"Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja
Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem
szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért,
hiszen kétszeresen sújtotta az ÚR keze minden vétkéért. Egy hang kiált:
Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben
Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom,
legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!"
Ésaiás 40:1-4
Aki a Föld nevű bolygón él, biztosan van legalább egy vérző
seb a lelkében. Van, akinek több is. Van, aki bevallja magának, van, aki
tagadja. Van, akinek szomorúságot okoztak, van olyan, aki okozza a
szomorúságot. A múlt sokszor kísért, a jövő félelmetes: tehát reménységre és
vigasztalásra van szükségünk. Mi sokszor vagyunk nyomorúságos vigasztalók:
"Majd csak lesz valahogy!", "Soha nem volt úgy, hogy valahogy ne
lett volna", "Fel a fejjel". Ha igazán baj van, ezek egyike sem
segít.
Isten nemcsak szavakkal vigasztalja népét, hanem valóságos
segítséget nyújt. A "megbocsátattak neked a bűneid" üzenetnél nincs
felszabadítóbb mondat a világon. Mindezt
Isten mondja, Akinek valóban van joga bűnöket megbocsátani, mert Ő Maga
bűnhődött mindannyiunk bűnéért.
Isten, amikor azt üzeni, hogy letelt a rabságunk, akkor ez nem
azt jelenti, hogy hazamehetünk a börtönből, hogy a börtön sebeivel és priusszal
folytassuk az életünket - ami lehet, hogy nehezebb, mint a börtönben élni -,
hanem örökre elfelejt minden bűnt és az örök öröm és boldogság kezdődik, ahol
már nincs több bánat és fájdalom.
Isten már nagyon szeretné a Hozzá hűségeseknek
odaajándékozni ezt a gyönyörű világot. Ehhez már csak egy dolog kell: út az
érkező Királynak. Út a szívünkben Istennek, út a másik emberhez. Tegyünk el az
útból minden bálványt és szokást, amelyek akadályozzák a Király érkezését! Ahol
nincs, ott legyen jó, ahol rossz van, ott is teremjen jó. Ami egyenetlen és
békétlen, ott legyen egyenesség és béke. Ha ez megvalósul, már itt a bűnös
Földön is kis Mennyországban élhetünk, amíg várjuk az igazit.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/vigasztalo-uzenet.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.