Jaj
nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a
szárazföldet, hogy egyetlenm pogányt áttérítsetek!
(Máté 23, 15)
Ezek az emberek
valóban nem kíméltek költséget és fáradságot, hogy lelkeket nyerjenek meg
ügyüknek. Messzi vidékeket beutaztak, örültek, ha csak egy pogányt is
megnyerhettek. Mégis, csak a poklot gazdagították és a Sátánt kötelezték
hálára. Intő példa ez minden időre!
Nagy különbség van
abban, hogy hogyan nyerünk meg lelkeket. Van térítő buzgóság, amely nagyon
hasonlít a farizeusokéhoz. Saját pártjának, szektájának akar az ilyen buzgó
ember követőket szerezni és sok időt, költséget fordít rá. Azt állítja, hogy az
Úrnak szolgál, de igazában csak a maga becsvágyát elégíti ki. Az ember
dicsekszik a számokkal, büszke, ha a saját munkája nő, és mivel alapjában véve
nem az Úrért dolgozik, így nem is az Úrban, hanem saját eszközeivel
munkálkodik. „Elvégre minden eszköz jó, ha célt érnek el vele" - mondják. Az ember
ügyes fogásokat, csalogató eszközöket alkalmaz, és kész a pillanatnyi siker. A
siker azonban még nem gyümölcs; arany, ezüst, drágakő helyett csak fa, fű és
pozdorja. Üzletszerű foglalkozás ez, ahol csak üres jelszavakkal és sablonos
eszközökkel dolgoznak.
Mindenki, aki már
kegyelmet kapott, el van kötelezve arra, hogy másokat Jézushoz vezessen. De ne
felejtsük el, a tevékenység soha nem állhat az első helyen! Ott az imádat és
mély megalázkodás legyen, Istennek a Krisztusban adott nagy irgalmasságáért. Az
imádás lelkületéből kell fakadnia minden cselekedetünknek, az imádkozásnak is,
különben nem kedves Istennek. Enélkül csak saját buzgólkodás, sürgés-forgás
minden, és csak az öntetszelgés, önszeretet, becsvágy és irigység ékteleníti.
Szíved mélyére legyen belevésve a Miatyánk első kérése: „Szenteltessék meg a te
neved!" Akkor eltűnik a sietség és nyugtalanság, mindenféle hajszoltság és
erőszakoskodás, ami a szellemi munkában nem hozhat jó gyümölcsöt.
Pál kettőt hangsúlyoz:
Szolgálok az evangéliummal szellemem szerint - tehát legbensőbb, személyes
részvétellel, nem hidegen, kötelességszerűen vagy üzletszerűen. Másodszor: papi
módon viszi Isten evangéliumát, tehát mindig Isten felé fordulva. A lényeg nála
nem a siker, hanem Isten szolgálata. Ebben az értelemben segítsünk, szolgáljunk
mi is a lelki munkában!
Carl
Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből
http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.