Seregek Istene! Gondozd ezt a
szőlőt, amit jobboddal ültettél! (Zsolt 80,15-16)
Nemrégiben olvastam egy
újságcikket egy AIDS-es fiatalemberről. A következőképpen reagált a
helyzetére: Valamikor még időnként eljártam a templomba, de most már
nem lenne semmi értelme. Ezután már nem tudok hinni Istenben.
Továbbá ismerek egy asszonyt,
akinek a fia autóbalesetben halt meg. Azt mondta: Ha Isten nem tudta
meghallgatni a fiamért mondott imáimat, többé már nem tudok benne hinni.
Vannak emberek, akik elveszítik a hitüket a kétségbeejtő helyzetben. Épp, amikor Isten lehetne az egyetlen reménység számukra, akkor szakítanak az imádsággal és hittel. A zsoltár írója hisz a helyreállítás és megújulás lehetőségében, és könyörög ezért még akkor is, ha a szőlőskert szétrombolva; a szőlőt ellopták, kivágták és megégették.
Ez a fejezet arra bátorít, hogy az elkeserítő helyzetekben higgyünk Istenben. Isten reményt kínál nekünk, és nem hagy el bennünket, még ha nekünk úgy tűnik is. Isten belénk plántált egy gyökeret, és készen áll, hogy ezt megújítsa bennünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.