Így szólt az Úr Noéhoz:
"Fél év múlva megnyitom
az ég csatornáit és addig fog esni, míg a Földet el nem lepi a víz.
De szeretnék megmenteni
néhány jó embert és minden állatfajból egy párt, ezért építs bárkát!"
Egy villámlás után a tervrajz
ott feküdt a földön.
Fél év múlva elkezdett esni
az eső, de az Úr legnagyobb megdöbbenésére Noé csak ült szomorúan a kertjében,
bárka sehol.
- De Noé, hol a bárka? -
kérdezte felháborodva.
- Uram, bocsásd meg nekem, de
felmerült néhány igen nagy probléma:
1. A hajóépítéshez engedélyt
kellett kérnem, mert a terveidet nem fogadta el a Hajóépítési Hivatal Műszaki
Osztálya, ezért több mérnököt is fogadnom kellett az áttervezéshez.
2. A szomszédom feljelentett,
hogy nem a rendezési tervben megengedett tevékenységet akarok folytatni a
kertemben.
3. Nem tudtam fát szerezni,
mert a fülesbagoly életterének megőrzése érdekében fakivágási tilalmat
rendeltek el.
4. Ahogy elkezdtem begyűjteni
az állatokat, beperelt egy állatvédő egyesület.
5. A Katasztrófavédelem
közölte, hogy nem építhetem meg a bárkát, amíg nem készíttetek egy
hatástanulmányt az özönvízről.
6. Ezután konfliktusba
kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az ügyben, hogy mennyi hátrányos
helyzetű kisebbségi etnikumot viszek magammal. Ennek az lett a vége, hogy
lefoglalták a félkész bárkát.
7. Amikor el akartam hagyni
az országot, közölték velem, hogy adótartozásom van, így nem mehetek sehová.
Most úgy ítélem meg Uram,
hogy körülbelül még 100 év kell a bárka elkészítéséhez.
Ekkor elállt az eső, és
kisütött a nap.
- Úgy döntöttél Uram, hogy
mégsem pusztítod el a Földet? - kérdezte Noé bizakodva.
- Nincs rá szükség, - mondta
az Úr. - Megoldjátok magatok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.