A nagy menekülés

Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből, a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden útjaidban ismerd el Őt; akkor Ő igazgatja a te útjaidat. (Példabeszédek 3: 5-6) 

Ha egyszer kilépsz hitben, és elkezdesz Szellemben járni, az ördög gondoskodik róla, hogy bőséges alkalmad legyen orra bukni. Megpróbál olyan helyzetbe hozni, ahonnan látszólag nincsen kiút. 

Én voltam már ilyen helyzetben, ezért fogadd el tőlem a következő tanácsot: ha Istenre tekintesz, és az Ő bölcsességében bízol a sajátod helyett, akkor mindig mutat neked kiutat. (1Korinthus 10:13) Sőt mi több, úgy teszi, hogy közben megmutatja az Ő dicsőségét, és a végén te fogsz nevetni az ördögön. 

Emlékszem egy ilyen esetre. A texasi Wichita Fallsban prédikáltam. A megigazultság valóságáról beszéltem, és a kenet igen erőteljes volt. Az üzenetem tetőpontján egy hölgy hirtelen elkezdett nyelveken szólni. Háromszor mondtam neki, hogy hagyja abba, de csak egyre hangosabban imádkozott. Mire elcsendesedett, a kenet eltávozott, és a prédikációról mindenki megfeledkezett. Szigorúan néztem az asszonyra, és kezdtem kiigazítani, amiért megbontotta a rendet. 

Ekkor megszólalt a mellette ülő férfi: "Copeland testvér, ő teljesen süket. Egy szavadat sem hallja." 

Ezen a ponton tehetetlenné váltam. Nem elég, hogy befellegzett a tanításnak, az egész gyülekezet mérges lett rám, amiért rátámadtam szegény süket asszonyra. (Később megtudtam, hogy az a bizonyos férfi mellette, gyakran használta arra az asszonyt, hogy megzavarja az istentiszteleteket, és elkergesse a prédikátorokat a városból. Amikor egy alkalom elérte a tetőpontját, megbökte az asszonyt, és a tudtára adta, hogy itt az ideje, hogy prófétáljon.) 

Megálltam tehát egy pillanatra, elcsendesedtem, és vártam, hogy az Úr megmondja, mit tegyek. Meg is mondta: "Hívd ki, tedd rá a kezed, és megnyitom a fülét." 

Ez aztán a váratlan fordulat! Amikor Isten meggyógyította az asszonyt, a "katasztrófát" az egyik legerősebben felkent alkalmammá változtatta. Mindannyian nagyon áldottak voltunk! 

Legközelebb, amikor az ördög sarokba akar szorítani, csendesedj el. Kérd Istent, hogy mutasson kiutat. Minden esetben győzedelmeskedni fogsz Általa! 

Fordította: Orbán Tibor

Olvasásra ajánlott Ige: Apostolok Cselekedetei 14:8-22
Apcs 14:8 És Listrában ül vala egy lábaival tehetetlen ember, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta volt, és soha nem járt.
Apcs 14:9 Ez hallá Pált beszélni: aki szemeit reá függesztvén, és látván, hogy van hite, hogy meggyógyul,
Apcs 14:10 Monda nagy fenszóval: Állj fel lábaidra egyenesen! És felszökött és járt.
Apcs 14:11 A sokaság pedig mikor látta, amit Pál cselekedett, felkiálta, likaóniai nyelven mondván: Az istenek jöttek le mihozzánk emberi ábrázatban!
Apcs 14:12 És hívják vala Barnabást Jupiternek, Pált pedig Merkúriusnak, minthogy ő volt a szóvivő.
Apcs 14:13 Jupiter papja pedig, akinek [temploma] az ő városuk előtt vala, felkoszorúzott bikákat hajtva a kapukhoz, a sokasággal együtt áldozni akar vala.
Apcs 14:14 Mikor azonban [ezt] meghallották az apostolok, Barnabás és Pál, köntösüket megszaggatván, a sokaság közé futamodának, kiáltván
Apcs 14:15 És [ezt] mondván: Férfiak, miért mívelitek ezeket? Mi is hozzátok hasonló természetű emberek vagyunk, és azt az örvendetes izenetet hirdetjük néktek, hogy e hiábavalóktól az élő Istenhez térjetek, ki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és minden azokban valókat:
Apcs 14:16 Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni:
Apcs 14:17 Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jóltevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket.
Apcs 14:18 És ezeket mondván, nagynehezen lecsendesíték a sokaságot, hogy nékik ne áldozzék.
Apcs 14:19 Jövének azonban Antiókhiából és Ikóniumból zsidók, és a sokaságot eláltatván, megkövezék Pált, és kivonszolák a városból, azt gondolván, hogy meghalt.
Apcs 14:20 De mikor körülvették őt a tanítványok, felkelvén, beméne a városba; és másnap Barnabással elméne Derbébe.
Apcs 14:21 És miután hirdették az evangéliumot annak a városnak, és sokakat tanítványokká tettek, megtérének Listrába, Ikoniumba és Antiókhiába.
Apcs 14:22 Erősítve a tanítványok lelkét, intvén, hogy maradjanak meg a hitben, és hogy sok háborúságon által kell nékünk az Isten országába bemennünk.

http://www.mindenlehetseges.hu/a-nagy-menekules/