Ige: Példázat Isten országáról.

 „Úgy van az Isten országa, az Isten királysága, mint mikor az ember beveti a magot a földbe.

És alszik és felébred, és fölkel éjjel és nappal, közben múlnak az éjszakák és a nappalok; a mag pedig kihajt, kisarjad és nő, és a szár megnyúlik és felnő, ő maga sem tudja miképpen. [Más fordítás: Akár alszik, akár virraszt, s éjszaka van vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga a gazda sem tudja hogyan]”

Mert magától terem a föld, először füvet, vagyis először zöld sarjat, szárat, azután kalászt, azután teljes búzát, vagyis érett magot a kalászban.

Mihelyt pedig a gabona arra való, vagyis amikor beérett a termés, a gazda azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás, a betakarítás ideje elérkezett*(Márk. 4,26-29)

*Jóel prófétán keresztül hangzik a kijelentés arról, hogy mit jelent az Úr Jézus példázata az aratásról: Serkenjenek fel és induljanak és jöjjenek fel és vonuljanak a népek a Josafát, azaz a döntés völgyébe; mert ott ülök törvényt, és ott tartok ítéletet, hogy megítéljek, azaz különbséget tegyek, szétválasszak, és megkülönböztessek minden népeket. Eresszétek néki a sarlót, mert megérett az aratni való! Jertek el, tapossatok, mert tetézve a taposókád, csordultig vannak, és ömlenek a sajtók! Mert megsokasult és nagy az ő gonoszságuk! Tömegek, tömegek! Hatalmas tömeg van az ítélet azaz: a döntés völgyében! Mert közel van az Úrnak napja az ítélet, azaz a döntés völgyében!” (Jóel. 4,12-14).

János apostol elragadtatásban így látta ezt az aratást: „És látám, és ímé vala egy fehér felhő; és a felhőn üle valaki, hasonló az embernek Fiához, a fején arany korona, és a kezében éles sarló. És más angyal jöve ki a templomból, nagy szóval kiáltván annak, aki a felhőn ül vala: Indítsd, és ereszd neki a sarlódat és arass, mert itt az aratás órája. Mert a földnek aratni valója beérett, és megszáradt. Bocsátá és ledobta azért, aki a felhőn ül vala az ő sarlóját a földre; és learattaték a föld. (Jel. 14,14-16).

Az Úr Jézus így mutatja be az aratást, amelyben az aratás az emberek megtisztítása, és meggyógyítása, a sarló pedig az Evangélium: „És körüljárja, vagyis bejárta vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten, a mennyek országának Evangéliumát, az Isten királyságáról szóló örömhírt, királyi uralmának jó hírét, a győztes hadvezér érkezésének hírét. És gyógyítván mindenféle, és mindenfajta betegséget és mindenféle erőtlenséget, gyengeséget, minden bajt, kórt, fogyatékosságot, rosszullétet, krónikus jellegű fizikai rendellenességet az emberi szervezetben. Ártalmat, csapást, panaszt; gyötrő, kínos betegségeket a nép között. Mikor pedig látta vala a sokaságot, a tömeget, könyörületességre indult rajtuk, megszánta őket; megesett rajtuk a szíve, mert el voltak gyötörve és elesettek, fáradtak és elhagyatottak, elcsigázottak és kimerültek voltak, és szét voltak szórva, mint a pásztor nélkül való juhok. Akkor monda az ő tanítványainak: Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az ő aratásába” (Mát. 9,35-38).