2014. január 8.

Ige: Isten semmivé teszi a gonoszok tervét.

 „Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében. ímé napkeletről bölcsek jövének, és érkeztek Jeruzsálembe, és érdeklődtek; kérdezősködtek ezt mondván:

Hol van a zsidók újszülött királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát, amikor feltűnt napkeleten, és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki, hódoljunk neki, hogy leboruljunk előtte, és imádjuk Őt*

Heródes király pedig ezt hallván, megháborodék, megrémült, megrettent, nyugtalanná lett, és felháborodott, és vele együtt az egész Jeruzsálem.

És egybegyűjtve minden főpapot, vagyis a papi fejedelmeket és a nép írástudóit, tudakozódik vala tőlük és faggatta őket, hol kell a Krisztusnak, a Messiásnak megszületnie, vagyis világra jönni?

Azok pedig mondának néki: A júdeai Betlehemben; mert így írta, és így jövendölte vala meg a próféta:

És te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb, legjelentéktelenebb Júda fejedelmi, vezető városai között: mert belőled származik, és belőled támad, és jön majd elő a fejedelem, az Uralkodó, aki legeltetni, pásztorként terelgetni, és kormányozni fogja az én népemet, az Izráelt**

Ekkor Heródes titkon magához hivatván a bölcseket, a mágusokat csillagászokat, a keleti tudósokat, szorgalmatosan megtudakolá tőlük a csillag megjelenésének, feltűnésének idejét, vagyis azt az időt mely óta az a csillag ragyog.

És elküldvén őket Betlehembe, monda nékik: Elmenvén, szorgalmatosan kérdezősködjetek, és gondosan tudakozódjatok, és szerezzetek pontos értesülést a gyermek, vagyis a kisfiú felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, és jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek, és tisztességet tegyek, és hódoljak néki, hogy imádjam Őt, és leborulhassak előtte.

Ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának, és útra keltek. És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak feltűnésekor, előttük megy vala, és vezette őket mindaddig, amíg odaérvén, megálla a hely fölött, ahol a gyermek vala.
És mikor a mágusok meglátták a csillagot, igen nagy örömmel örvendeznek

És bemenvén a házba, ott találák, és meglátták; megpillantották a gyermeket anyjával, Máriával. És leborulván, tisztességet tőnek, hódoltak néki, és imádták Őt, a gyermeket. És kincses ládáikat kinyitva, kincseiket kitárva ajándékokat adának néki, ajándékokat tettek eléje, és áldozatot ajánlottak fel néki: aranyat, tömjént és mirhát (szimbólumai a megpróbált hitnek, imádatnak, és illatos kenetnek)***

És mivel álomban meginttettek, vagyis utasítást, figyelmeztetést, kijelentést kaptak, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájukba, vagyis tartományukba, országukba. (Mát. 2,1-12)

*Bálám – aki Moáb királyának hívására jött, hogy megátkozza Izráelt – így prófétál a „csillagról”: Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, és aki tudja a Magasságosnak tudományát, és aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel. Látom őt, de nem most; nézem őt, de nem közel. Csillag származik Jákóbból, és királyi pálca támad Izráelből; és általveri, és összezúzza Moábnak oldalait, és összetöri Sethnek minden fiait” (4 Móz. 24.16-17)

A feltámadott Úr kijelentése a csillagról: „Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag” (Jel. 22,16)


**És ez így lett megírva: „De te, Efratának Betleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, aki uralkodó az Izráelen; akinek származása eleitől fogva, öröktől fogva van” (Mik. 5,2)

Mert: „Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe” (Zsolt. 132,11)

És ezt a zsidó nép is tudta: „Nem az írás mondta-e, hogy a Dávid magvából, és Betlehemből, ama városból jön el a Krisztus, ahol Dávid vala?” (Ján. 7,42)


***Így hangzott a prófécia, amely most beteljesedett: „A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik. (Ésa. 60,6)

„Boruljanak le előtte a pusztalakók, és nyalják ellenségei a port. Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot; Seba és Szeba királyai adománnyal járuljanak elé. Boruljon le előtte minden király, minden nép őt szolgálja! És éljen ő és adjanak néki Seba aranyából; imádkozzanak érte szüntelen, és áldják őt minden napon” (Zsolt. 72,9-11.15)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.