... az alázatosoknak pedig
kegyelmét adja" (Jak 4,6).
Az alázatos szív kegyelemre
vágyik, és azt meg is kapja. Kiszolgáltatja magát a kegyelem szelíd uralmának,
és ezért egyre nagyobb mértékben nyeri el azt. Az alázatos szívűek a völgyekben
lakoznak, ahol a kegyelem folyói kanyarognak, és bőven isznak azokból. Hálásak
a kegyelemért, dicsőítik érte az Urat, aki - önmagához híven - meg is adja azt
nekik.
Jöjj, kedves olvasóm, alázd
meg magad! Légy kicsiny önmagad előtt, hogy az Úr naggyá tehessen! Talán így
sóhajtasz: nem vagyok eléggé alázatos, de lehet, hogy ez már az igazi alázat
szava. Vannak, akik büszkék arra, hogy mennyire alázatosak: ez a büszkeség
egyik legrosszabb fajtája.
Ne legyünk beképzeltek és
büszkék! Alázzuk meg magunkat az alázatosság elleni vétkeink miatt, hogy
képesek legyünk az Úr irgalmát elfogadni.
A kegyelem megtapasztalása
tesz igazán alázatossá, és az alázatos ember aztán még több kegyelmet tud
elfogadni. Hajoljunk meg Isten előtt, hogy felemelhessen! Érezzük magunkat
szellemben szegényeknek, hogy Isten meggazdagíthasson! Legyünk alázatosak, hogy
Isten kegyelméből felmagasztalhasson bennünket!
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Látszik az írásán hogy mély tapasztalása van!
VálaszTörlés