„Hanem csak hallották, csak hallomásból
tudták rólam, hogy: Aki minket üldözött egykor, most Evangéliumként,
örömüzenetként hirdeti azt a hitet, amelyet egykor rombolt, feldúlt,
pusztított, amelynek a romlására tört*
És dicsőítették, és magasztalták bennem és értem az Istent azért, amit
bennem végzett” (Gal. 1,23-24)
*És Saulus nemcsak
Jeruzsálemben üldözte Isten népét, vagyis a Krisztus népét: „Saulus pedig
pusztítá az anyaszentegyházat, vagyis a kihívottak közösségét, házról-házra
járva, és férfiakat és asszonyokat
elővonszolva, tömlöcbe veti vala”. „Saulus
pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen,
elmenvén a főpaphoz, Kére őtőle leveleket Damaskusba a zsinagógákhoz, hogy ha
talál némelyeket, kik ez útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, fogva
vigye Jeruzsálembe” (Csel. 8,3;
9,1-2)
De megtérése és Szent
Szellemmel való beteljesedése után azonnal hirdette a Krisztust: „Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így
szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják
ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye
őket? De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi
zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus”(Csel. 9,21-23)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.