Ige: Az Úr Jézustól kapott hatalom, aminek meg kell látszani!

Az Úr így szól a hitetlen vallási vezetőkhöz: „Mi könnyebb, azt mondanom-e a gutaütöttnek, a bénának: Megbocsáttattak néked a te bűneid, azaz a te céltévesztésed bocsánatot nyert, vagy ezt mondanom: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj, és járkálj?

Azért pedig, hogy pedig megtudjátok, és lássátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön a bűnöket megbocsátani, mert felhatalmazást kapott arra, hogy a céltévesztést a földön megbocsássa, ezzel odafordult a bénához, és monda a gutaütöttnek:

Mondom néked, kelj föl, fogd, és vedd fel a te nyoszolyádat, és eredj, menj haza.

Az pedig azonnal fölkele és felvévén nyoszolyáját, kiméne mindenkinek szeme láttára. Úgy hogy mindenki elálmélkodik, és félelem fogta el őket, csodálkoztak valamennyien, szinte magukon kívül voltak, és eksztázisban dicsőiték az Istent, ezt mondván: Bizony hihetetlen csodadolgokat láttunk ma. Soha sem láttunk ilyet, hogy ilyen hatalmat adott az embereknek*(Márk. 2,9-12)

*Dávid így prófétál az Úrról: „Áldjad én lelkem az Urat, azaz Jehovát, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről, hogy mennyi jót tett veled. Aki vagyis: Ő az, Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet” (Zsolt. 103,2-3)

„Mert ő szólt, és amit ő mondott meglett, ő amit parancsolt előállott” (Zsolt. 33,9).

Lukács is bizonyságot tesz a béna meggyógyításáról: „És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülnek a farizeusok és a törvénynek tanítói, a törvénytudók, akik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ővele, hogy gyógyítson, és az Úr ereje gyógyításra indította őt. És ímé valami férfiak ágyon egy embert hoznak, aki gutaütött, béna vala; és igyekeznek azt bevinni és ő elébe tenni. De nem találván módot, hogy a sokaság miatt miképp vigyék őt be, felhágnak, azaz felmentek a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsátják őt alá ágyastól Jézus elé a középre. És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid, azaz a te céltévesztésed. Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdenek tanakodni, mondván: Kicsoda ez, aki ily káromlást szól, aki így káromolja az Istent? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az Isten, vagyis az egy Istenen kívül? Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, és átlátva gondolataikat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben, a ti bensőtökben? Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid, a te céltévesztésed; vagy azt mondani: Kelj fel és járj? Azért hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a bűnöket, a céltévesztést, monda a gutaütöttnek / a bénának/: Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza! És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé amin feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent. És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőiték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony hihetetlen csodadolgokat láttunk ma!” (Luk. 5,17-26).