Dr-Kováts György: A tanítás ajándékával kapcsolatban, egy kérdésre ezt válaszoltam:

A tanítás ajándéka megmutatkozik. Ha ott van, az Ige szerelmese lesz a tanítvány, és ahogy megérti, összefüggésekben kezdi meglátni az Igét. Szinte állandóan tanulmányozná, és ahogy elkezdi bontani neki a Szent Szellem, mintha "pontokban állna össze", vagy az egyik a másik igéhez fűződne hozzá, összekapcsolódnak a megértett üzenetek, és kicsi gyöngyszemekből egész füzérek állnak össze.

Persze tanítási ajándék is több van, mint ahogyan evangélistai ajándék is több fajta van, és mindenből sok a változat az Úr munkájában. Ennyit röviden. A szerénység nem akadálya annak, hogy egy ajándék kibontakozzon, mert a kibontakozása először mindig a zárt ajtók mögött, az Úr előtt, a tanulmányozásban, a kutatásban, az Ige feletti gondolkodásban, imádkozásban, és mindezek összegyűjtésében kezdődik el. Ezt semmilyen szerénység nem akadályozza. Utána, amikor tovább-tovább adjuk, biztos, hogy az Úr is úgy intézi, hogy eleinte néhányaknak, egy-egy tanítványnak, vagy csak kis csoportnak adjuk tovább, és ez is belefér a szerénység kereteibe.

Egyébként, aki tanító, arra vágyik, hogy felépüljenek az emberek, mindenki, akit csak lehet építeni, mindenki, akit ismer, és ahogy ez a vágya áthatja, amit lehet, tesz ennek érdekében - s közben elfeledkezik arról, hogy szerény, csak teszi a dolgát, és az Úr pedig előhozza a szükségeknek megfelelően, egyre inkább az ajándékot. Így teljesedik, gazdagodik, munka, használat közben.