és lázas. Jézus megérintette a kezét, és elhagyta az asszonyt a láz, az pedig felkelt, és szolgált neki” (Mt. 8,14-15)


Dicsérd, dicsérd, Jézust dicsérd!

Szólt az Úr!


"Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; nálad van Uram a szeretet" (Zsolt. 62,12-13)


Az Úr vezet, hogy célba érjek!


„És vezérel téged az Úr szüntelen, (kopár földön is jól tart téged, és) megelégíti egész lényedet nagy szárazságban is, és csontjaidat megerősíti, és olyan leszel, mint a megöntözött kert, és mint vízforrás, amelynek vize el nem fogy (Ésa. 58,11).




Megtörtént!!


„És monda az, aki a királyiszéken (vagyis a trónuson) ül vala: Ímé mindent újjá teszek (és mindent újjáteremtek). Írd meg, mert e beszédek hívek (megbízhatók) és igazak. És monda nékem: Meglett (megtörtént). Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen” (Jel. 21,5-6).


Cseri Kálmán: Az emberi törekvés


„Ősi törekvése az embernek, hogy látni akar és nem hinni”




TÖBBSZÖRÖS ÁLDÁS


6 Ekkor útrakelt a menyeivel, hogy hazatérjen Móáb mezejéről, mert meghallotta Móáb mezején, hogy az ÚR rátekintett népére, és kenyeret adott neki. 7 Elment tehát arról a helyről, ahol élt, és vele a két menye. Így mentek az úton visszatérőben Júda földjére. 8 De ezt mondta
Naomi a két menyének: Menjetek, forduljatok vissza, mindegyik az anyja házába! Bánjék veletek az ÚR olyan szeretettel, amilyennel ti bántatok a meghaltakkal és velem! 9 Adja meg nektek az ÚR, hogy mindegyitek nyugalmat találjon majd a férje házában. Azután megcsókolta őket, és hangosan sírtak. 10 És azt mondták neki: Bizony, veled térünk haza a
népedhez. 11 De Naomi ezt felelte: Forduljatok vissza leányaim! Miért jönnétek velem? Lehetnek-e még fiak a méhemben, akik férjeitek lennének? 12 Forduljatok vissza, leányaim, menjetek, mert én már öreg vagyok ahhoz, hogy férjhez menjek. De ha azt mondanám is, hogy van még reménységem, és ha ma éjjel férjhez mennék is, és fiakat szülnék, 13 várhattok-e rájuk, amíg felnőnek? Szabad-e benneteket visszatartani attól, hogy férjhez menjetek? Nem, leányaim! Nagyobb az én keserűségem, mint a tiétek, mert elért engem az ÚR keze. 14 Tovább sírtak hangosan, majd Orpá megcsókolta az anyósát, Ruth azonban ragaszkodott hozzá. 15 Naomi azt mondta: Látod, a sógornőd visszatért népéhez és isteneihez. Térj vissza te is a sógornőddel együtt! 16 De Ruth azt felelte: Ne unszolj engem, hogy elhagyjalak és visszatérjek tőled. Mert ahová te mégy, odamegyek, ahol te megszállsz, ott szállok meg. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. 17 Ahol te meghalsz, ott akarok meghalni én is, ott temessenek el engem! Úgy bánjék velem az ÚR most és ezután is, hogy csak a halál választ el engem tőled! 18 Amikor látta, hogy minden áron vele akar menni, nem erőltette tovább. Ruth 1,6-18.

                         TÖBBSZÖRÖS ÁLDÁS

Amikor látta, hogy Ruth minden áron vele akar menni, nem erőltette tovább. (Ruth 1,18)

"Nem kell segítened. Én is meg tudom csinálni. Vannak fontosabb teendőid" - mondta a 80 éves szomszédom, amikor segíteni akartam a faágakat felszedni az udvarán. Ugyanezt hallottam egy barátomtól, aki tüdőtágulatban szenvedett, és a köveket megpróbálta eligazgatni az udvara mellett vezető vizesárokban. A felajánlott segítség gyakran ellenállásba ütközik.

