„Ha pedig valakinek közületek nincsen
bölcsessége, [vagyis
bölcsessége hiányos, és bölcsességre szorul] kérje
Istentől, aki mindenkinek készségesen [(haplósz): egyszerűen, nagyvonalúan, és
bőkezűen] és szemrehányás [szemrehányó
szavak, ócsárlás, pirongatás] nélkül adja; és
megadatik néki.
De
kérje hittel [bizalommal,
bizonyossággal, meggyőződéssel]* semmit sem kételkedvén [(diakrinó): nem habozva, bizonytalankodva, kételkedve, tétovázva, és meginogva]:
mert aki kételkedik [(diakrinó): habozik, bizonytalankodik, kételkedik, tétovázik, és meginog],
hasonlatos a tenger habjához [vagyis
a tenger ide-oda hánykódó hullámához
hasonlít],
amelyet a szél hajt és ide s tovahány, [mint amelyeket felkorbácsol, és ide-oda vet a szél, és csak sodródik a
széllel]** (Jak. 1,5-6)
*Hát. „Kérjetek és
(meg)adatik néktek [és kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [és
kopogtassatok] és megnyittatik néktek
[és ajtó nyílik előttetek]. Mert
[mindenki] aki kér, mind kap [és
megnyeri azt, amit kér]; és aki keres,
talál [és megtalálja, amit keres]; és
a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik]”
(Mát. 7,7-8).
„Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek higgyétek, hogy
mindazt megnyeritek [és higgyétek, hogy már megkaptátok],
és meglészen néktek [és a tiétek lesz az] (Márk. 11,24).
És… ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak,
akik tőle kérik” (Luk. 11,11).
„Igen, ha a
bölcsességért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, (és hangosan kéred).
Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint
az (elrejtett) kincseket kutatod azt:
Akkor megérted mi az ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. Mert az Úr ád
bölcsességet, az ő szájából tudomány (és ismeret) és értelem származik” (Péld. 2,3-6).
Mert
nem a kor adja a bölcsességet: „Nem az
idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez” (Jób. 32,9).
És
hogy milyen a felülről – vagyis Istentől – kapott bölcsesség, arról így ír az
Ige: „A felülről való bölcsesség pedig
először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és
jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató” (Jak. 3,17).
Az Úr Jézus kijelentése
arról, hogy miért a Szent Szellemet kell először kérni: „… Bizony, bizony [igazán] mondom
néked: ha valaki újonnan nem születik [nem származik fentről], nem láthatja [nem képes meglátni,
felfogni] az Isten országát [Isten
Királyságát; birodalmát; királyi uralmát]”
(Ján. 3,3).
Arról
is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni: „Valakik pedig befogadák őt (az Urat,
vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat
felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá
legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak,
akik az Ő nevében hisznek; Akik
nem vérből, sem a (hús)testnek
akaratából [ösztönéből], sem a
férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem
Istentől [Istenből] születtek” (Ján.
1,12-13).
Mert:
„Tőle [Istentől] vagytok [és származtok] pedig
ti a Krisztus Jézusban, ki bölcsességül lőn nékünk Istentől, [vagyis Isten
rendeléséből] és igazságul
[megigazulásunkká] szentségül [megszentelődésünkké] és
váltságul: [váltság általi szabadításul]” (1 Kor. 1,30).
Egy
előképben mutatja be az Ige, hogy aki bölcsességet, vagyis a Szent Szellemet
kéri Istentől, az Vele együtt megkap mindent, ami a földi élethez szükséges.
Salamon így imádkozik az Úrhoz: „Adj
azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja kormányozni a te népedet, és
tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja a te
nagy népedet. És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ezt kérte. Monda azért
az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú
életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségeidnek
életét; hanem bölcsességet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni:
Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked (olyan) bölcs és értelmes szívet, hogy hozzád
fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. Sőt, még amit nem kértél,
azt is megadom néked, olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben,
hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben” (1
Kir. 3,9-13).
Dániel
és társai is bölcsességet kértek az Úrtól, és ezzel együtt megkapták a szellemi
dolgokban való jártasságot is: „És ada az
Isten ennek a négy ifjúnak tudományt, minden írásban való értelmet és
bölcsességet. Dániel pedig értett
mindenféle látomáshoz és álmokhoz,
(és azok magyarázatához is)” (Dán. 1,17).
Mert:
„… Ő (vagyis Isten) ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az
értelmeseknek” (Dán. 2,21)
**Mert: „… a hitetlenek olyanok, mint egy háborgó tenger, amely nem nyughatik,
és amelynek vize iszapot és sarat hány ki”
(Ésa. 57,20).
Ezért: „Hit
nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie
kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsid. 11,6)