Jak 3,1-12.
1 Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy
súlyosabb ítéletben lesz részünk. 2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de
ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni
az egész testét. 3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy
engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. 4 Íme, a
hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy
egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja.
5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal
kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: 6 a nyelv
is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy
egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben
maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. 7 Mindenfajta vadállat és
madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az
ember; 8 a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja
megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. 9
Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten
hasonlatosságára teremtett embereket: 10 ugyanabból a szájból jön ki az
áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. 11 Vajon a
forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? 12
Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós
forrás sem adhat édes vizet!
SZABADJÁRA ENGEDETT SZÁJ
Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra
romlás vár. (Péld 13,3)
Nagyböjt egyik vasárnapján azt mondtam a gyülekezeti kiscsoportunkban,
meg fogom próbálni, hogy semmi negatív vagy haszontalan szót ne szóljak,
hanem csak másokat segítő szavakat. Azon a héten egész jól sikerült.
Minden napot bibliaolvasással és a Csendes Percek olvasásával kezdtem,
és elmélkedtem mindazon, amit Isten üzent számomra.
1 Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy
súlyosabb ítéletben lesz részünk. 2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de
ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni
az egész testét. 3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy
engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. 4 Íme, a
hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy
egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja.
5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal
kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: 6 a nyelv
is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy
egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben
maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. 7 Mindenfajta vadállat és
madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az
ember; 8 a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja
megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. 9
Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten
hasonlatosságára teremtett embereket: 10 ugyanabból a szájból jön ki az
áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. 11 Vajon a
forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? 12
Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós
forrás sem adhat édes vizet!
SZABADJÁRA ENGEDETT SZÁJ
Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra
romlás vár. (Péld 13,3)
Nagyböjt egyik vasárnapján azt mondtam a gyülekezeti kiscsoportunkban,
meg fogom próbálni, hogy semmi negatív vagy haszontalan szót ne szóljak,
hanem csak másokat segítő szavakat. Azon a héten egész jól sikerült.
Minden napot bibliaolvasással és a Csendes Percek olvasásával kezdtem,
és elmélkedtem mindazon, amit Isten üzent számomra.
Péntekre azonban megbotlottam. Egyik barátommal való beszélgetésben
engedtem, hogy a szavaim tőrbe ejtsenek. Ahogy a Biblia mondja, a
nyelvet senki sem tudja megszelídíteni (Jak 3,8). Miután észrevettem,
mennyire megsértettem a barátomat, éreztem, hogy Isten elégedetlen
velem. Elnézést kértem a barátomtól, és imádkozva kértem Isten
bocsánatát.
A barátom szeretetben és megbékélésben nyújtotta felém a kezét, én
azonban szégyelltem magam. Tudtam persze, hogy Isten nem akarja, hogy a
hibám felett rágódjak. Elővettem a Bibliámat és a Csendes Perceket, és
kértem Isten segítségét. Azon a napon a javasolt bibliai szakasz a Róm
8,31-39 volt, amely arról szól, hogy semmi sem választhat el minket
Isten szeretetétől a Krisztusban. Éreztem, hogy bocsánatot nyertem.
Imádság: Drága Istenünk, köszönjük szeretetedet és megbocsátásodat.
Segíts, hogy megdicsőítsünk téged másokkal való kapcsolatainkban. Ámen.
Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását! (Zsolt 141,3)
Donald Wright (Tennessee, USA)
További információ: http://csendespercek.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.