És meg ne részegedjetek
bortól, amiben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel,
beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben,
énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak. Hálákat adván mindenkor
mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
- Efézus 5,18–20.
— Én valahogy nem tudok
Istennek úgy hálát adni, ahogyan kellene — mondják némelyek. Képes vagy rá, ha
követed Pál útmutatását az Efézus 5,18–20-ban: „…teljesedjetek be Szent
Szellemmel…”
És közvetlenül azután, hogy
ezt az utasítást adja ezeknek a „pünkösdi” népeknek, Pál megmutatja az útját
is, ahogyan állandóan beteljesedve lehetünk a Szellemmel: „Beszélgetvén egymás
között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben, énekelvén és
dicséretet mondván szívetekben az Úrnak.”
A túláradó szív lesz a te
bizonyságtételed! Tele lesz a poharad, és csordultig! Dicséretet énekel a
szíved! „Hálákat adván mindenkor mindenekért…” A szíved hálával teli. Hálákat
adsz Isten minden áldásáért. Még a próbatételekért is hálát tudsz adni. Nem
azért adsz hálát, amit az ördög tett, hanem az Igéért, azért a lehetőségért,
hogy láthatod Istent munkálkodni, és azért az áldott igazságért, hogy Isten
mindent a te javadra tud fordítani.
Megvallás: Én állandóan be
vagyok teljesedve a Szent Szellemmel. Beszélgetek a Szellemben. Énekelek, és
dicséretet mondok szívemben az Úrnak. És telve vagyok hálaadással.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.