Ugyanezt a viselkedést figyelhetjük meg bibliai személyeknél is. Például, Naomi először visszautasította két menyének az ajánlatát, hogy vele maradjanak. Miért kellene ennek a két fiatalasszonynak a gondozásom terhét magára venni? Még előttük áll az egész élet. - valószínű így okoskodott. Orpa sajnálkozva távozott. De Ruth nagyon ragaszkodott hozzá, hogy vele maradjon, így Naomi mégis elfogadta.

Ahogy öregszem, észreveszem, hogy nem tudok annyit elvégezni, mint régen. A büszkeség egy természetes akadálya annak, hogy mások segítségét elfogadjuk. Mégis, sokszor ez a fajta büszkeség gátol meg bennünket, hogy többszörös áldásban részesüljünk. Amikor hagyjuk, hogy mások segítsenek, nemcsak azt kapjuk, amire nagy szükségünk van, hanem a másik
emberrel való kapcsolatunk is megerősödik. Ráadásul meglátjuk, hogy van, aki törődik velünk, és idejét áldozza ránk.

Imádság: Szentlélek Isten, taníts meg mindig hálásan fogadni a felajánlott segítséget. Ámen.

Keressük Istent mások tetteiben.

Paul Wayne Meier (Kentucky, USA)

További információ: http://csendespercek.hu

Elmélkedés


...tanulmányozd éjjel-nappal..." (Józsué 1:8)

Kedves lelkipásztor, mondd csak, te csontsovány konyhafõnök vagy? Gyülekezetednek minden vasárnap egészséges ételt szolgálsz fel, ám te magad lelkileg éhen halsz? Hagytad, hogy a gyülekezet ügyes-bajos dolgainak intézése elrabolja az imaéleted és azt az idõdet, amit a Szentírás tanulmányozásával töltenél, hogy épülj belõle?

A szolgálat egyik legnagyobb veszélye, hogy mindig csak adunk, de nem kapunk. Anyagi értelemben, ha több a kiadásod, mint a bevételed, az csõdöt jelent. Ugyanez igaz lelki értelemben is. Amikor Józsué vette át Mózes helyét Izráel vezetésében, Isten háromszor mondta el neki ugyanazt a dolgot: Légy erõs és bátor!" (Józsué 1:6,7,9). Aztán elmagyarázta Józsuénak, honnan vehet erõt és bátorságot: Ne hagyd abba ennek a törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjel-nappal, õrizd meg, és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz" (Józsué 1:8).

Figyeld meg ezeket a szavakat: Akkor sikerrel jársz utadon, és boldogulsz"! Fontos feladatod van, amit az erõd és a sikered érdekében el kell végezned. Mi az? ...tanulmányozd [Isten Igéjét] éjjel-nappal...!" A tanulmányozás olyan, mint a kérõdzés. A szarvasmarha kérõdzõ állat. Megrágja a takarmányt, lenyeli, aztán visszaöklendezi, rág rajta még egy kicsit, és minden alkalommal, valamivel többet nyer ki belõle. Rágódj Isten szavain! Gondolkozz rajta! Emészd meg! Ha lelkileg egészséges akarsz lenni, tanulmányozd a Szentírást és elmélkedj rajta!

www.maiige.hu

C. H. Spurgeon: Az ember csak ember; de Isten valóban Isten!


Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsára jut? Elfelejtetted alkotódat, az URat, aki az eget kifeszítette, és alapot vetett a földnek? Miért rettegsz szüntelen, mindennap az elnyomó izzó haragjától, mellyel el akar pusztítani? De hová lesz az elnyomó izzó haragja?!" (Ézs 51,12-13).

Legyen ez az igerész maga a mai napi üzenet. Szükségtelen különösképpen kibővíteni. Félős szívű ember, olvasd, higgy benne, táplálkozz belőle és könyörögj ezzel a reménységgel az Úrhoz. Hiszen akitől félsz, az ember csupán, aki viszont megígéri, hogy vigasztalód lesz, az Isten, a te Teremtőd, a menny és a föld alkotója. Végtelen vigasztalás ez, amelyhez képest a veszély bizony eltörpül.

