„Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet
kötelékével. Úgy bántam velük, mint mikor valaki arcához emeli gyermekét:
jóságosan enni adtam nekik.”
Hóseás könyve 11:4
Épp a napokban beszélgettem valakivel arról, hogy
mennyire beteggé tud tenni embereket, ha hamis kép él valakiben Istenről. Ezek
a torz elképzelések vagy abból fakadnak, hogy még nem ismerjük eléggé, vagy
valahogyan hazug gondolatok férkőztek elménkbe Istenünkkel kapcsolatban.
Ma úgy látjuk Istent, mint egy szerető, gondviselő,
türelmes Apát. Izrael – Isten népe – olyan számára, mint gyermeke, akit
szeretettel nevelt. Járni tanította, magához emelte, táplálta, gondoskodott
róla. Ennek ellenére elhagyták, idegen istenekhez fordultak. Hálátlanok voltak.
Isten szíve mégis újra és újra megindult rajtuk.
A mi két és fél éves fiúnkat mostanában próbáljuk
szobatisztaságra nevelni. Ami a lányunknál pár napos váltás volt, az már most
több, mint egy hónapja tart és még nem értünk a végére. Van amikor sokáig
nagyon ügyes, de azért még vannak „balesetek”. Nem mondanám a legkellemesebb
szülői feladatnak a nyomok eltakarítását. De amikor, megáll, és azt mondja
„boci” (mármint: bocsánat), akkor megindul a szívünk.
Felnőtt életünk során is történnek „balesetek”, de még
jellemzőbb a szándékos lázadás, hűtlenség, Istentől való eltávolodás. Amíg a
számunkra kiszabott kegyelmi idő le nem jár, mi is mondhatjuk: „bocsánat”. A
szívből jövő, őszinte bűnbánatot Jézus érdemeire tekintettel Isten nem fogja
visszautasítani. Magához ölel, körülvesz szeretetével, és újra elindít a
kegyelem útján.
SZILÁGYI JÓZSEF:
HÓSEÁS KÖNYVÉBŐL
Elhagyott a saját népem,
akit szerettem, nem szeret!
Nem vagyok fontos, nem kellek
nekik; kidobva Kincsük az útfélen.
Kit illet barátság, tisztelet?
Bizodalmát od’adta másnak.
Elfeledkeztek rólam, már csak
én hordom szívemben népemet:
mint férj búsul hűtlen társa után,
úgy szánom őt, aki csalfán s bután
nélkülem próbál ma boldogulni...
Egyszer, ha szíve fog megfordulni,
s meglátja, mennyire szeretem őt:
térdre hull hűséges Ura előtt…
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/09/szeretet-kotelekeivel.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.