Amikor a lányaim életkora egy számjegyű volt – 2, 5
és 7 – megleptem őket egy csodával. Elmeséltem nekik Mózes történetét a
mannával, és egy képzeletbeli pusztai vándorlásra invitáltam őket a házunkban.
„Ki tudja, lehet, hogy még manna is fog potyogni az
égből.”
Lepedőbe bugyoláltuk magunkat, szandált húztunk,
hogy még inkább korhűek legyünk, és így meneteltünk végig a szobákon. A
lányaim, az én utasításomra, panaszkodtak nekem, azaz Mózesnek, hogy éhesek, és
hogy menjünk vissza Egyiptomba. Amikor a konyhához értünk, bátorítottam őket,
hogy még jobban morogjanak, sóhajtozzanak, panaszkodjanak, és könyörögjenek
ételért.
„Nézzetek fel” – biztattam őket – „bármikor hullhat
manna az égből.”
Kétéves Sara lányom nem kételkedett, azonban
Jenna-nak és Andrea-nak már kétségeik támadtak. Ugyan, hogyan jöhetne manna a
plafonról?
Pont, mint az izraeliták. „Hogyan tudna Isten
táplálni minket a pusztában?”
Vagy, pont, mint mi? Ránézünk a holnap kihívásaira,
a jövő heti számlákra, vagy a jövő hónapra a naptárban, ami üresen néz vissza
ránk. A jövőnk olyan meddőnek látszik, mint a Sínai-sivatag. „Hogy tudok így
szembenézni a jövőmmel?” Isten ugyanazt mondja nekünk is, mint amit én mondtam
a lányaimnak: „Nézz fel!”
És amikor a lányaim megtették, tényleg manna hullott
az égből! Tulajdonképpen nem manna, csak vaníliás nápolyi potyogott a
mennyezetről a szőnyegre. Sara örömében sikítozott és elkezdett majszolni.
Jenna és Andrea viszont már elég idősek voltak ahhoz, hogy magyarázatot
követeljenek.
A válaszom egyszerű volt. Ismertem az útvonalat.
Tudtam, mikor fogunk elérni a konyhához. A vaníliás nápolyik pedig szépen ott
pihentek a plafonra szerelt ventillátor lapátjain, előre elkészítve. Amikor a
lányok elkezdtek morgolódni és panaszkodni, bekapcsoltam a ventillátort.
Isten válasza is hasonló volt az izraelitáknak.
Ismerte Isten az útvonalat? Tudta, hogy éhesek lesznek? Igen és igen. És a
megfelelő időpontban a mannás kosarát a földre borította.
Na, most beszéljünk rólad. Isten tudja, hogy mire
lesz szükséged, és hol leszel. Akkor lehet, hogy számodra is tartogat plafonról
lehulló vaníliás nápolyit? Bízz Benne.
„Teljes figyelmeteket annak szenteljétek, amit Isten
éppen most tesz, és ne aggódjatok amiatt, ami holnap történhet, vagy nem
történhet. Bármilyen nehéz dologgal is kell szembenéznetek, Isten segíteni fog
nektek a megfelelő időben” (Máté 6:33-34 – angolból fordítva – The Message
Bible).
Max Lucado
Magyar fordítás: ahitatok.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.