„Az Úr hatalma volt ővele, hogy gyógyítson” -
olvashatjuk a Lukács 5:17-ben, amikor Jézus egy béna embert meggyógyított.
Tragikusnak mondható, hogy ez a barátai által a tetőn leeresztett ember volt az
egyetlen, aki akkor és ott meggyógyult. Nem tudunk senki másról, aki ez
alkalommal meggyógyult volna, bár a ház, ahol Jézus volt, zsúfolásig volt
emberekkel, bizonyára betegekkel is. A vallásos emberek is ott voltak, de Jézus
velük semmit nem tudott tenni - se szabadítást, se gyógyítást.
Sok gyülekezet van ilyen
szomorú állapotban. Az emberek elmennek istentiszteletre, hogy tiszteljenek egy
olyan Istent, aki ül a trónján, és jóindulatú mosollyal nyugtázza a hívők imáit
és éneklését. Senki nem várja, hogy bármi is történik, azon a homályos
várakozáson kívül, hogy az imádság és az éneklés valamilyen módon jobbá teszi
őket. Persze, remélem, hogy tesz velük valami jót, de mi a helyzet Isten
reakciójával? Gyülekezetek sokaságában így megy ez hétről hétre - semmi nem
történik, és a prédikációkban sem hangzik el semmi olyasmi, ami felkeltené a
hívőkben a várakozást, hogy Isten cselekedjen köztük. Jézus egy meghívott
vendég, semmi több, akitől udvariasan és előírásosan egy lépés távolságot
tartunk, tőle semmit nem várunk el, hiszen ő egy másik dimenzióban létezik, és
a valós világban nincsen jelen. Megjelenése túlságosan is megzavarná a jól
megszokott rendet és az istentisztelet méltóságát.
A béna ember négy barátja egy
ilyen összejövetelt zavart meg, amikor megbontotta a ház tetőzetét. E tettük
csodálatos módon jelképezi a valódi újszövetségi keresztény hitet, amely
dinamikus, hogy úgy mondjam: megbontja a tetőt!
Adj Jézusnak egy esélyt ma,
és a béna emberhez hasonlóan saját lábadon fogsz járni!
haleluja,ÁMEN:
VálaszTörlés