...senki sem volt mellettem, mindenki elhagyott... De az Úr
mellém állt..." (2Timóteus 4:16-17)
Olvasd el a következõ szavakat lassan és figyelmesen: Amíg
el nem kötelezem magam, mindig ott van a tétovázás, az esély a meghátrálásra.
De abban a pillanatban, amikor végleg elkötelezem magam, Isten is mozdul, és
események áradata veszi kezdetét. Mindenféle elõre nem látható történések,
találkozások, emberek és anyagi eszközök indulnak felém, amilyenekrõl soha nem
is álmodtam." Tehát kötelezd el magad!
Ha mások nem hajlandók veled menni, akkor az elkötelezettség
azt jelenti, hogy egyedül is elindulsz. Dániel egyedül étkezett, és egyedül
imádkozott. Illés egyedül mutatta be az áldozatot, és egyedül tanúskodott Isten
mellett. Jeremiás egyedül prófétált, és egyedül sírt. Pál azt mondta: ...senki
sem volt mellettem, mindenki elhagyott... De az Úr mellém állt, és
megerõsített... megszabadultam az oroszlán torkából."
Az elkötelezõdés pontján - és nem hamarabb - Isten közbelép
az érdekedben. Amikor a három héber ifjú elkötelezte magát arra, hogy nem hajol
meg a király bálványai elõtt, Isten kihozta õket a tüzes kemencébõl úgy, hogy
még füstszag sem volt érezhetõ rajtuk. Mindez még Nebukadneccarra is akkora
hatással volt, hogy ezt mondta: ...nincs más isten, aki így meg tud
szabadítani" (Dániel 3:29).
Téged mire hívott el Isten, mit gondolsz, mihez kell
kezdened az életeddel? Engedelmeskedj Neki! Lépj hittel, és tedd meg! Ha félsz,
olvasd el ezeket a szavakat: Inkább legyek hamu, mint por. Jobban szeretném, ha
a szikra kiégne bennem, mint ha elfulladna és kiszáradna. Az életem igazi
feladata élni, nem csupán létezni. Ezért nem pazarlom a napjaimat arra, hogy
megpróbálom meghosszabbítani õket. Ki fogok használni minden pillanatot."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.