Ige: Emeljük fel az Úr Jézus Nevét!

Mert Ő azt ígéri:

 „És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonzok.

Ezt pedig azért mondá, hogy megjelentse, milyen halállal kell meghalnia^*(Ján. 12,32-33)

*És egy előképben be is mutatja a Szent Szellem, hogy hogyan hal meg az Úr Jézus, egyben kijelentve halála erdményét is: „És amiképpen [(kathósz): ahogyan] felemelte Mózes a kígyót a pusztában [a sivatagban], akképpen [(hútó hútósz): így, ilyen módon] kell [(dei): szükséges; szükségszerű] az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki [mindenki, aki] hiszen [(piszteuó): hitre jut] Őbenne, el ne vesszen [(apollümi): elpusztít, tönkretesz, megsemmisít, romlásba visz], hanem örök élete legyen [Őbenne]” (Ján. 3,14-15).

Ez pedig így történt. Amikor a nép engedetlenné vált, és mérges kígyók marták meg őket, akkor szabadulásért kiáltottak: „És monda az Úr Mózesnek: Csinálj magadnak tüzes kígyót (egy rézkígyót), és  tűzd fel azt póznára: és ha valaki megmarattatik, és feltekint arra, életben maradjon. Csinála azért Mózes rézkígyót, és feltűzé azt póznára. És lőn, hogy ha a kígyó valakit megmar vala, és az feltekinte a rézkígyóra, életben marada” (4 Móz. 21,8-9).

És a győzelem idejéről és módjáról így beszél Isten Igéje: „Az által, hogy eltörölte a parancsolatokban [a követelményeivel; rendelkezéseivel] ellenünk szóló [és tételekbe foglalt] kézírást [adóslevelet], amely ellenünkre volt nekünk [mely vádolt minket], és azt eltette [eltávolította, eltolta] az útból, odaszegezvén azt a keresztfára (kínkaróra; kínoszlopra); Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat [fennhatóságokat], őket bátran mutogatta [(parrészia deigmatidzó): a legyőzött hatalmakat diadalmenetben tette közszemlére, így legyőzöttekként a győztes nép előtt „mutogatta”, vagyis megcsúfolta. Nyilvánosan kipellengérezte, megszégyenítette], diadalt vévén rajtok abban [(thriambeuó): aki diadalmaskodott rajtuk, diadalt vett fölöttük= legyőzte, leigázta őket, s ennek nyílt jelét is adta. Győztes hadvezérként, mint legyőzötteket diadalmenetben felvonultatta]” (Kol. 2,14-15)

Bizz csak Benne bízz.

114 es ZSOLTÁR

Jézus

„Az Úr, Ő az én kősziklám, váram és szabadítóm;

az én Istenem, az én kősziklám, Őbenne bízom;

az én pajzsom, üdvösségem szarva, menedékem.”

(Zsolt. 18,3)

Az igaz életről

"Ha valaki igaz életet akar élni, utolsó napját vegye maga mellé, s tegye állandó társalkodójává."

Derű:

Hárman érkeznek a mennybe: egy katolikus pap, egy baptista és egy karizmatikus lelkész. Szent Péter fogadja őket, és mivel a lakóhelyük még nincs teljesen kitakarítva, amíg elkészül, leküldi őket a pokolba, hogy nézzenek körül.

Nemsokára jön az ördög feldúlva, és kéri Pétert, hogy azonnal hívja őket vissza. „A katolikus mindenkinek megbocsát – panaszolja -, a baptista mindenkit megtérít, a karizmatikus pedig gyűjtést szervezett egy légkondicionálóra, és már össze is gyűlt az ára!" – kiáltja idegesen. 

Megvallás

Jézus magára vette az erőtlenségemet, és hordozta a betegségeimet. Ezért nem vagyok hajlandó behódolni a betegségnek; nem uralkodhat a testemben. Isten élete szétárad bennem, és minden porcikámnak gyógyulást hoz. (Máté 8:17; János 6:63)

Charles Capps: Isten gyógyszere

Szeretnéd ismerni Isten ígéreteit? Olvasd a Bibliát!

"És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt." (Ap. Csel 20:32)

Van egy örökség a számodra. Ha olvasod Isten igéjét, az neked is ígér egyet.

A Biblia ezt mondja az Apostolok Cselekedetei 20:32-ben: "És most, atyámfiai, ajánlak titeket az Istennek és az ő kegyelmessége igéjének, aki felépíthet és adhat néktek örökséget minden megszenteltek közt."

Az örökség az, amit azért kapsz, mert egy családnak a tagja vagy, az jogosan a tied.

