Zsoltárok könyve 80:8
Talán te is voltál már úgy, hogy ha otthon valami elromlott, először
megpróbáltad te magad megjavítani (ha férfi vagy biztos volt ilyen). Lehet az
egy tönkrement háztartási gép, műszaki cikk, vagy a gyerek valamelyik játéka.
Forgatjuk, nézegetjük, szétszedjük és összerakjuk (vagy nem), aztán végül
mégiscsak elvisszük a szakszervizbe, hogy javítsák ki a hibát, amit még lehet,
hogy mi is csak tetéztünk. Aztán eljön a következő eset, mikor már nem is
próbálkozunk, hanem rögtön megyünk a szakemberhez a problémáinkkal.
Néha elrontunk dolgokat az életben. Tévedünk, figyelmetlenkedünk,
lázadozunk, sértődötten duzzogunk… hagyjanak bennünket békén, majd mi
megoldjuk. Aztán addig-addig kínlódunk, még végül feladjuk, és azt mondjuk:
„Rendben. Te jössz, Istenem! Én már megpróbáltam mindent kérlek, segíts talpra
állnom, segíts rendbe hozni összekuszált dolgaimat.
Bizalom, és alázat kell ehhez. Bizalom – mert már tapasztaltuk Isten
nagyságát és erejét. Hisszük, hogy újra megteszi, hogy újra megszabadít és
csodát művel. Alázat – mert bizony fel kell adnunk büszkeségünket, a
„majdénmegoldom” mentalitást, és segítséget kérni.
„Istenem szükségben vagyok. Nézz rám! Figyelj rám! Bátoríts és fogadj el.
Korábban már felemeltél, megerősítettél, de én a magam útját jártam. Most újra
itt vagyok, és újra kérem mindent helyre hozó kegyelmed. Légy irgalmas hozzám,
Istenem!”
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/helyreallitas-vilagossag.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.