Az Atya jó ajándékai

 „Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!”

(Máté evangéliuma 7. fejezet 11. vers)

Már rég megtanultuk; jobb adni, mint kapni. S ha szeretteinkről van szó ezt nem is kell ismételgetni. Születésnap, névnap, és egyéb ünnep alkalmával képesek vagyunk a fél világot bejárni, hogy a legjobbat, szívüknek legkedvesebbet adjuk.

S mi a helyzet az ellenség megajándékozásával? Hát nekik is adunk, persze, abban nincs köszönet, mint, ahogy az alábbi történet is mondja;

Még a múlt rendszerben történt, a Berlini falnál, hogy Kelet-Berlinből egy teherutónyi szemetet ürítettek át a nyugat-berlini oldalra. Erre válaszul a nyugat berliniek egy teherautónyi élelmiszerkonzervet, gyógyszert és ruhát öntöttek át szépen becsomagolva a kelet-berlini oldalra. A rakomány tetejére pedig annyit írtak: „Mindenki azt adja, amije van!”

Ennek fényében milyen jó lenne először is azon elgondolkodni: hogy minden, az életünk, az erőnk, a környezetünk Istentől kapott ajándék; „Mid van ugyanis, amit nem kaptál volna? Ha pedig úgy kaptad, mit dicsekedel, mintha nem kaptad volna? (1Kor.4:7)

Másodszor, hogy vétkekkel, hitetlenkedéssel és lázadással teli szívünkért cserébe az Atya a számára legdrágábbat mindnyájunkért odaadta, és hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent? (Róm.8:32)

Gyere tehát és kérjük együtt ma reggel a Szent Szellem ajándékát, mely az áldások személyválogatás nélküli továbbadására buzdít.