„Mert mikor
egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem (hús)testiek
vagytok-e?*
*A beszédük
bizonyság a testiességüknek: „Azt értem pedig, hogy mindenitek ezt mondja:
Én Pálé vagyok, én meg Apollósé, én meg Kéfásé, én meg Krisztusé. Vajon
részekre osztatott-é a Krisztus? Vajon Pál feszíttetett-é meg érettetek, vagy a
Pál nevére merittetettek-é be?” (1 Kor.
1,12-13)
Hiszen: „Egy a test (szóma = személy)
és egy a Szellem, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is” (Eféz. 4,4)
Tehát: „...sokan egy test (szóma=személyiség)
vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk” (Róm. 12,5)
„Azért senki ne dicsekedjék [kérkedjék; hencegjen] emberekkel, mert minden a tietek”
(1Kor. 3,21)
Hát ki az az Apollós, és ki az a Pál? Szolgák [g.(diákonosz): Az a személy, aki mások
javán vagy jólétén munkálkodik. Itt: a szellemi javak felszolgálását, megosztását
jelenti] csupán, [Annak szolgái,
akinek hittetek] akik által hívővé lettetek; [akik hitre vezettek titeket] mégpedig ki-ki úgy szolgál, ahogy
megadta neki az Úr*
*Sokszor megismétli Pál apostol, hogy: „Úgy tekintsen minket az ember,
mint Krisztus (rab)szolgáit és Isten titkainak sáfárait... Mert nem magunkat
prédikáljuk, hanem az Úr Jézus Krisztust; magunkat pedig, mint a ti
(rab)szolgáitokat, a Jézusért” (1 Kor.
4,1; 2 Kor. 4,5)
AZ Úr Jézus parancsa is így hangzik a
mindenkori tanítványaihoz: „Tudjátok,
hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és
nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így lesz közöttetek; hanem, aki nagy
akar lenni közöttetek, az legyen a ti (rab)szolgátok; És aki közületek első
akar lenni, mindenkinek (rab)szolgája legyen” (Márk. 10,42-44)
Én plántáltam [ültettem]* Apollós öntözött** de az Isten adja vala [folyamatosan] a növekedést.
*És hogy hogyan és
mit plántált Pál apostol, azt így jelenti ki a Szent Szellem: „...
szelídséggel fogadjátok a beoltott igét,
amely megtarthatja a ti lelkeiteket (füszé = életeteket,
személyiségeteket, egész lényeteket)” (Jak. 1,21)
Ez a beoltott ige pedig az Úr
Jézusról szóló örömhír: „Mert ha tízezer
tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de nem sok atyátok; mert tőlem vagytok
a Krisztus Jézusban az evangélium
által”
Ezért ismét: „Eszetekbe juttatom, atyámfiai, az
evangéliumot, melyet hirdettem néktek, melyet be is vettetek, melyben állotok
is, Amely által üdvözültök is, ha megtartjátok, aminémű beszéddel hirdettem
néktek, hacsak nem hiába lettetek hívőkké” (1
Kor. 4,15; 15,1-2)
**És hogy ez mit
jelent, arról így szól Isten Igéje: „Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád
méhétől fogva, aki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, akit
elválasztottam! Mert vizet öntök a
szomjúhozóra, és folyóvizeket a szárazra; kiöntöm
Szellememet a te magodra, és áldásomat a te csemetéidre. És nevekednek,
mint fű között, és mint a fűzfák vizek folyásinál” (Ésa. 44,2-4)
Ezért Isten ezt kérdezi
minden hívőtől: „...Vajon vettetek-e
Szent Szellemet, minekutána hivőkké lettetek?...” (Csel. 19,2)
Nem számít sem az, aki ültet, [plántál] sem az, aki öntöz hanem csak a gyarapodást adó Isten. [úgy hogy semmi az ültető, semmi az öntöző csak az Isten valami, aki a
növekedést (előmenetelt) adja]*
*És azért nem
számítanak: „Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a
cselekvést az ő tetszésének megfelelően”
(Fil. 2,13)
Aki ültet, [plántál]
és aki öntöz: egyek, és mindegyik majd a maga [saját] jutalmát kapja [veszi;
nyeri] fáradozásához méltóan. [a maga
munkája szerint; (mértékében)]*
*És hogy ki Ő, aki
a jutalmat adja, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „Ímé, az Úr
Isten jő hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jő, és megfizetése Ő
előtte” (Ésa. 40,10)
Az Úr Jézus kijelentése: „És ímé hamar eljövök; és az én jutalmam
velem van, hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz” (Jel. 22,12)
A cselekedetet és a jutalmat
az Úr Jézus egy példázattal világítja
meg: „És eljövén aki az öt tálentumot
kapta vala, hoza más öt tálentumot, mondván: Uram, öt tálentumot adtál vala
nékem; ímé más öt tálentumot nyertem azokon. Az ő ura pedig monda néki: Jól
vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te
uradnak örömébe” (Mát. 25,20-21)
Mert mi Isten munkatársai vagyunk* ti pedig
Isten [művelés alatt álló]
szántóföldje, Isten épülete [építése;
építkezése] vagytok”** (1 Kor. 3,4-9)
*Ezért: „Mint
együttmunkálkodók intünk is, hogy hiába ne vettétek légyen az Isten kegyelmét” (2 Kor. 6,1)
**És így folytatja
az apostol: „Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a
szegletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván,
nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten
hajlékává a Szellem által” (Eféz.
2,20-22)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.