De hová lesz az elnyomó izzó haragja?" Az Úr kezébe kerül. Csupán egy halandó ember az, aki dühösködik ellened. Haragja elmúlik, amint megszűnik lélegzeni. Miért rettennénk meg egy hozzánk hasonló halandótól? Ne gyalázzuk meg Istenünket azzal, hogy egy jelentéktelen emberből istent csinálunk. Hiszen akár túlzottan félünk valakitől, akár túlságosan szeretünk valakit, mindenképpen bálványt csinálunk belőle. Tekintsük az embereket embereknek, Istent pedig Istennek. Így nyugodtan végezhetjük tovább dolgunkat, mert csak az Urat féljük, senki és semmi mást.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Jövök a kereszthez

Rick Warren: Az önuralomról


"Az önuralom a hozzáértés jóleső érzésével tölt el. Mint egy finomra hangolt, prezíciós jármú, az életed a kormány legkisebb mozdulatára is érzékenyen reagálva a helyes irányban marad. Az önuralom önbizalmat és belső biztonságérzetet eredményez." 


Atyák, fiak és az új nemzedék 1. rész


Isten ma kétféle módon üzen és akar tanítani bennünket. Tanít Szent Szelleme által egy jelképes történeten keresztül, majd ezt összekapcsolja egy igei üzenettel.

Több éven keresztül többször is kaptam ezt a tanítást már az Úrtól ebben a jelképes formában, ez egy folyamat volt. De ma reggel azt mondta, mint Ezékielnek: „most mondd el ezt a jelképes próféciát, amit én a muskátlikon keresztül mutattam neked, mert ezt a folyamatot végzem ma az egyházban.”

Ezeket sosem írtam le, mert annyira elevenen éltek bennem ezek a képek és olyan erőteljes volt a Szent Szellem szava ilyenkor, hogy sokszor ott sírtam a virágaim felett.

Nagyon szeretem a muskátlikat, éveken át  gyűjtögettem, nevelgettem őket, volt amelyiket kiültetem szabad földbe és méteresre is megnőtt, bár igaz virág alig volt rajta, de sokat gyönyörködtem bennük. Nagyrészük látványos, hatalmas cserépben volt, mutatósak voltak, tele voltak hajtásokkal, de nem tudtam őket szaporítani. Olykor rászántam magam, hogy lemetsszek egy – egy hajtást hogy ledugjam új cserépbe, de nagyon satnyák lettek és nem sokáig bírták, ezért inkább hagytam a tövön, ami csak nőtt – nőtt és már kevesebbet virágzott.

Amikor költözködtünk egy kisteherautó csak az én hatalmas muskátlijaimmal volt tele, kicsit büszke voltam rájuk.

Mígnem egyszer az Úr letörte a büszkeségem, amikor szólt egy egyszerű gazdász emberen keresztül. Ő elmondta, hogy az látszik, hogy szeretem ezeket a virágokat, de az is látszik, hogy nem értek hozzá. Hát mit mondjak, rosszul esett, alig akartam elhinni. Aztán elmondta, hogy a virágnak az energiája és a sok tápanyag a szárba és a levelekbe megy, ezért nincs már ereje virágozni, ami én is sejtettem, de nem tudtam, hogy kell kezelni.

Akkor éppen augusztus volt, és ő elkezdte nekem megmutatni, hogy kell lemetszeni az új hajtásokat éppen ebben a hónapban (és nem tavasszal, ahogy én tettem korábban) aztán ezeket az új hajtásokat le kell dugdosni új földbe, hogy gyökeret eresszenek. Nem mindegy tehát, hogy mikor és nem mindegy hogyan végezzük a hajtatást.

Mire elmondta azzal máris teljesen lemetszette az egyik „gyönyörűségemet” nagy bánatomra. Nagy virágládákat készített a férjem, amibe sorba elkezdtem leültetni az új hajtásokat, miközben nagyon fájt a szívem a megcsonkított tőért.

Aztán, amikor elkezdtem egyedül a többi virágon is ezt a szakszerű és időszerű metszést alkalmazni, akkor megszólalt a Szent Szellem és csak sírtam, és potyogtak a könnyeim, miközben fogtam az egyik, majd a másik új hajtást és sorba rendezetten új helyre ültettem őket.

Hú, micsoda tanítás lett belőle, sok mindent megértettem,hogy mit miért tesz Isten az életemben. Ez akkor nekem szólt, de most látom szellemben, hogy Isten ezt a munkát végzi ma a magyar egyházban és a gyülekezetekben is.

