Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az élő víz folyama áldott, és gyümölcsöző helyre vezet. Ha
az áramlás ellen mégy, nehezen érhetsz el eredményt. Bajba kerülsz, ha nem
Jézussal együtt haladsz, hanem a saját terveid szerint. Ez csak fejfájáshoz, és
fekélyekhez, álmatlan éjszakákhoz vezet, mert a belső embered másfelé
igyekszik, mint a természeti. Pedig Isten folyamát érdemes követni a fizikai,
az emberi, a gondolkodási, a pénzügyi, a szellemi területen egyaránt. HA Isten
útján jársz, segítségére tudsz lenni másnak is.
Hadd mondjam el, tanulságul az egyik esetemet, amikor
alaposan hibáztam, mert nem az élet folyó áramába haladtam. Ez a könyvecske,
éppen azt szoltálja, hogy nálam kevesebb felesleges keserű tapasztalatod
legyen.
Egy alkalommal a Venezuelai Caracasban hirdettem az Igét,
egy ottani gyülekezetben. Csodálatos volt a közösség, az éneklés, a menny
dicsőítése, és Jézusról, az örömhírről prédikálhattam. Az előre híváskor
imádkoztam a betegekért, és számos csodálatos dolog történt. Akkor Isten
dolgait, a magaménak kezdtem tekinteni. Úgy éreztem, „én” mindent meg tudok
tenni a szolgálat közben.
Odahoztak egy ötéves kislányt az emelvényhez. Nyomorék volt
a lábfeje, a két lába ujjai egymáshoz értek, mert befelé fordultak a bokái, és
így vonszolta magát. – A karomba vettem, és imádkoztam érte, és habozás nélkül
mondtam neki: induljon el, és járjon. Letettem hát a földre. Óh, milyen
látványos kudarcot vallottam! – „MINDEZ” úgy látszott, mintha én tettem volna.
És itt már kívül is voltam Isten áramlatán, mivel az Úr gyógyító ereje helyett
megkíséreltem a saját erőmmel tenni. A gyermek éppoly nyomorékon lépett, mint
azelőtt. Ez nem volt siker, mégis félelem nélkül nyúltam utána. Ismét felvettem
a gyermeket, és a saját imámat ismét elmondtam érette, csak most sokkal
hangosabban. Az egész gyülekezet odaadóan figyelt, és csendben leült, én meg
folytattam a meggyógyításért, képességeim bemutatását. A második imádság után
ismét lehelyeztem a gyermeket, mondva: „Indulj el a Jézus nevében!” – Ő
megindult, éppen úgy, mint eddig, nyomorúságosan vonszolva magát!
---Ekkor rádöbbentem, hogy teljesen elhagytam az Urat! Az Ő
áramlatával szemben indultam, a saját erőmmel. – Teljes volt a kudarc!
Leültettem a gyermeket az emelvényen, és a gyülekezet előtt
magyarázkodásba kezdtem, hogy eltévesztettem az Urat, és legyenek türelemmel,
míg megkísérlem az Ő akaratát ismét tudni. Ők csendben ültek, míg én az
emelvényen fel-alá járkálva imádkoztam, már nem emlékszem a szavakra, de
valahogyan így: „…Uram! Bocsáss meg, magamat tettem fontossá, és Téged
eltévesztettelek. Kiestem a Te erőd áramlatából. Bocsáss meg Uram! Most segíts,
miért maradna ez a kislány ilyen nyomorékon, az én büszkeségem, és önfejűségem
miatt. Te vagy az egyedüli, Aki gyógyíthat. A Szent-Szellemeddel segíts! Te
szereted ezt a kislányt! Mondd Jézusom, mit tegyek?”
Az ima közben az ÚR megkönyörült rajtam, és azon a kicsi
lánykán. – Bizonyára mosolygott mindezen, hiszen Ő kegyelmes, és melegszívű. „Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá,
hogy porból lettünk” (Zsoltár 103:14.)
Ott ült még a gyermek, én meg egy hangot hallottam: „Vedd le
a cipőit!” – Felismertem az ismerős hangot, mert Jézus hangját már ismertem.
Nem hallható, mégis valóságos volt.
Odaléptem hát, és levettem a cipőit, és kezembe vettem a két
formátlan lábacskát, és vártam. És akkor egyszer csak elkezdtek kifelé fordulni
a lábfejek, és mire elvettem a kezem, normálisan helyezkedtek el. Felugrott, és
fel-alá járkált az emberek szeme láttára, és mind örültek.
Jézus kegyes volt, és
szerető, a szegekkel átütött kezeit az enyémre tette, és megvalósult a csoda. Ő a csodatevő!
