Ige: A példabeszédek

 „Együgyűeknek [naiv, hiszékeny, becsaphatóknak] eszesség [éles elme], gyermeknek [fiatalok, ifjú] tudomány [ismeret, tudás, értelem, belátás] és meggondolás adására.

[Más fordítások: Hogy a tapasztalatlan gyermek okosságra, eszességre tegyen szert, az ifjú meg tudásra, tudományra, ismeretre, és körültekintésre, meggondolásra, gondolkodóképességre;

Mert: Ezek adnak az együgyűeknek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást]^* (Péld 1,4)

*És így folytatódik a kijelentés: „Meggondolás (és megfontolás) őrködik (virraszt) feletted, értelem őriz (és oltalmaz) téged” (Péld. 2,11).

Ezért ügyelj arra: „Fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől, őrizd meg az igaz bölcsességet, és a meggondolást. (Más fordítás: Fiam, ne téveszd ezt szem elől (soha), vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy, vigyázz a bölcsességre és a megfontoltságra)! És lesznek ezek élet a te lelkednek (a személyed életévé válnak), és kedvesség (és ékesség) a te nyakadnak

 (Más fordítás: Ez élteti személyedet, és ékesíti nyakadat). Akkor bátorsággal (biztonságban, biztos léptekkel) járod a te útadat, és a te lábadat meg nem ütöd (és nem botlik meg soha a lábad). Mikor lefekszel, nem rettegsz (és nem rettensz fel); hanem lefekszel (és édesen alszol) és gyönyörűséges lesz a te álmod.

(Más fordítás: Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, s ha lefekszel, jót pihensz, úgy alszol). Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától (támadásától), ha eljő.

(Más fordítás: Nem kell félned (nem kell tartanod) a hirtelen fölrettenéstől (ijedségtől), sem attól, hogy viharként rád törnek bűnösök, istentelenek /Isten nélkül élők).

Mert az Úr lesz a te bizodalmad (és oltalmad) és megőrzi a te lábadat a fogságtól (nehogy tőrbe essék).

(Más fordítás: Mert az Úrban bizakodhatsz, és ő megőrzi (vigyázza) lábad a csapdától).” (Péld. 3,21-26). Mert: „Az embernek értelme hosszútűrővé teszi őt; és ékességére van néki elhallgatni a vétket.

(Az értelmes ember türelmes, türelmessé teszi okossága, díszére válik, ha megbocsátja a vétket, és a legszebb benne, ha elnézi a hibákat)” (Péld. 19,11)