Kedves Szentek!

Isten Szelleme ma arról beszél nekünk ezáltal a jelképes történet által, hogy a gyülekezetekben ma sok helyen nincs utódlás, nincs tanítványolás, nincs „szakszerű” nevelése a fiaknak. (Nem a képzésekről és a Bibliaiskolákról beszélek, Jézus nem tartott ilyen képzéseket és nem indított iskolákat). A gyülekezetek csak nőnek, terebélyesednek fizikailag, anyagilag és az épületeik; a vezetők egyedül vezetnek, tele vannak a gyülekezetek potenciális szolgálókkal, de az ajándékaik nem tudnak kifejlődni, mert nincsenek Isten szerinti atyák.

A Szent Szellem azt mondja ma, hogy az Úr metszőollója elkezdett dolgozni a gyülekezetekben, mert eljött a fiak felnevekedésének az ideje és eljött az új plántálások ideje.

Azok a helyzetek és szituációk, amelyek most a gyülekezetekben a fiak és az új hajtások körül zajlanak, nem véletlenül vannak, azt a célt szolgálják, hogy ezt a metszést elősegítsék.

A metszések ideje van – ezt mondja ma a Szent Szellem.

A metszés fáj. Fáj a tőnek és fáj az új hajtásnak is. Fájdalmas helyzetek, körülmények között kerülnek ezek a gyönyörű, erős új hajtások le a tőről az új földbe.

Ma eljött az ideje annak, hogy Isten elővegye a szakszerű kezelését az Isten szerinti atyák hiányában.

Az atyáknak kellene megtenni azt, hogy felismerik az ajándékokat, akik elkezdtek felnőni és mentorálni azokat, majd szolgálatba állítani kellene őket. Mivel azok, akiknek atyáknak kellene lennie, csak a saját szolgálatukat növelgetik, építgetik, ezért ezek a fiak kiskorúságban vannak tartva, és el vannak nyomva az ajándékaik. Nincs felismerve az identitásuk és nincs felszabadítva.

Egy ember pedig akkor fog az örökségébe bejutni, hogyha ott van, ahová az Úr eredetileg tervezte és az elhívását be tudja tölteni.

Amikor a Szent Szellem először beszélt nekem erről a hatalmas muskátliról, akkor először azt mondta nekem, hogy én egy ilyen túlméretezett csecsemő voltam ott abban a gyülekezetben, ahol nem volt felismerve az ajándékom, mindent akartak velem csináltatni, csak azt nem tehettem, ami az elhívásom. Növekedtem szellemben, de nem voltak gyümölcseim, kevés volt a virág, mert a szolgálatba állítás nem történt meg, az elhívásom nem tudott ott kiteljesedni, nem volt szellemből „szakszerű” vagyis nem volt Isten szerinti mentorállás. Túlkoros csecsemő maradtam, aki nem tudott kibontakozni és megfelelően fejlődni, nem volt megfelelő a plántálás és a gondozás, nem volt megfelelő tanítványolás és nem volt szolgálatba állítás.

Mindez azért, mert nem voltak olyan Isten szíve szerinti atyák, mint Dávid, aki nem irigykedve adta át Salamonnak a templomépítés tervrajzát. Nem morgolódott azért, mert ő nem építhetett templomot az Úrnak, át kellett adnia ezt a nagyszerű munkát az új nemzedéknek.

Nem voltak olyan elhívással rendelkező atyák, mint Mózes, aki bár maga nem mehetett be az ígéret földjére, nem csinált úgy, hogyha én nem mehetek be, akkor ti sem fogtok bemenni Izrael népe. Hanem megáldotta az utódját méltósággal, Istennek engedve átadta a szellemi vezetést Józsuénak, átruházta a szellemi hatalmat hamis motivációk nélkül.

Aztán Isten lemetszett arról a gyülekezetről és egy új talajba ültetett, ahol személyesen mentorált, személyesen foglalkozott velem, tanítványolt igen nagy hatékonysággal.  Öntözött, gondozott, táplált, érezhető volt a növekedésem, az erősödésem, mígnem egyszer eljött a virágzás ideje is.

