Hogyan? Szinte sehogyan!

 „Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útját, ha nem a te beszédednek megtartása által?” Zsoltár 119:9.

Képzeld el, hogy lehetőséged adódik arra, hogy egy felmérést végezz fiatalok és idősek között. Arra a kérdésre keresed a választ, hogy mit jelent az erkölcsi tisztaság. Mit gondolsz, milyen válaszokat kapsz?

Szerintem, valami ilyesmiket:

-         Az mi?

-         Erkölcs. Erkölcs. Az valami szexszel kapcsolatos ugye?

-         Ki törődik ma az erkölccsel! Mindenki csinálja azt, ami neki jól esik!

-         Ugyan kérem! Az erkölcs mindenkiben benne van. A belső énje határozza meg, hogy valami erkölcsös-e vagy sem.

-         Arra gondol, hogy nem erkölcsös az adócsalás? Ugyan kérem! Keressen egy erkölcsös embert ebben az országban!

-         Régen is más volt, meg ma is más. Ugyebár haladnunk kell a korral!

Ki mondja meg, hogy, helyes-e az adócsalás, a házasság előtti szexuális kapcsolat, elítélendő-e a „harmadik” személy egy házasságban, meddig lehet elmenni a másság tolerálásában?

Mi az etalon? Van egyáltalán olyan mérce, ami hiteles és állandó, amihez lehet – vagy kell mérni az erkölcsöt? A fenti Igében BENNE van az etalon. Ez Isten beszéde.

Hogyan őrizheti meg egy ember az erkölcsi tisztaságát? A másik nemhez való viszonyát? A pénzzel való kapcsolatát? A becsületességét? A belső tartását?

Hát, ahogy ebből az Igéből kiolvasom – csak egyetlen módon. Kizárólag Isten beszédének olvasása, megtartása által.

Másként is meg lehet őrizni, de akkor egy szót kénytelen leszel elhagyni. Azt, hogy TISZTÁN.

És most elnézést szeretnék kérni az alapból becsületes és tisztességes emberektől, akik úgy érzik, nekik nincs szükségük Istenre ahhoz, hogy erkölcsösek maradjanak. Ők olvassák el Jakab 1:17. versét.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/hogyan-szinte-sehogyan.html