Ige: A bölcsességről

 „Az Úrnak félelme (vagyis az Úr tisztelete) feje a bölcsességnek; a bölcsességet és erkölcsi tanítást a bolondok megutálják. (Péld. 1,7)

[Más fordítás: A bölcsesség [vagyis az ismeret] kezdete [és feje] az Úrnak félelme, ám a balgák [a bolondok az önfejűek, és büszkék] megvetik [megutálják] a bölcsességet [tudományt] és az intést. [erkölcsi tanítást; fegyelmezést]*

*A bölcsesség és értelem megszerzéséről így szól az Úr, aki már a teremtéskor elmondta: „Az embernek pedig mondá: Ímé az Úrnak félelme: az a bölcsesség, és az értelem: a gonosztól való eltávozás.” (Jób. 28,28).

Dávid megvallása is erről szól: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása (józan esze) van mindenkinek, aki ezt gyakorolja (akik eszerint élnek; okosak, akik kitartanak benne); annak dicsérete megmarad mindvégig.” (Zsolt. 111,10).

Mert az Úrnak félelme (tisztelete) bezárja a réseket, amiken keresztül a gonosz bejöhet: „Az Úrnak félelme (tisztelete) a gonosznak gyűlölése (a rossznak utálata). A kevélységet és felfuvalkodást (büszkeséget, önteltséget, kevélységet, dölyföt, gőgöt és a fennhéjázást), és a gonosz utat (a gonosz életet), és az álnok szájat gyűlölöm (és a száj hamisságát megvetem, utálom);

»Más fordítás: Aki féli (tiszteli) az Urat, gyűlöli a rosszat. A kevélyt és a kevélységet, a helytelen utat meg az álnok beszédet gyűlölöm (megvetem, utálom)«” (Péld. 8,13).

Mert: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme (tisztelete), és a Szentnek a megismerése ad értelmet (az az okosság).” (Péld. 9,10).

„Az Úrnak félelme a bölcsességnek tudománya, és a tisztességnek előtte jár az alázatosság (Az Úr félelme a bölcsesség iskolája (bölcsességre int), az alázatosság megelőzi a dicsőséget, /és aki tisztességet akar, előbb legyen alázatos/).” (Péld. 15,33)