Ige: Mielőtt a világkorszak befejeződik:

 „És bejárá Jézus az egész Galileát, tanítva azok zsinagógáiban, és hirdetve az Isten országának evangéliumát, a királyság örömhírét, és gyógyítva orvosolt a nép között minden betegséget* és minden erőtlenséget, és fogyatékosságot, bajt, gyengeséget** (Mát. 4,23)

*Betegség (noszosz): - betegség, kór, fogyatékosság, rosszullét, krónikus jellegű fizikai rendellenesség az emberi szervezetben. Ártalom, baj, csapás, panasz; gyötrő, kínos betegségek.

**Erőtlenség (malakia): - erőtlenség, nagyfokú gyengeség, bágyadtság; szó szerint: lágyság; puhaság csüggedés, kedvetlenség, bátortalanság, ernyedtség.

 „És elterjede az ő híre egész Siriában: és hozzávivék mindazokat, akik rosszul, szerencsétlenül, nyomorúságosan valának, minden szenvedőt. A különféle betegségekben, és súlyos nyavalyákban és kínokban, gyötrelmekben sínylődőket, azokat, akiket különféle betegségek és bajok gyötörtek. A fájdalmas bajokban szenvedőket, ördöngösöket, vagyis ördögtől, azaz démonoktól megszállottakat, démonizáltakat, epilepsziásokat, holdkórosokat és gutaütötteket, bénákat, és inaszakadtakat, és meggyógyítja vala őket.

És nagy sokaság, egy egész tömeg követé őt, és csatlakozott hozzá, és csapatostul kísérték Galileából és a Tízvárosból, vagyis Dekapoliszból, és Jeruzsálemből és Júdeából és a Jordánon túlról való tartományokból*(Mát. 4,24-25)

*Mert az Úr Jézus nem csak szavakkal hirdette Isten országát, hanem bemutatta, hogy ez mit jelent az emberek életében: „És körüljárja, és bejárta vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten országának evangéliumát, és gyógyítván mindenféle betegséget és mindenféle erőtlenséget a nép között” (Mát. 9,35)

„És nagy sokaság megy vala hozzá, vivén magukkal sántákat, bénákat, vakokat, némákat, csonkákat, nyomorékokat és sok egyebeket, és sok más beteget, és odahelyezték, oda tették őket a Jézus lábai elé. És Ő meggyógyítá őket” (Mát. 15,30)

Az emberek pedig – hallva és látva a csodákat – özönlöttek Hozzá: „Az est beálltával pedig vivének hozzá sok ördöngőst, megszállottat, és egy szóval kiűzé a tisztátalan szellemeket, és meggyógyít vala minden beteget; Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Ő vette el a mi erőtlenségünket, és ő hordozta, Ő távolította el a mi betegségünket” (Mát. 8,16-17)

„És kimenvén Jézus, láta nagy sokaságot, és megszáná őket, és azoknak betegeit meggyógyítá” (Mát. 14,14). 

Az Úr Jézus a tanítványainak azt is kijelenti, hogy ez az evangélium lesz a jele annak, hogy befejeződött ez a világkorszak: „És az Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég (Mát. 24,14)

Márk írása szerinti Evangélium bizonyságtétele így hangzik: „És Jézus prédikál vala, hirdette az igét azoknak zsinagógáiban, egész Galileában, és ördögöket,démonokat űz, és hajít ki dob ki vala” (Márk. 1,39)

„És megmondá tanítványainak, hogy egy kis hajót tartsanak néki készen, a sokaság miatt, hogy ne szorongassák őt, ne tolongjanak körülötte. Mert sokakat, sok embert meggyógyított, úgy hogy akiknek valami bajuk volt, reá rohanának, hogy illethessék, hogy megérinthessék őt. A tisztátalan szellemek is, mikor meglátták vala őt, leborulának előtte, és így kiáltanak, mondván: Te vagy az Istennek a Fia. Ő pedig erősen fenyegeti vala őket, és erélyesen megtiltotta nekik, hogy őt ki jelentsék, és nehogy felfedjék kilétét” (Márk. 3,9-12)

„És némelyek azt az egész környéket befutván, kezdék a betegeket a nyoszolyákon ide-oda hordozni, amerre hallják vala, hogy ő ott van, ahol hallomásuk szerint éppen tartózkodott. És ahová bemegy vala a falvakba vagy városokba, vagy majorokba, vagy településekre, a betegeket letevék a piacokon, és a tereken, és kérik vala őt, hogy legalább a ruhája szegélyét illethessék, és érinthessék. És valahányan csak illeték, és akik csak megérintették meg is, gyógyulnak” (Márk. 6,55-56)

„Jézus pedig elméne, elvonult tanítványaival a tenger mellé; és nagy sokaság követé őt Galileából és Júdeából, És Jeruzsálemből és Idumeából és a Jordánon túlról; és a Tirus és a Sidon környékiek is, amikor hallották, hogy miket mivel vala, hogy milyen nagy dolgokat visz véghez, nagy sokasággal jövének ő hozzá” (Márk. 3,7-8.)

Kivéve azokat, akik „ismerik” az Írásokat: „Az írástudók pedig, akik Jeruzsálemből jöttek vala le, azt mondák, hogy: Belzebub van vele, illetve benne, és: Az ördögök fejedelme által, az ő segítségével űzi ki az ördögöket” (Márk. 3,22)

Lukács is erről az Evangéliumról tesz bizonyságot: „Sokakból, sok emberből pedig ördögök is mentek ki, kiáltozván és mondván: Te vagy ama Krisztus, az Isten Fia! De ő megdorgálván, rájuk parancsolt, és nem engedi őket szólani és beszélni, mivelhogy tudták, hogy ő a Krisztus” (Luk. 4,41)

„És alámenvén ővelük, vagyis a tanítványaival, megálla a síkságon, egy sík helyen, és vele együtt az ő tanítványainak serege, nagy sokasága, és a népnek nagy sokasága, nagy néptömeg egész Júdeából és Jeruzsálemből és Tírusnak és Sídonnak tengermelléki határából, akik jöttek, hogy hallgassák őt és meggyógyíttassanak betegségeikből. És akik tisztátalan szellemektől gyötrettek, meggyógyulnak. És az egész sokaság igyekezik vala őt illetni, és megérinteni: mert erő származék, erő áradt ki belőle, és mindeneket meggyógyíta” (Luk. 6,17-19)

Erről tesz bizonyságot az apostol is: „A názáreti Jézust felkente az Isten Szent Szellemmel és hatalommal, és ő szertejárt, jót tett, és meggyógyított mindenkit, akik az ördög igájában vergődtek, mert az Isten volt vele” (Csel. 10,38)

És az Úr Jézus beteljesítette Ézsaiás próféciáját a Messiás, a Felkent küldetéséről: „Az Úr Isten Szelleme van én rajtam azért, mert fölkent engem az Úr, hogy a szegényeknek örömöt mondjak. Elküldött, hogy bekössem a megtört szívűeket, hogy hirdessek a foglyoknak szabadulást, és a megkötözötteknek megoldást, és szabadon bocsátást. Hogy hirdessem az Úr jókedvének esztendejét, és Istenünk bosszúállása napját; megvigasztaljak minden gyászolót. Hogy tegyek Sion gyászolóira, adjak nékik ékességet a hamu helyett, örömnek kenetét a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt szellem helyett, hogy igazság fáinak neveztessenek, az Úr plántáinak, az Ő dicsőségére!”(Ésa. 61,1-3)