Ez a túlméretezet muskátli olyan, mint a terméketlen fügefa, amely látszólag, kívülről dús és zöld, de valamilyen okból képtelen a gyümölcstermésre.

Ma sokan vannak olyan fiak, akik a tövet erősítik, ezáltal a gyümölcsök már nem tudnak előjönni. Eljött az ideje a fiak lemetszésének, hogy új helyen az elhívásuk helyén gyökeret eresszenek.

Ezeket a folyamatokat végzi az Úr napjainkban, ezért nem vádolni, kárhoztatni kell a fiakat, hanem áldani kell azokat, akiket az Úr kihelyezett új földbe.

Aztán, ahogy ültetgettem ezeket a hajtásokat, láttam, hogy vannak közöttük gyengébbek, azokat fogtam és odahelyeztem az erősebbek mellé. Aztán volt olyan nagy és erős hajtás, amelyiket egy teljesen különálló cserépbe raktam… és így dolgozik ma a Szent Szellem, akinek van szellemi füle az meg fogja érteni ezt, különösen, hogyha éppen ezekben a folyamatokban van benne.

Isten ki fogja jelenteni magát a fiaknak, ezután megmutatja nekik az identitásukat, hogy felismerjék, kik is ők valójában.

Az Atya személyesen foglalkozik velük, gyógyítja őket és a metszés sebeit; kijelenti az elhívásukat, megerősíti őket, helyreállítja és Fiúság tudatot ad nekik.

Az Atya áldása elkezd rájuk áradni közvetlenül, és elkezdenek meggyökerezni, tovább épülni Jézusban, Krisztus képe elkezd bennük még jobban kirajzolódni, elkezdik megismerni az Atya szívét személyesen, amelyre eddig nem volt lehetőség. Isten Atyai szíve fogja őket táplálni személyesen és a szellemük Isten Szellemében fogja megtalálni az igazi otthonát és az identitását.

Az Atya közvetlenül fogja a fiakat táplálni a metszés után, már nem különféle tanításokon fognak növekedni, hanem az Élet Fájáról fognak táplálkozni. Ezek a fiak elkezdenek ettől a tápláléktól rohamosan fejlődni, növekedni, el fognak jutni a felnőtt, érett férfikorra.

Már nem fogja őket mindenféle tanítások szele ide – oda hajtani, mert őket a legnagyobb tanítómester, maga az Atya fogja tanítani és vezetni.

Nem lesz többé közvetítő (mint Mária vagy mint sok lelkész vagy pásztor, aki a Szent Szellem helyett vezeti a hivőket) nem lesznek többé emberi jótanácsok, nem lesz többé szolgaság.

Azok az új hajtások, akik ott vannak a tövön, elszívják a tőtől az erőt, az energiát, a tápanyagot, így már nem marad erő a virágzásra. De az Úr azt mondja ma:

„Én fogom őket táplálni, én fogom őket vezetni, én fogom tanítani őket, az én hangomat fogják követni, az én asztalomnál fognak étkezni, és nem közvetett módon más rhémáján fognak „élősködni”.

Ezeknek a fiaknak szól a Szent Szellem: Itt az ideje kijönni a szolgai gondolkodásból, abból, hogy mindig csak várjuk, várjuk az ellátást, mint a fiókák, mert vége van a kiskorúságnak.

Ezekből a hajtásokból elő fognak állni a fiak, és amikor felnőnek akkor testületileg belőlük lesz az új nemzedék, akik az apostoli generáció lesznek.

Ez a nemzedék, amelynek nem volt szellemi atyja és nem kaptak szellemből „szakszerű” felkészítést, ebből a nemzedékből igazi, Isten szerinti atyák jönnek elő.

De mondom nektek: ma még a lemetszés ideje van, az ültetés ideje, a plántálás ideje a Prédikátor 3:2 szerint: „Meg van az ideje az ültetésnek, és meg van az ideje az ültetés kitépésének.”

Nem voltak atyák, akik tanítványoltak volna Isteni bölcsességgel, ezért Isten elő veszi a metszőollóját.

Én megsirattam a terebélyes muskátlikat, hogy mivé lettek, ám ezek a tövek a következő évben erősebbé váltak és több virágot hoztak.

