"Mert ha mikor ellenségei voltunk, megbékélhettünk
Istennel az Ő Fiának halála által, sokkal inkább megmentetünk az ő élete
által..." (Róm 5,10).
Nem a hitem ment meg engem, hit által csak megtapasztalom a szabadulást.
Nem is a bűnbánat szabadít meg, a bűnbánat csak jele annak, amit Isten
ajándékozott nekem Jézus Krisztusban. Veszélyes a hangsúlyt az eredményre tenni
az ok helyet. Engedelmességem vagy odaszenteltségem állít helyes viszonyba
Istennel? Soha! Krisztus halála által áll helyre a kapcsolatom Istennel. Amikor
Isten felé fordulok és hittel elfogadom, amit Isten kijelentése szerint
elfogadhatok, akkor Jézus Krisztus megdöbbentően hatalmas váltsága azonnal
felemel engem az Istennel való igazi kapcsolatba. Isten kegyelmének
természetfeletti csodája folytán megigazulok, nem azért, mert bánkódom bűnöm
miatt, nem azért, mert megtérek, hanem azért, amit az Úr Jézus elvégzett. Isten
Szent Szelleme mindent átható fénnyel mutatja ezt meg nekem, és én tudom - bár
nem tudom hogyan, de -, megszabadultam.
Isten megváltása nem az emberi logikán alapszik, hanem Jézus
Krisztus szentséges halálán. Újjászülethetünk Urunk váltsága alapján. Bűnös
emberek új teremtéssé változnak át, nem bűnbánatuk vagy hitük folytán, hanem
Isten csodálatos munkájaként, Jézus Krisztusért, mert ez minden megtapasztalást
megelőz. A megigazulásnak és a megszentelődésnek egyetlen megrendíthetetlen
biztosítéka maga Isten. Nem nekünk magunknak kell ezeket kimunkálnunk; már el
vannak végezve a megváltásban. A természetfeletti természetessé lesz Isten
csodája révén. Mindez annak a megvalósulása, amit Jézus Krisztus már megtett:
"Elvégeztetett!"
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.