De szóra sem tartom
érdemesnek életemet, csakhogy végigfussam pályámat, és teljesítsem a feladatot,
amelyet Urunk Jézus bízott rám, vagyis hogy tanúságot tegyek az Isten kegyelmét
hirdető evangéliumról. Apostolok cselekedetei 20,24
A hétnek két olyan napja van,
ami miatt sohasem aggódom. Két gondtalan nap, amit szentül őrzök a félelemtől
és fenntartástól. Az egyik ilyen nap a tegnap; minden fájdalmával,
gyötrelmével, hibáival és tévedéseivel örökre elmúlt, és többé nem hozhatom vissza.
A szép, édes, kedves emlékek kivételével, amelyek hátrahagyták rózsaillatukat
az elmúlt nap szívében, semmi közöm sincs a tegnaphoz. Az enyém volt, és most
már Istené.
A másik nap, ami felől nem
aggódom, a holnap, minden lehetőségével, küzdelmével, terhével, veszélyeivel,
nagy ígéreteivel. A nap majd fölkel rózsás ragyogásában, vagy a felhők álarca
mögött. De fölkel. A holnap az enyém lesz.
Ezért csak a hét egy napja
maradt nekem, a ma. Bárki megharcolhatja a mai nap harcait. Bárki hordozhatja
egy nap terheit. Ezért azt hiszem, vállalom, és csak egy napi utat teszek meg
egyszerre. Miközben hűségesen és kötelességtudóan futok pályámon és végzem
kijelölt feladatomat ezen az egy napon, a mindenható Isten gondoskodik a
tegnapról és a holnapról.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/a-szolgalat-fontossaga.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.