Mondom nektek: minden a javatokra van, még a metszés is, ezért az Atya gyógyulást ad a metszés fájdalmaiból, gyógyulást ad a nagy töveknek is és az új hajtásoknak is.

Volt még egy másik fájdalmam is, aminek üzenetértéke van. Amikor olyan erős hajtást kellett levágni, amelyen már virág is volt, ám le kellett metszeni,mert erős hajtás volt, és hogyha azt akartuk, hogy gyökeret eresszen, akkor a virágtól meg kellett őt szabadítani, hogy az energia és a tápanyag a gyökér kifejlődését szolgálja, és ne a virág szívja el azt.

-         Hú még az a kevés virág is kárba vész! – szomorkodtam.


Mondom nektek: hagyjátok azt a szolgálatot meghalni, hagyjátok azokat az alapítványokat, azokat a dicsőítő csapatok, azokat a lelkigondozói szolgálatokat, hagyjátok meghalni az elkezdet munkát, amikor felismeritek, hogy ilyen metszési folyamatokba vagytok benne.

Amikor megerősödök, eljön az ideje és az elhívásotok és küldetésetek elkezd majd virágzani, és erről a kicsiny hajtásból önálló tővé válva, virágzás lesz.

Mondom nektek: hagyjátok a virágokat meghalni.

Abban az évben sirattam a régi muskátlikat, miközben az új hajtásokban még nem tudtam gyönyörködni, csak remélhettem, hogy egyszer lesz belőlük valami. Gondoztam nagy figyelmességgel őket, állandóan szemmel tartva és szólt az Úr: „látod, ezt fogod tenni hamarosan az én fiaimmal is.”

Akkor ezután már gyakran sírva álltam ott a sok kis hajtás mellett, mert én is még abban a folyamatban voltam, amikor a kivirágzott hajtást metszette le az Úr és sirattam a lemetszett virágot, az elveszett pásztori szolgálatot.

De mondom nektek: Szószerint beteljesedik Isten Szava az életemben. Ez az új hajtás, amelyik a virágját elveszítette, mára gyökeret eresztett, az Atya gondozásában nemcsak felnőtt, hanem „szellemi anyává” válva új hajtásokat hoz, elkezdett virágzani, ahogy az Atya táplálta, gondozta, majd új edénybe ültette, így önálló, erős növénnyé vált. Halleluja!

Mert az Úr szava betejesedett rajtam, először nekem monda el ezt a jelképes üzenetet, most hogy látom a végeredményt és látom a történetet egyben, most kell hirdetnem: így fogja az Úr a napokban az új nemzedéket előhozni. Ez az Ő Szava, amely nem a távoli jövőről szól.

Nincs még vége azonban a Szent Szellem tanításának. Eljött a tél és abban az évben én még nem tudtam, hogy kell ezeket az új hajtásokat átteleltetni. A régi tövek túlélték a telet, de mint tavasszal kiderült, az újakat közben azért kellett volna gondozni, kellett volna kicsit foglalkozni velük és több fény kellett volna nekik – de mind elpusztultak.

Akkor újból sirattam őket, de már a szellemem is sírt. Ott álltam az Úr előtt és kérdeztem Tőle, hogy fog akkor az én szolgálatom újból elindulni, ha még mindig nem tudom, hogyan kell „szakszerűen” bánni és szellemből gondozni a fiakat, meghalnak a kezeim alatt?

Ekkor még a tanulás időszaka volt, az Úr sokat és sokszor beszélt velem a majdani szolgálatomról.

Többször beszélt arról, hogyan kell felismerni a szolgálati ajándékokat, akiknél ma még gyakran láncokat, sebeket fogok látni. Beszélt arról, hogyan kell bánni ezekkel az új hajtásokkal, a fiakkal.

Beszélt a „szellemben szakszerű” táplálásról, a tárolásról, és arról, hogy mindezek ellenére lesznek olyan hajtások, amelyek mégis elpusztulnak.

Az én dolgom az, hogy rhémával lássam el őket, hogy itassam őket, az elszáradt leveleket szedjem le, és az elhalt hajtásokat metszem le, erősítsem a gyökérzetüket.

