Szövetséget kötök velük, hogy békében legyenek: kipusztítom
az országból a vadállatokat, biztonságban lakhatnak majd a pusztában, és az
erdőkben is alhatnak" (Ez 34,25).
A legnagyobb kegyelem az, hogy Isten szövetségben áll az
emberrel, ezzel a gyönge, halandó teremtménnyel. Isten ünnepélyes keretek
között megfogadta, hogy Ő soha nem hűtlen a velünk kötött szövetséghez, így ez
a szövetség kezeskedik biztonságunkról. Ahogyan a pásztor elűzi az oroszlánt és
a farkast, úgy őriz minket Isten minden káros hatástól. Az Úr békességet ígér
nekünk, bár vannak, akik háborgatnak, és meg akarnak rontani. Elűzi a
vadállatokat az országból".
Ó Uram, váltsd be ma ezt az ígéretedet!
Az Úr népe biztonságban élhet a legveszedelmesebb vidékeken
is: a pusztaságok és sötét erdők békés lakhellyé válnak Krisztus népe számára.
Ha az Úr nem tesz át bennünket egy jobb környezetbe, akkor mostani helyünkön
erősít meg minket annyira, hogy a megpróbáltatásokat el fogjuk tudni viselni.
A pusztaság nem kellemes lakóhely. az Úr azonban azzá
teheti. Az erdőben inkább szorongva figyel az ember, mint alszik, de az Úr az
övéinek még ott is édes álmot tud adni. Semmiféle külső vagy belső veszély nem
félemlítheti meg Isten gyermekeit. Hit által a pusztaság a menny előcsarnokává
válhat számunkra, az erdő pedig a dicsőség honának előszobájává.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.