2012. november 19.

Vigasztaló üzenet


"Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! - mondja Istenetek.  Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az ÚR keze minden vétkéért. Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá!"

Ésaiás 40:1-4

Aki a Föld nevű bolygón él, biztosan van legalább egy vérző seb a lelkében. Van, akinek több is. Van, aki bevallja magának, van, aki tagadja. Van, akinek szomorúságot okoztak, van olyan, aki okozza a szomorúságot. A múlt sokszor kísért, a jövő félelmetes: tehát reménységre és vigasztalásra van szükségünk. Mi sokszor vagyunk nyomorúságos vigasztalók: "Majd csak lesz valahogy!", "Soha nem volt úgy, hogy valahogy ne lett volna", "Fel a fejjel". Ha igazán baj van, ezek egyike sem segít.

Isten nemcsak szavakkal vigasztalja népét, hanem valóságos segítséget nyújt. A "megbocsátattak neked a bűneid" üzenetnél nincs felszabadítóbb mondat a világon. Mindezt Isten mondja, Akinek valóban van joga bűnöket megbocsátani, mert Ő Maga bűnhődött mindannyiunk bűnéért.

Isten, amikor azt üzeni, hogy letelt a rabságunk, akkor ez nem azt jelenti, hogy hazamehetünk a börtönből, hogy a börtön sebeivel és priusszal folytassuk az életünket - ami lehet, hogy nehezebb, mint a börtönben élni -, hanem örökre elfelejt minden bűnt és az örök öröm és boldogság kezdődik, ahol már nincs több bánat és fájdalom.

Isten már nagyon szeretné a Hozzá hűségeseknek odaajándékozni ezt a gyönyörű világot. Ehhez már csak egy dolog kell: út az érkező Királynak. Út a szívünkben Istennek, út a másik emberhez. Tegyünk el az útból minden bálványt és szokást, amelyek akadályozzák a Király érkezését! Ahol nincs, ott legyen jó, ahol rossz van, ott is teremjen jó. Ami egyenetlen és békétlen, ott legyen egyenesség és béke. Ha ez megvalósul, már itt a bűnös Földön is kis Mennyországban élhetünk, amíg várjuk az igazit.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2012/09/vigasztalo-uzenet.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.