AZ Úr így tanítja az övéit:

„Fiacskáim! Senki el ne hitessen benneteket [(planaó): senki meg ne tévesszen, el ne tévelyítsen, senki ne vezessen félre, senki meg ne csaljon titeket]: aki az igazságot cselekszi, [aki (dikaioszüné poieó): megigazulást szerez, és megvalósítja] igaz [(dikaiosz): igaznak nyilvánított] az, amiként [(kathósz): ugyanúgy, mint ahogy] Ő is igaz. Erről ismerhetők meg [(tútó en phanerosz): ennek alapján lesznek szemmel láthatók, nyilvánvalók] az Isten gyermekei és az ördög [(diabolosz): vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató, félrevezető] gyermekei: aki igazságot nem cselekszik, és nem [(dikaioszüné poieó): válik megigazulttá], az egy sem az Istenből való, és az sem, aki nem szereti [(agapaó): úgy, hogy magát teljesen átadja, és teljesen összeköti, és eggyé válik] az ő atyjafiával [a testvérével]” (1 Ján. 3,7.10)