Tegyük fel, hogy Warren Buffet az édesapád és ő meghal. Ha sosem vennéd a fáradtságot, hogy  elolvasd a végrendeletét, elég buta lennél. Nem kapnád meg azt, ami jogosan neked jár, nem tudnál profitálni abból, ami hozzád tartozik, Warren Buffet gyerekeként.

Amikor Jézus követője leszel, akkor nem csak hívővé, de hozzátartozóvá is válsz. Isten családjának a része leszel. A családi privilégiumok együtt járnak ezzel a döntéssel. Lelki örökséged lesz.

De ha leélnéd a teljes életedet, és nem tudnád, hogy milyen előnyeid vannak Isten gyermekének, az nagyon szomorú lenne- és butaság. Isten azt szeretné, ha növekednél, és tudnád azt, hogy mi az, ami Őáltala számodra elérhető. Ehhez a Bibliát kell olvasnod.

A 2 Timóteus 3:16-17-ben ezt mondja az Ige: "A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre. Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."

A Biblia célja az, hogy segítsen megélni azt az életcélt, amit Isten a te életedre nézve szánt. Ez az Isten öröksége számodra. Isten azt szeretné, ha teljesen felszerelt lennél arra a célra, amiért megteremtett.

Ehhez a Biblián keresztül négy dolgot tesz meg:

Isten tanít téged. Megmutatja azt az ösvényt, amelyen érdemes járnod.

Isten rendreutasít. Megmutatja, hogy mikor tértél le az ösvényről.

Isten kijavít. Megmutatja, hogy hogyan térhetsz vissza az ösvényre.

Isten edz téged. Megmutatja, hogy hogyan maradthatsz az ösvényen.

Ez az, ahogy Isten szava segít abban, hogy növekedj, és megkapd azt az örökséget, amit elkészített neked.

( by Rick Warren Daily Hope 2012. március 7.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/03/14/szeretned_tudni_isten_igeretetit_olvasd_a_bibliat

Newsboys - The King Is Coming - Jön a Király

PhyllisMoore-3betu_a_SzentSzellem_kovetesehez

Istennek tett fogadalom

 „Ne beszélj elhamarkodottan, ne hirtelenkedd el az Isten előtt kimondott szavadat, mert Isten a mennyben van, te pedig a földön, ezért kevés beszédű légy! Mert ahogyan a sok munka álommal jár, úgy a sok beszéd ostoba fecsegéssel.” Prédikátor könyve 5:1-2

Középiskolás koromban volt egy osztálytársunk, aki rendszeresen kért kölcsön kisebb összegeket, amit többnyire soha nem adott meg. Mai fejjel inkább koldulásnak mondanám, mert általában csak annyit kért, amit még nem bántunk nagyon, ha soha nem kapjuk vissza. Mi is a baj ezzel, hiszen senkit nem ér nagy veszteség?! Anyagilag nem, de erkölcsileg mégis lehet veszíteni. Elveszett a becsület, az adott szó értéke. Végül senki nem vette komolyan a fiút.

Mi a helyzet velünk, mikor Istennek „fűt-fát” megígérünk? Voltunk már olyan helyzetben, mikor azt mondtuk: „Istenem, ha most az egyszer megsegítesz, örökre a te hűséges szolgád leszek...”

Két gond lehet ezekkel az elhamarkodott fogadalmakkal: az egyik, hogy a legtöbb esetben a veszély, vagy nehézség elmúltával hamar elfeledkezünk ígéretünkről. Éljük tovább életünket, és talán azt gondoljuk, valójában nem is Isten segített, hanem „valahogy” rendbe jöttek a dolgok.

A másik probléma pedig az Isten előtt való becsületünk. Nem mindegy, hogyan közeledünk Istenhez. Nem mindegy, hogy mit mondunk előtte és mit teszünk. Istent imádni, Istenhez imádkozni (beszélni vele) csak úgy lehet és érdemes, ha megtiszteljük személyét, szentségét, és minden egyes szavunkat meggondoljuk előtte. Isten a barátunk lehet, de nem egy „haver”, akivel tiszteletlenül bármit megtehetünk.

Ha komolyan vesszük Istent, ő is komolyan vesz bennünket. Ha megtiszteljük Őt, ő is tisztelettel és örömmel tekint ránk.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/istennek-tett-fogadalom.html

Pásztor Anita: Fejezd Ki Az Ő Szeretetét

Készítette: József Balogh

A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, ki adatott nékünk (Róma 5:5).