Mindent megtettem ezekkel a hajtásokkal, és amikor először elültettem őket, pár nap múlva nem hogy éledezni kezdtek volna, hanem még a maradék levelük is elsárgult és leszáradt. Óh, hogy sajnáltam őket, milyen kopasz kis ágacskák lettek! De bennük volt az élet, bennük volt a muskátli DNS-e.

A fiakban is ugyanígy látnom kell a szellemi szemeimmel az Atya életét, látnom kell és fel kell ismernem az identitásukat, aztán fel kell őket szabadítanom, hogy elő tudjanak jönni a bennük levő ajándékok, a küldetésük.

Azt hiszem, hogy ekkor erősödött meg bennem - igen ez az apostoli szolgálat lényege.

Amikor az első plántálást végeztem és azok nem maradtak meg, az még valóban számomra is a tanulás ideje volt. Ám a következő évben már láthattam a gyümölcseit is a munkámnak, nem minden hajtás maradt meg, de voltak közük erősek, amelyeket már külön cserépbe lehetett ültetni.

Hiszem, hogy Isten ilyen atyákat fog előhozni az elkövetkezendő időben, akik Isten szerinti módon fognak tudni fiakat felnevelni. Az Isten szerinti atya nemcsak a saját szolgálatához nevel fiakat, hanem kész arra is, hogy elengedje és kiküldje őket oda, ahol az Úr látni akarja őket. Ez az érdek nélküli atyaság.

Hiszem, hogy engem is ilyen „szellemi anyává” készített fel Isten az elmúlt nehéz évek alatt, aki már Isten akarata szerint fog tudni szellemi fiakat kiküldeni az Úr nagy aratásába.

Legyen ez a jelképes üzenet Isten élő, kijelentett szava ma a számodra és legyen élő és hatékony, váljon valóra ott, ahova küldetik.



Amit mond, tedd meg


Valamit mond néktek, megtegyétek. (János 2: 5) 

Amikor Jézus végrehajtotta az első csodáját, egy esküvői szertartáson volt. Anyja tudta, hogy meglássák az Ő hatalmát működésben, egy kulcs van: „Amit csak mond, tegyétek meg”. Ugyanez a helyzet velünk is ma – a mi engedelmességünk nyitja meg az ajtót, hogy megtapasztalhassuk az Ő hatalmának megnyilvánulását az életünkben. 

A Szentírás azt mondja: Ha hajlandóak és engedelmesek vagyunk, a föld javait fogjuk enni. (Ha engedelemmel hallgatándotok, e föld javaival éltek - Ézsaiás 1: 19) Más szóval, megtapasztaljuk Isten bőséges áldását, amikor követjük az Ő parancsolatait. 

Gyakran lehet, hogy annyira arra a dologra összpontosítunk, amire épp a hitünk irányul, hogy elkerüli a figyelmünket az egyszerű engedelmesség más területeken. Például, lehet, hogy anyagi csodára van szükséged. Talán fizeted a tizedet, és úgy vetsz magot, ahogy kell, de mutatsz-e megbocsátást valaki felé? Van-e valami más, amiről tudod, hogy meg kellene tenned? 

Ma kérd az Urat, hogy kutassa át az elmédet és a szívedet. Ne engedd, hogy bármi is akadályozza az Ő hatalmát. Valamit csak mond, tedd meg, és nézd, ahogy az engedelmesség megnyitja az ajtót az Ő áldásának életed minden területén! 

Ima a mai napra:
Mennyei Atyám, alázatosan jövök Hozzád, és alávetem életem minden területét Neked. Engedelmeskedni akarok Neked. Tisztelni akarlak Téged. Mutasd meg életem bármely területét, ahol változtatnom kell. Áldalak Téged ma és mindenkor. Jézus nevében. Ámen. 

Fordította: Horváth Lídia 




Merj közeledni!


Hihetetlenül szép videó

A hívők életéről


Készítette: Keresztény szépségportál

A hitetlen emberek Bibliája a hívők élete.

Hamar István

www.keresztenyszepsegportal.hu



A szívről



Készítette: Keresztény szépségportál


Amikor Isten megméri az embert, a mérőszalagot nem a derekához, hanem a szívéhez illeszti.

Anne Seidlitz

www.keresztenyszepsegportal.hu



Agnus Dei - Legyen Világosság