Dr-Kováts György: MI MARAD MEG?

1Kor 13,13. "Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három, ezek közül pedig legnagyobb: a szeretet."

Az emberek – józanabb pillanataikban – sokszor gondolnak rá: mi marad meg? Mi marad meg ebből az egészből, amit teszek? Amiért befektetek, amiért „szenvedek”, amit remélek. És néha egészen reménytelen állapotokba tudnak belesüllyedni. Hiszen az életük arról szól, hogy rohanni kell, tenni, erőlködni, csupán a megélhetésérét, azért, hogy életük egy-egy időszakát „túléljék” – iskolát, munkahelykeresést, lakásszükséget, autót, gyereknevelést, gyerekek beiskolázását, utána az ő kialakuló életüket, majd a betegségeket, és mindent, mindent, amivel találkoznak. Ennél persze még sokkal kacifántosabb helyzeteket is, sokszor kapcsolati konfliktusokat, katasztrófákat, érvényesülési válsághelyzeteket, elvesztett értékeket, kincseket, ingatlanokat és megbecsülést is ki kell bírniuk.

Mindez rengeteg izgalmat, feszültséget, aggódást, félelmet vált ki belőlük. Sok-sok lelki terhet, ami viszi erőiket, rabolja fiatalságukat, emészti őket, és egyre csüggedtebbé, kilátástalanabbá, reményt vesztettebbé teszi őket. A végén megöregedve, sok keserű tapasztalattal a szívükben, elfáradva, kihasználtan és kiégetten veszik észre, hogy magukra maradtak, és nincs tovább. Ennyi (volt) az élet?

Nem.

A válaszom egyértelműen: nem! Az élet nem ennyi.

Fekete Istvánnal: „A szeretet az élet.”

De ennél még sokkal gazdagabban, Isten Igéjével: „Most azért MEGMARAD a hit, remény, szeretet, e három. Ezek közül pedig legnagyobb, a szeretet.” Ez az én válaszom. Van, ami megmarad. Van maradandó az életben, és ha ezt felfedezed, onnantól kezdve „jól tudod élni” az életedet, bármelyik szakaszában, bármilyen nehézségek – vagy éppen áldások – között vagy. Akarod ezt? Mert Isten Igéje erre hív most téged.