Ige: A bűnre csábítás eredménye

A bűnre csábítás eredményéről pedig így szól az Úr Jézus: „Aki pedig megbotránkoztat (eltántorít, bűnre visz, bűnre csábít) (csak) egyet (is) ama kicsinyek közül, akik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik. És ha megbotránkoztat téged a te (egyik) kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. És ha a te (egyik) lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. És ha a te (egyik) szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára” (Márk. 9,42-43.45.47)

A Szent Szellem kifejti, hogy mik azok a cselekedetek, amelyek halálba visznek, és mit kell tenni velük: „Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat (vagyis: öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul), paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot (szenvedélyt), gonosz kívánságot és a fösvénységet (kapzsiságot), ami bálványimádás. Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira. Melyekben ti is jártatok régente (mert ti is ezeket tettétek egykor), mikor éltetek azokban. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést (indulatot), gonoszságot és szátokból a káromkodást (az istenkáromlást) és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen (és egymásnak), mivelhogy levetkeztétek amaz ó (vagyis régi, az ádámi) embert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt” (Kol. 3,5-10)

„(És) paráznaság… és akármely (vagy bármiféle) tisztátalanság vagy fösvénység (nyerészkedés) ne is neveztessék (még szóba se kerüljön) ti közöttetek, amint szentekhez illik (és méltó); Sem undokság (vagy szemérmetlenség), vagy bolond (és ostoba) beszéd, vagy trágárság (és kétértelműség), melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek (vagyis nyerészkedőnek), ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában. Senki titeket meg ne csaljon (meg ne tévesszen) üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség (és engedetlenség) fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek (Ne vegyetek tehát részt ezekben)” (Eféz. 5,3-7) Ezek mind a hústest indulatai: „Mert a (hús)test (kívánsága) a Szellem ellen törekedik, a Szellem pedig a (hús)test ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek (viaskodnak), hogy ne azokat cselekedjétek (és tegyétek), amiket akartok (és szeretnétek). Akik pedig Krisztus Jézuséi, a (hús)testet megfeszítették indulataival (szenvedélyeivel) és kívánságaival együtt” (Gal. 5,17.24)

 „Mert, ha (hús)test [kívánata] szerint éltek, meghaltok [és minden bizonnyal be fog következni a halálotok] de ha a (hús)test cselekedeteit [vagyis tetteit] a Szellem által megöldöklitek, [és a halálba viszitek; halálra juttatjátok] éltek. [Más fordítás: de ha a Szellemmel azt, amit a hús művel, megölitek, élni fogtok]” (Róm. 8,13)

„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok [és gonoszok; hamisak] nem örökölhetik Istennek országát? [Istennek királyságát]. Ne tévelyegjetek; [és ne ámítsátok, és ne csaljátok meg; ne ejtsétek tévedésbe) magatokat; ne vezessenek félre titeket]. Se paráznák, [g.(pornosz): egy (férfi) prostituált (mint megvásárolható); parázna (buja, fajtalan) férfi; kicsapongók; cédák] se bálványimádók [(eidólolatrész): kép- (szolgáló vagy) imádó (szó szerint vagy átvitt értelemben)]. Se házasságtörők, se pulyák, [malakosz): tisztátalanok; bujálkodók; kéjencek; homoszexuális férfiak, vagy nők]. Se férfiszeplősítők, [(arszenokoitész): fajtalankodó férfi; a saját neme iránt természetellenes nemi vonzódást érző, gyakorló, homoszexuális férfi; kéjencek; férfiakkal paráználkodó (közösülő; háló)]. Se lopók, [tolvajok] se telhetetlenek, [kapzsi; fösvény; nyerészkedő; haszonlesők] se részegesek, [iszákosak] se szidalmazók. [átkozódó; rágalmazó; gyalázkodó; káromkodó; gúnyolódó] se ragadozók [rabló; harácsoló; zsaroló; aki erőszakkal eltulajdonít; aki a zsákmányt gyors, hirtelen mozdulattal elragadja és elviszi, mint a farkas a zsákmányát] nem örökölhetik Isten országát. [nem részesülhetnek Isten királyságába]” (1 Kor. 6,9-10)

„Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja (vagy megtisztítja), tisztességre való (és megbecsült) edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának (az Úrnak, és), minden jó cselekedetre alkalmas” (2 Tim. 2,21)

Mert: „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti…” (Mát. 6,24)

Ezért: „Azt írtam néktek ama levelemben, hogy paráznákkal [(pornosz): prostituáltakkal, és buja, fajtalan, lányfuttató férfiakkal] ne társalkodjatok. [Ne barátkozzatok (és ne érintkezzetek) romlott emberekkel; ne keveredjetek össze többé egy társaságba a cédákkal; nem szabad kapcsolatot tartani velük]. De nem általában [vagyis nem általánosságban írtam, hogy] e világ paráznáival, [kicsapongóival; cédáival] vagy csalóival, [fösvényeivel; nyerészkedőivel; kapzsijaival; haszonlesőivel; telhetetlenjeivel] vagy ragadozóival, [rablóival; harácsolóival; zsarolóival] vagy bálványimádóival; [ne keveredjetek össze] mert hiszen így ki kellene e világból mennetek. [és szöknötök] Most azért azt írom néktek, hogy ne társalkodjatok azzal, [ne érintkezzetek; olyannal ne keveredjetek (többé egy társaságba) össze] ha valaki atyafi létére [akit bár testvérnek neveznek] parázna. [kicsapongó; céda; (pornosz): parázna, fajtalankodó férfi]. Vagy csaló, [kapzsi; fösvény; nyerészkedő; haszonleső; telhetetlen; harácsoló, ezért egy csaló] vagy bálványimádó. [vagy kép- (szolgáló vagy) imádó (szó szerint vagy átvitt értelemben)], vagy szidalmazó, [átkozódó; rágalmazó; gyalázkodó; sértegető; becsmérlő; káromkodó] vagy részeges, vagy ragadozó. [rabló; zsaroló; kapzsi] Az ilyennel még együtt se egyetek. [ne is étkezzetek együtt; vagyis ne éljetek közösségben velük] Mert mi közöm ahhoz, hogy a kívülvalókról is ítéletet tegyek? [És nem is tartozik rám, hogy  bíráskodjam; ítélgessem] avagy ti nem a belüllévők fölött tesztek-é ítéletet [azok fölött, akik a közösséghez tartoznak]? A kívül valókat pedig majd az Isten ítéli meg elválaszt, megkülönböztet; (ki)válogat, meghatároz]. Vessétek ki [távolítsátok el, emeljétek (és irtsátok) ki] azért a gonoszt [(ponérosz): a nyomorúságos, nehéz; szűkös; tökéletlen, alkalmatlan; beteg; káros, veszélyes, ellenséges; züllötteket] magatok közül” (1 Kor. 5,9-13)

„Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg; ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön” (2 Thess. 3,14)

 Figyelmeztettünk már benneteket, hogy: „Öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul: a paráznaságot, a tisztátalanságot, a szenvedélyt, a gonosz kívánságot és a kapzsiságot, ami bálványimádás, mert ezek miatt haragszik Isten” (Kol. 3,5-6)