2012. augusztus 6.

Joyce Meyer: Légy pozitív!


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

8,13 …legyen a te hited szerint. (Máté)

Sok évvel ezelőtt rettenetesen negatív voltam. Ha sikerült egymás után két pozitív gondolatot kicsikarnom magamból, szinte begörcsölt az agyam. Az életfilozófiám így hangzott: „Ne várj semmi jót, és biztosan nem fogsz csalódni.”

Annyi rossz dolog történt az életemben, hogy egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy velem még valami jó is történhet. Mindennek a negatív oldalát láttam. Mivel a gondolataim negatívak voltak, a szavaim is negatívak voltak, és ebből kifolyólag az egész életem negatív volt.

Amikor elkezdtem komolyan tanulmányozni Isten Igéjét, és bízni abban, hogy Ő helyre fog állítani, az első dolog, amiről tudtam, hogy sürgősen meg kell szabadulnom, a negativitás volt. A Máté 8:13-ban Jézus azt mondja, hogy a hitünk szerint lesz nekünk. Én a negatív dolgokban hittem, ezért nagyon sok negatív dolog történt velem. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindent megkapunk, amit akarunk, ha egyszerűen rá gondolunk. Istennek van egy tökéletes terve a számunkra, és nem kontrollálhatjuk Őt a szavainkkal és a gondolatainkkal. Viszont amit beszélünk, annak összhangban kell lennie az Ő tervével és akaratával.

Ha jelenleg fogalmad sincs, Istennek mi a terve veled, akkor kezdd valahogy így: „Nem tudom, Istennek mi a terve velem, de tudom, hogy szeret. Bármit is tesz, az a javamat fogja szolgálni, és áldott leszek.” Kezdj el pozitívan gondolkodni az életedről. Gyakorold a pozitív hozzáállást minden helyzetben. Még ha per pillanat nem történik jó dolog az életedben, akkor is legyen várakozásod, hogy Isten ezt a javadra fogja munkálni, ahogy Igéjében megígérte.

Az Úr az én Pásztorom

2012. augusztus 5.

96-os ZSOLTÁR.

EGY SZO AZ AJKADROL.vob

Uram, csodáid megszámlálhatatlanok


Kitöltöm Szellemem


Az Úr a menedékem


A menny kapuján

AZ URNAK A DICSOSEGE LEBEG A GYULEKEZET FOLOTT.mpg

Pneumatikus vagy hústesti ember


Pneumatikus vagy hústesti ember

Szóma (az egó) – pneumatikus (szellemi) ember – hústest

Az ember a bűnbeeséskor meghalt – a pneumatikus szóma, pneumatikus ember meghalt, az isteni élet eltávozott belőle, az érzékszervei megszűntek működni. Hússzíve kőszívvé változott, szómája romlandó hústestet öltött, és a gonosz hatalma alá került. (Akinek a beszédét befogadta és megcselekedte.)

Ezt az anyagi testet (a bűnnek a testét) azért kellett felölteni, hogy a gonosz ne férhessen hozzá a benne levő emberhez, annak személyiségéhez. Mert a gonosz szellemi lény, a testben levő emberhez csak akkor tud hozzáférni, ha az engedélyt ad rá, vagyis paráználkodik, idegen istent tisztel, okkult tudományokba merül el. Különben nem démonizálódhat, bár a gonosz hatalma alá születik minden ember, de a bensőjébe, a személyiségéhez nem férkőzhet. Illetve még akkor kaparinthatja meg az embert, ha az elhagyja a testét – meghal. (Amennyiben nem született újjá.)

Isten a bűnbeesés után ígérte meg, hogy az asszony magva jön el, és tapos a kígyó fejére. Krisztusnak ezért kellett hústestet ölteni, hogy a halálnak a testében, a bűnnek a testében legyőzhesse a halált, és az ember ki tudjon jönni a halálnak a testéből az életre, hogy életre keljen és újra működni tudjanak a pneumatikus ember érzékszervei, kőszíve kicserélődjön hússzívre.

Isten az evangélium által tudja megérinteni és feltámasztani az ember bensejét. Ekkor – ha valaki befogadja a romolhatatlan magot - újjászületik, feltámad (ez az első feltámadás). Újra pneumatikus ember lett!!!! Szíve kőszív helyett hússzív lett, amelybe be van írva Isten törvénye (vagyis a SZERETET törvénye). Ám a szóma csak az Ige által tud erősödni, megújulni. A hústest nagyon erős, saját akarata, érzelmei,stb. van, és az elme megújulására szüksége van ahhoz, hogy a pneumatikus ember tudja irányítani és ne a hústesti ember irányítson. Az Ige olvasása, azon való elmélkedés tehát LÉTSZÜKSÉGLET!!! Ha valaki nem az Igét helyezi az első helyre, a testi ember fogja irányítani, és ekkor nem fogja tudni betölteni Istennek az életére eltervezett akaratát. „Meghasonlott” ember lesz, aki bár bensejében tudja, hogy nem jó irányba halad, mégsem tud erőt venni a testi természetén, hogy ezt megváltoztassa.