HA az Ő áramai ellen igyekszünk, mindig elhibázzuk! De
amikor Jézussal együtt haladunk, lehetővé tesszük segítségének érvényre
jutását. Hadd hangsúlyozzam ismét: minden esetben kifizetődő Isten kiáradó
folyamával együtt haladni!
-.-.-.-.-
Egy alkalommal módom volt az Igét az egyik Baltimore-i
metodista gyülekezetben hirdetni. A két-órai szolgálaton elmondtam az Úrral
való találkozásom, és a Szent- Szellembe merülésem történetét. Azt is, milyen
örömet okozott az idegen nyelven megszólalás, a csodák, melyekkel a szükséget
szenvedő embereken könyörült az ÚR. – Öröm volt látni ennek az összejövetelnek
az őszinte érdeklődését, és nyitott szívét.
A mi dolgunk Istenre nézni, mint az egyetlen tápláló
forrásra. Ő igénybe vesz minden személyt, és eszközt, amire, akire szüksége
van, DE Ő az EGYETLEN, Aki képes a hiányt pótolni.
A Biblia mondja: „Adjatok, és adatik nektek. Jó, megnyomott,
megrázott, megtetézett mértékkel adnak öletekbe. Mert amilyen mértékkel ti
mértek, olyan mértékkel mérnek viszonzásul néktek!” (Lukács 6:38.) – És ez
igaz, ma is valóság.
Ahhoz, hogy kapjál, vetned kell először. És Isten dolga a
megsokszorozott visszafizetés. Akkor és ott vess, ahol Ő MONDJA!
HA a sajátodat szórod, akkor rossz földbe fog hullani. Jézus
tudja, hol van a jó aratásra alkalmas hely, a vetéshez.
Egy alkalommal, néhány misszionáriussal együtt a gyülekezeti
szószéknél, az istentisztelet során bizonyságot tettek egymás után. Amint ott
ülök, szól nekem az ÚR: „Adjál ezeknek a misszionáriusoknak 1500 dollárt, hogy
vehessenek egy autót”. Egy ilyen indíttatás ránehezedhet az ember szívére. –
Nem. Ezt nem szabad. – Ha hallod Jézus kedves, és nemes hangját, vedd
megtiszteltetésnek az Ő akarata végrehajtására szóló megbízatást. A szívem
ettől könnyekig örömre gerjedt.
A szolgálat után elmondtam a feleségemnek, Isten kívánságát,
hogy segítsem őket a kocsi megvételéhez. Amikor megmondtam az összeget, először
megdöbbent. – Lévén gyakorlott hívő, hamar megértette az Isten szavát!
Ezután elmondtuk a dolgot a gyermekeinknek is. Mondván:
Isten többszörösen kipótolhatja az így keletkező hiányt. – És a csoda meg is
történt. Könyvkiadásunkkal kapcsolatban: nem fogytak a könyvek, ezért egy
terjesztőre bíztuk az értékesítést. – Amikor átadtam a pénzt a
misszionáriusoknak, befutott a könyvekre egy 6000 dolláros rendelés. – Isten
pontosan számol. Kifizették, leszállítottuk. És még további példányok maradtak,
amiket már ingyen terjeszthettünk, áldásul és táplálékul.
Így kell Isten munkájában részt vállalni. Sokfelé a világon
küldhettünk könyvet, irodalmat, amivel üzenetet küldhettünk ennek a
generációnak, a Szent-Szellem hatalmáról. Nem kellett pénzt kérnünk, mert Ő
minden szükségünket kielégítette.
Ő minden szükség kielégítésének forrása. Ha a mi
tevékenységünk, az Ő folyamaival együtt halad, a hiányokat kipótolja! És ezt
teveled is megteheti!
------- . . . . -------
Tudsz-e nyelveken szólni?
Akkor a tanítványok imában együtt voltak.
És zúgva rájuk lángnyelvek szállottak!
Az Ő Szellemétől betelve, szájuk szóra nyílt,
A soknyelvű nép saját nyelvén hallott:
Igét, a csodás evangéliumot!
Tudsz-e nyelveken szólni?
Beszéled azokat a nyelveket,
Melyek a nép előtt bár idegenek,
De bármi föld szülte is, mind megérti?!
Bárha: durva, tisztátalan, erőszakos,
Vadul harcos, önző
Szeret, de csak önmagát,
Pártos, irigy, gyilkos, részeg
És a hasonlók, - az ilyenek mind
A te új nyelvedet tisztán értik?!
Tudsz-e nyelvükön szólni?
Belőled a szeretet kiárad?
Béke és öröm jár teutánad?
Szól-e a türelem életedből?
Szívesség íze árad a nyelvedről?
Szelíd alázat sója a szódnak?
Az ilyen nyelveket érti mindenki,
Szódra, az Ő Szelleme rájuk árad!
Meg tudsz-e ilyen nyelveken szólalni?