Az 1 János 4:17 azt mondja, “amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban. ” Amint Ő szeret, úgy vagy elhívva, hogy szeretetben járj. Amint Ő szeretett téged, úgy szeresd Őt, és azokat, akikért Jézus meghalt.

A szeretet nem lehet rejtett. Nem lehet csendben vagy titokban szeretni. A Példabeszédek 27:5 azt mondja, “Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.” Ki kell mutatnod és bizonyítanod a szeretetedet gyakorlati úton is; követni fogjuk az Úr szeretetének a példáját. A János 3:16 elmondja nekünk, “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Ha a szeretetedet nem fejezed ki, akkor nem fogod tudni befogadni és viszonozni azt. Isten kifejezte nekünk a szeretetét azzal, hogy Jézus Krisztus meghalt értünk, ezért tudtuk befogadni és viszonozni az Ő szeretetét. Ugyanebből az okból kifolyólag, muszáj a tetteiden keresztül bizonyítanod a szeretetedet, és beszélned a szeretet nyelvét. A szeretet a te újjáteremtett emberi szellemed egyik jellegzetes gyümölcse (Galata 5:22), ezért természetes számodra, hogy kifejezd az isteni szeretetet.

Neked mindenki iránt szeretetet kell mutatnod, Jézus azt mondta a Máté 5:44-ben: “Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. ” Emlékezz, hogy Isten elküldte Jézust, hogy meghaljon értünk, amikor mi még bűnösök voltunk; ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy milyen “szépek és kedvesek” voltunk: ez volt az Ő kegyelmének a működése (Róma 5:8).

Te a szeretet eredménye vagy, ezért nézz másokat a szeretet szemével. Mindenki értékes és szeretetreméltó, sőt a bűnösök is, ezért hagyd, hogy a szavaid és a cselekedeteid telve legyenek szeretettel, gyengédséggel és együttérzéssel mindenki számára.

Megvallás

Szeretetben járok, mert ez az én természetem. Ezért kifejezem a szeretetet, gyengédséget és kegyelmet mindenkinek, akivel ma találkozom, megmutatva nekik az Atya meghittségét, a végén pedig amit csak lehet befogadnak és

megosztják az Ő szeretetét, a Jézus nevében.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János 4:16-20

Joel Osteen : Isten örül neked!

Készítette: Isten Szeretete

Veled van Istened, az Úr, ő erős, és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked. (Sofóniás 3,17) Korunkban olyan sokan vannak, akik soha nem kaptak dicséretet a szüleiktől. Soha nem kapták meg azt az elismerést és bátorítást, amire a lelkük mélyén vágytak. Ha ez rád is illik, akkor az a jó hírem számodra, hogy amikor befogadtad Jézust, mint Uradat és Megváltódat, akkor Isten gyermeke lettél! 

Lehet, hogy a földi apádtól soha nem hallottál elismerő szavakat, azonban Mennyei Atyád örömét leli benned! Azt mondja neked: „Büszke vagyok rád. Szeretlek. Csodálatosan megalkottalak. Nagyszerű vagy. Elláttalak tálentumokkal. Gyönyörűnek látlak. Nagyszerű dolgokat fogsz véghez vinni az életben, mert benned él a Szent Szellemem.” 

Mennyei Atyád jó reménységgel és jóságával akarja betölteni a jövődet. Nem számít, mi történt a múltadban, nem számít mások mit mondtak rólad, tudd, hogy Mennyei Atyád örökkévaló szeretettel szeret! Büszke rád és örvendezik neked! Fogadd be a szeretetét. Tudd, hogy elfogadott. Fogadd el Tőle a reményt. Legyen erőd és bátorságod tovább menni, mert tudod, hogy Mennyei Atyád áldása kísér! Mennyei Atyám, köszönöm, hogy szeretsz. Köszönöm, hogy kiválasztottál és elfogadtál. Befogadom a szeretetedet és az áldásodat. Tarts Magadhoz közel. Mutasd meg nekem az útjaidat, hogy életem minden napján Veled járhassak. Ámen!

ENGEDELMESKEDNI

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Mikor pedig a tanácsra vetette szemét Pál, monda: Atyámfiai, férfiak, én teljes jó lelkiismerettel szolgáltam az Istennek mind e mai napig.
- Apostolok cselekedetei 23,1.

Érdekes végigmenni azokon az apostoli leveleken, amelyeket Pál írt az Egyháznak, és megnézni, hogy mit mond a lelkiismeretről. Ő mindig engedelmeskedett a lelkiismeretének.