Az ördög hatalmat nem vehet az emberen, főleg nem keresztény (felkent, pneumatikus) emberen, ha az a szájával nem mond ki átkot, gonosz, az Igének ellentmondó, negatív beszédet (pl: betegségre, kudarcra, szegénységre, bármi vagy bárki másra vonatkozó, negatív beszédet). Mindaddig az ördög működésképtelen, amíg szóval nem engedjük meg neki, hogy cselekedjen, romboljon. Isten ígérete is a hittel teljes beszédünkön keresztül jön be ebbe a látható világba. A HELYES BESZÉD, a MEGVALLÁS és az IMA ezért szintén létfontosságú! (Mondják: - Zsidó levélben az van írva -.:az Úr működésképtelenné tette a sátánt, akkor miért működhet még? Mert megengedjük neki... Hát ne engedjük meg!!!)


Olvasandó igék: 1Kor 9:24-27 

1 Kor. 9,24 Nem tudjátok-é, hogy akik versenypályán futnak [küzdenek], mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi [nyeri] el a jutalmat? [győzelmi (verseny) díjat] Úgy fussatok, (versenyt) hogy elvegyétek. [elnyerjétek; (katalambanó): - buzgón (mohón) megfog, vagyis megragad, hatalmába kerít, birtokol stb. (szó szerint vagy átvitt értelemben). KJV: felfog, elér (megszerez), megvalósít, megért, (meg) talál, megszerez, hozzájut, észlel (érzékel), elvesz]

1 Kor. 9,25 Mindaz pedig aki pályafutásban [küzdésben] tusakodik [versenyben vesz részt; ökölharcban küzd; (agónidzomai): az igyekezetet gátló akadályok leküzdése; - küzd, szó szerint (díjért versenyez), átvitt értelemben (ellenféllel harcol, versenyez), vagy birtokos esetben (törekedik, hogy valamit elérjen). KJV: harcol, buzgón fáradozik, igyekszik. Itt: „aki versenyen indul, - vagy vesz részt], mindenben [minden (módon, -képpen), mindig (állandóan)] magatűrtető; [(egkrateuomai): uralkodik magán; megtartóztatja magát; önuralmat gyakorol mindenben (étkezés, indulatai megfékezésében); tudja türtőztetni magát] azok ugyan, hogy romlandó [hervadó; (phthartosz): mulandó] koszorút [koronát] nyerjenek, mi pedig romolhatatlant. [hervadhatatlant; (aphthartosz). nem romlandó, nem mulandó, örök; halhatatlan]

 1 Kor. 9,26 Én azért úgy futok, mint [aki] nem bizonytalanra [céltalanul; nem csak vaktában,]. úgy viaskodom, [öklözök; harcolok; vívok] mint aki nem levegőt vagdos; [az ökölvívásban ütéseimet úgy irányítom, hogy nem a levegőt csapkodom; (nem mintha a levegőt verném)] (Az itt szereplő görög szó (deró), amelynek jelentései: Bőrrel dolgozik, vagy azzal kapcsolatos tevékenységet végez. Átvitt értelemben: lenyúzza a bőrt valakiről, elpáholja, ütlegeli. Gyötör, megver, megvesszőz, nyúz, megnyúz; ököllel sújt, öklöz (a durva bántalmazás szava)

1 Kor. 9,27 Hanem megsanyargatom [megzabolázom; állon ütöm; megöklözöm; alávetem] testemet (szóma: egész lényemet ) és szolgává teszem; [és rabságba (rabszolgaságba) vetem (kényszerítem) leigázom] hogy míg másoknak prédikálok, [tanítok; hirdetem az Igét; hogy amikor másokat versenybe hívok]  magam valami módon méltatlanná ne legyek. [váljak; (magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre; magam valamiképpen olyannak ne bizonyuljak, mint aki nem állja ki a próbát)]

És: „Mert noha (hús)testben élünk, de nem (hús)test szerint vitézkedünk (hadakozunk). Mert a mi vitézkedésünk (hadakozásunk) fegyverei nem (hús)testiek, hanem erősek az Istennek (kezében), erősségek (erődítmények) lerontására (lerombolására); Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre” (2 Kor. 10,3-5)







Aforizmák


Csak addig vagyunk szigorúak mások iránt, míg magunkat nem ismerjük. (Eötvös)

Bob Gass: Ez a te látomásod – fel kell fedezned! (1)


„…Írd le ezt a kijelentést, vésd táblákra, hogy könnyen el lehessen olvasni!” (Habakuk 2:2)

Figyelj meg két fontos dolgot a látomással kapcsolatban:

1) Látásodnak Istentől kell jönnie. Nagy különbség van aközött, hogy célokat tűzöl ki magadnak, vagy, hogy Istentől kapott célod van.

