Ekkor Péter így szólt hozzá:
„Ha mindenki megbotránkozik benned, én soha meg nem botránkozom" (Mt
26,33).
Hiszen ez nem isteni ígéret -
mondhatja valaki, és igaza is van. Nem Isten, hanem egy ember ígérete, és ezért
nem is vált valóra. Péter komolyan hitte, hogy meg tudja tenni, amit mondott.
De az olyan ígéret, amelynek nincs jobb alapja, mint egy ember elhatározása, az
eleve kudarcra van ítélve. Alighogy jött a kísértés, Péter megtagadta mesterét,
sőt tagadását esküvel is megerősítette.
Ennyit ér az ember szava. Az
első ütésre eltörik, mint a cserépedény. Mit érnek a nagy elhatározások?
Annyit, mint a gyümölcsfa virága, amely Isten gondozásával gyümölccsé érhet, de
magára hagyatva lesodorja az ágról az első szél.
Valakinek a becsületszavára
csak annyit adjál, amennyit az ér. Saját elhatározásaidban azonban egyáltalán
ne bízzál. Isten ígéreteiben bízzál egyedül. Azokra építsd a jelenedet és
jövődet, itteni életedet és az eljövendőt és mindent, ami csak rád és
szeretteidre vonatkozik.
Ezen kis könyv minden lapja
egy beváltandó ígéretet, „csekket" tartalmaz a hívők számára. A mai lap
figyelmeztetni akar arra, hogy nem mindegy, hogy hol váltjuk be a csekket és
kinek az aláírása van azon. Csak Isten „csekkjeiben" bízzál, de azokban
határtalan bizalommal. Ne bízz magadban vagy bárki másban a kelleténél jobban,
hanem teljesen és kizárólag az Úrra építs!
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.