Az én Istenem pedig be fogja
tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus
Jézusban. (Fil 4,19)
Az újságban olvastam, hogy a
rokonok szerint a férfi halálához a munkanélküliség okozta stressz alapvetően
hozzájárult. A hír megállásra késztetett azon a hideg, felhős reggelen. Én épp
olyan voltam, mint az a férfi: ugyanolyan korú, ugyanott éltem, ugyanakkor
bocsátottak el engem is a munkahelyemről. Otthon üldögéltem, miközben feleségem
- és látszólag mindenki más - munkában volt. Feleslegesnek éreztem magam,
mintha a világ nélkülem haladna tovább.
Rájöttem, hogy a magány, a
depresszió, a félelem és reménytelenség idején sokkal inkább Istenhez kell
fordulnom, bízva benne, hogy jó terve van számomra. A mai olvasmány azt mondja,
hogy Jairus nagyon aggódott haldokló lánya miatt, de Jézus azt üzente neki:
"Ne félj, csak higgy!" (Mk 5,36). Hozzá hasonlóan fontos nekem is,
hogy az élet több, mint az étel, és a test, mint az öltözet (Mk 6,25). Isten
tudja, mire van szükségem, és azt meg is fogja adni (Fil 4,19).
Isten megújítja ezt az
ígéretet, ezt a reménységet és vigasztalást minden nap kezdetén. A munkanélküliség
pusztájában való vándorlásom egy lelki növekedést és egy új irányultságot
hozhat az életemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.