Ige: Az Úr emlékezik ígéretére.

 „Nem feledi irgalmasságát, amiképpen szólott, és kijelentett, és megígért a mi atyáinknak, Ábrahám iránt és az ő magva iránt mindörökké*(Luk. 1,55) 

*Az Ábrahámnak tett ígéret így hangzott: „És nagy nemzetté, nagy néppé teszlek, és megáldalak téged, naggyá teszem, és felmagasztalom a te nevedet, és áldás leszel. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, vagy gyaláz, megátkozom azt: és megáldatnak te benned a föld minden nemzetségei” „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad” (1 Móz. 12,2-3; 17,7).

És az Újszövetségben nyer kijelentést, hogy ki az Ábrahám magva: „Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És A TE MAGODNAK, AKI A KRISZTUS” (Gal. 3,16)