Egyszer hallottam, amint prédikátorok kérdéseket tettek fel a világ egyik vezető evangélistájának. Azt kérdezték tőle: „Tudjuk, hogy Isten hívott el és kent fel téged erre a szolgálatra — de van ezen kívül valami, amivel te magad járulsz hozzá a szolgálatod sikeréhez?”

Nagyon kíváncsian vártam, hogy mit fog mondani. Tudtam, hogy az ima embere, az imádság pedig fontos, de nem az imát említette.

Azt válaszolta: „Igen, Isten hívott el engem evangélistának. De ti azt tudakoljátok, hogy mi az, amivel én járultam hozzá a sikeremhez. Nos, ami részemről leginkább hozzájárult a sikeremhez az az, hogy mindig azonnal engedelmeskedem a legmélyebb előérzeteimnek.”

Más szavakkal azt mondta ez az evangélista: „Mindig engedelmeskedem annak, amit a szellemem mond — annak, amit mélyen a bensőmben kapok.”

Megvallás: A Szent Szellem az én szellememben van. Kapcsolatban van velem az én szellememen keresztül. Az én szellememnek van egy hangja. Én engedelmeskedem annak, amit a szellemem mond — annak, amit mélyen a bensőmben kapok.
/Kenneth Hagin-Hitünk tápláléka napi adagokban/

Kegyelem-4D

Jób 3. fejezet: Jób panasza. (szerkesztett)

Jób. 3,1 Ezután [végre] megnyitá Jób [Jelentése: a megtámadott, a gyűlölt, üldözött] az ő száját, és [(páṯaḥ): megszólalva] megátkozá az ő [születése] napját.

Jób. 3,2 És [(ʿánáh): kiáltva] szóla Jób, és monda.

Jób. 3,3 Veszszen el az a nap, amelyen születtem [amikor világra jöttem], és az az éjszaka, amelyen azt mondták: fiú fogantatott.

Jób. 3,4 Az a nap legyen sötétség, ne törődjék azzal az Isten onnét felül, és világosság ne fényljék azon [és napfény azon ne világítson].

Jób. 3,5 [Így követelje vissza azt a napot, vegye birtokba], és tartsa azt fogva az (ős)sötétség és a halál árnyéka [(caləmáveṯ): halál árnyéka; a mélységes sötétség]. A felhő lakozzék rajta, nappali borulatok [(kimərír): sötétség, feketeség (báʿaṯ): törjön rá, és rettentsék meg], és tegyék rettenetessé.

[Más fordításban: Borítsa éjszaka és sűrű sötétség, nehezedjenek rá gomolygó fellegek, tartsa rettegésben nappali sötétség].

Jób. 3,6 Az az éjszaka! Sűrű sötétség fogja be azt [vak sötétség ragadja el, és a sötétség nyelje el]; ne soroztassék az az esztendőnek napjaihoz, ne számláltassék a hónapokhoz

[Más fordítás: Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába, az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák].

Jób. 3,7 Az az éjszaka [(odüné): legyen az szomorúság, bánat, és fájdalom]! Legyen az magtalan [(galəmúḏ): terméketlen, meddő], ne legyen örvendezés [(rənánáh): ujjongás, örömkiáltás] azon.

Jób. 3,8 Átkozzák meg azt, akik a nappalt átkozzák, akik bátrak felingerelni a leviathánt.

[Más fordítás: Átkozzák el, és rontsák meg, akik képesek átok alá helyezni a nappalt, akik készek felkelteni, és felingerelni a Leviátánt].

Jób. 3,9 Sötétüljenek el [annak alkonyatán, és] az ő estjének [(nešep̄): és a hajnali szürkületmnek] csillagai; [hiába] várja a világosságot, de az ne legyen, és ne lássa a hajnalnak pirját [a hajnal sugarait és a hajnal hasadását, és ne láthassa meg, hogy a tavasz kinyitja szemét].

Jób. 3,10 Mert nem zárta be az én anyám méhének ajtait [az engem hordozó méhnek kapuját], és nem rejtette el szemeim elől [nem tartotta távol szememtől] a nyomorúságot [(ʿámál): szenvedést, kínt, fájdalmat és gyötrődést].

Jób. 3,11 Mért is nem haltam meg [(mámôṯ): és miért nem pusztultam el] fogantatásomkor; mért is ki nem multam [azonnal], mihelyt megszülettem.

[Más fordításban: Hogy nem pusztultam el már az anyaméhben! Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből; Vagy miért nem haltam meg, mikor megszülettem].

Jób. 3,12 Mért vettek fel engem térdre, és mért az emlőkre, hogy szopjam.

[Más fordításban: Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők]?!

