Ige: Isten áldása és védelme a vallásos emberen is rajta van

 Jób – aki nem ismerte Istent, de hallotta  hogy létezik, Isten áldása alatt volt: „Születik pedig néki hét fia és három leánya.

 [Nagy vagyona volt]. És vala az ő marhája [a jószága]: hétezer juh, háromezer teve és ötszáz igabarom [ötszáz pár ökör] és ötszáz szamár. Cselédje [szolgája] is igen sok vala, és ez a férfiú nagyobb [hatalmasabb] vala [tekintélyesebb volt] keletnek, [napkeletnek (H. qéḏəmáh qeḏem): Mezopotámia] minden fiánál [minden keleti embernél] (Jób. 1,2-3)*

*Jób maga mondja el, hogy főember, vagyis vezető volt a nép között: „Hallgattak és figyeltek reám, és elnémultak az én tanácsomra (ha tanácsot adtam). Az én szavaim után nem szóltak többet, s harmatként hullt rájuk beszédem. Mint az esőre, úgy vártak rám, és szájukat tátották, mint tavaszi záporra (mint akiknek tavaszi esőt szomjaz a szája). Ha rájuk mosolyogtam, nem bizakodtak el, és arcom derűjét nem sötétítik be.

(Más fordítás: Ha nevetve fordultam feléjük, akkor ők sem hittek, ha derűs volt az arcom, nem szomorodtak el).

 Örömest választottam útjukat, mint főember ültem ott; úgy laktam ott, mint király a hadseregben, mint aki bánkódókat vigasztal

(Más fordítás: Én választottam meg, hogy mit tegyenek, élükön ültem, és úgy laktam közöttük, mint egy király a csapatában, mint aki gyászolókat vigasztal)” (Jób. 29,21-25)