Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Az idős ács egy szép napon úgy döntött, ideje nyugdíjba
vonulni. Főnökének elmondta, hogy bár hiányozni fog a kereset, amit a
munkájáért kapott, mégis otthagyja a házépítést, mert többre értékeli a
szabadidőt, amit az évtizedek során szép nagyra nőtt családjával tölthet.
- Valahogy majd csak elleszek; mondta.
A főnök nagyon sajnálta, hogy elveszíti legjobb ácsmesterét,
s arra kérte őt, hogy utoljára segítsen felépíteni neki még egy házat.
Az ácsmester ráállt, de nem telt el sok idő, és máris látni
lehetett, hogy az utolsó házába a szívét már nem tette bele. Az elvégzett munka
hanyag volt, a felhasznált anyagok minősége silány. Szomorú befejezése volt ez
egy egyébként kiváló és elkötelezett ácsmester szakmai életének.
A ház átadására megjelent a főnök is, aki magával hozta a
ház kulcsait, s azokat átadta az ácsmesternek.
- Ez a Te házad - mondta. - Ezt én adom ajándékba.
Az ácsmester meg volt döbbenve. Milyen kár... Ha tudta
volna, hogy a saját házát építi, egészen másképp dolgozott volna.
Így van ez mindnyájunkkal. Építgetjük életünket nap-nap
után, de sokszor nem éppen a lehető legjobbat adjuk magunkból. És aztán jön a
hidegzuhany, amikor rádöbbenünk, hogy nekünk kell majd laknunk abban a házban,
amit magunknak építettünk. Ha újra kezdhetnénk, egészen más életet építenénk.
Tehát nincs visszaút.
Te is építőmester vagy. Te is nap, mint nap kalapácsot fogsz
kezedbe, hogy szöget verj be a falba, léceket illesztesz egymáshoz, falakat
húzol fel.
Egyszer valaki úgy fogalmazott, hogy: "az élet egy
csináld magad vállalkozás". Ahogy ma állsz a dolgokhoz, és ahogy ma
döntesz, az szabja meg, hogy holnap hogyan élsz majd.
Építkezz okosan.
Ne feledd:
Úgy szeress, mintha senki nem bántott volna meg!
Úgy dolgozz, mintha nem lenne szükséged a pénzre!
Úgy táncolj, mintha senki sem figyelne!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.