Jób. 3,13 Mert most [csöndben] feküdném és nyugodnám [és békén lennék], aludnám, és akkor nyugton pihenhetnék - [és békességem volna].

Jób. 3,14 Királyokkal és az ország tanácsosaival, akik maguknak [elhagyatott helyeken] kőhalmokat [sírhelyet] építenek.

Jób. 3,15 Vagy fejedelmekkel [és hercegekkel], akiknek aranyuk van, akik ezüsttel töltik meg házaikat.

Jób. 3,16 Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott [ṭáman): eltemetett] idétlen gyermek [vagy mint az (nép̄el nep̄el): elvetélt magzat, vagy holtan született koraszülött]. Mint a világosságot [('ôr): napvilágot] sem látott kisdedek [csecsemők, mint a magzat, amely fényt sose látott]?

Jób. 3,17 Ott a gonoszok [(aszebész) akikben nincs Isten, Isten nélkül élők] megszünnek a fenyegetéstől [ott (ḥáḏal) (róḡez): megszűnik, és abbamarad a bűnösök reszketése, félelme, nyugtalansága], és ott megnyugosznak, és [(núaḥ): megpihennek munkától, bajtól] akiknek erejük ellankadt [(jáḡíʿa): akiknek ereje kimerült, és elfáradtak].

»Más fordítás: Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, szenvedélyükkel, dühükkel, haragjukkal, és pihennek az erőben megfogyottak és az elfáradtak nyugalmat találnak«

Jób. 3,18 A foglyok ott mind megnyugosznak [és nyugton vannak], nem hallják [soha többé] a szorongatónak [Kal: sanyargatónak, az elnyomónak] szavát [a hajcsárok hangját].

»Más fordítás: együtt pihennek ott mind bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a robottiszt szavát«

Jób. 3,19 Kicsiny [(qáṭón qáṭán): a fiatal, és a jelentéktelen] és nagy [(gəḏóláh gáḏôl): idős, tekintélyes, hatalmas, előkelő, nemes, büszke, gőgös, fennhéjázó] ott egyenlő. És a (ʿeḇeḏ): rabszolga az ő urától [('áḏón 'áḏôn): uralkodójától, gazdájától, tulajdonosától] szabad [(ḥáp̄əší): felszabadul]

»Más fordítás: A rabszolga megszabadul urától; Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától«

Jób. 3,20 Mért is ad Isten a [(ʿámél): szenvedő, szerencsétlen] nyomorultnak világosságot, és életet a keseredett [(máráh mar): szomorú, bánatos, fájdalmas] szivűeknek.

[Más fordítás: Miért hagyta világra jönni a szenvedőt, s szomorú szívűnek miért adott életet]?

Jób. 3,21 Akik a halált várják [de hiába], de nem jön az, és szorgalmasabban [jobban] keresik, mint az elrejtett kincset.

Jób. 3,22 Akik nagy örömmel örvendeznek [és ujjongva örülnek], vigadnak [(śíś śvś): és ugrálnak örömükben], mikor megtalálják a koporsót [(qiḇəráh qeḇer): a sírt, a temetőhelyet].

»Más fordítás: Örülnének nagyon saját sírhalmuknak, a sírjukat, ha meglelnék, felujjonganának«

Jób. 3,23 [Mire való az élet] a férfiúnak, aki útvesztőbe jutott [aki útjavesztett emberré lett, és (sáṯar: akinek útja rejtve van)], és akit az [('ĕlóhah 'él): erős, hatalmas] Isten [homályba burkolt] bekerített köröskörül [és akit teljesen körülzárt].

Jób. 3,24 Mert kenyerem gyanánt van az én fohászkodásom, és sóhajtásaim, és [('ănáḥáh): nyögésem, jajgatásom] ömölnek, mint habok.

[Más fordítás: Mert mielőtt eszem, sóhajtozom, (bizony sóhajjal kezdem étkezésemet) kitör belőlem az ordítás, mint a vízfolyás (és mint víz árja ömlik hangos zokogásom és panaszom)].

Jób. 3,25 Mert amitől remegve remegtem, az jöve reám [az ('áṯá' 'áṯáh): történt velem], és amitől [leginkább] rettegtem, és [(jáḡór): féltem], az esék rajtam [az ért utol engem].

Jób. 3,26 Nincs békességem, sem nyugtom, sem pihenésem, mert nyomorúság támadt reám [még meg sem nyugodtam, máris új baj ért]

»Más fordítás: Nem tudok (šáqaṭ): megnyugodni), és (núaḥ): csendben / nyugton maradva várni), mert (róḡez): zűrzavar, reszketés, félelem, nyugtalanság) jön rám«.