Ha látásod Istentől való, „…biztosan bekövetkezik…” (Habakuk 2:3). Nem neked kell összehangolnod az eseményeket; Isten majd biztosítani fogja a szükséges forrásokat, és meg fogja nyitni a kellő ajtókat a megfelelő időben.

 Lépteidet Ő fogja irányítani. Íme, egy érdekes ige: „…nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek.

Nem tudja az ember azt sem, hogy mennyi ideje van még.

Ahogyan a halak veszedelmes hálóba kerülhetnek, ahogyan a madarak tőrbe eshetnek, ugyanúgy jutnak kelepcébe az emberek is, ha hirtelen rájuk szakad a veszedelem ideje.” (Prédikátor 9:11-12).

Isten fel fogja fedni előtted rendeltetésedet, és lehetőséget fog adni arra, hogy betöltsd. Persze azt is megteheted, hogy ellenállsz, halogatod, vagy más dolgokra szánod az életed, végül aztán nem lesz sem időd, sem lehetőséged. Nehogy beleess ebbe a csapdába, vagy belegabalyodj ebbe a hálóba, nehogy emiatt elveszítsd, amit Isten neked szánt!

2) Látomásodnak egy bizonyos területhez kell kapcsolódnia. József álma egy gabonafölddel kezdődött (ld. 1Mózes 37:6-7).

 Mi a te területed? Akár az orvostudomány, akár az oktatás, akár a pénzügyek, ingatlanértékesítés vagy bármi más, azért kaptad, hogy áldássá lehess általa mások számára.

Isten ezt mondta Ábrahámnak: „…naggyá teszem nevedet, és áldás leszel” (1Mózes 12:2).

Ne keress hírnevet, keresd inkább mások szolgálatát! Ha ezt teszed, hatásod nagyobb lesz, mint a jó híred, és örökkévaló jutalmad nagyobb lesz, mint bármi, amit vezethetsz, amit viselhetsz, amiben lakhatsz, vagy amit kiakaszthatsz a falra.

Gianni- Jézus Téged Is Szeret

2012. augusztus 4.

Ige: Aposztázia


„A Szellem pedig nyilván (világosan) mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető (megtévesztő) szellemekre és gonosz (ördögi, démoni) szellemek tanításaira figyelmezvén (hallgatva). Hazug beszédűeknek képmutatása által (és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek), kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1-2)

Ahogy Izráel fiai, amikor látták az Úr csodáit: „… hittek az ő beszédeinek (hittek ígéreteiben), és énekelték az ő dicséretét. Hirtelen elfeledék cselekedeteit (csakhamar megfeledkeztek tetteiről); nem várták az ő tanácsát (nem bíztak tervében)!” (Zsolt. 106,12-13) 

Ige: Az utolsó napokról


A Szent Szellem így szól minden Istenfélő, Istennek kedves emberhez, vagyis az Övéihez: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be (nehéz idők jönnek). Mert lesznek az emberek magukat szeretők (önzők), pénzsóvárgók, kérkedők (dicsekvők), kevélyek (gőgösek), káromkodók (istenkáromlók), szüleik iránt (szüleikkel szemben) engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok (szentségtelenek)

 Szeretet nélkül valók (szeretetlenek), kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek (féktelenek), a jónak nem kedvelői (jóra nem hajlandók). Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői (akik inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent).

Kiknél megvan a kegyességnek látszata (az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan), de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld (fordulj el tehát ezektől)” (2 Tim. 3,1-5)

Ige: Mit hirdetnek a hamis felkentek


 „Ő (Jézus) pedig monda: Meglássátok (és vigyázzatok), hogy el ne hitessenek benneteket (és hogy meg ne tévesszenek titeket): mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett (már egészen közel jött); ne menjetek azért utánuk (és ti ne kövessétek őket).

És mikor hallotok háborúkról és zendülésekről (és lázadásokról), meg ne félemljetek (és meg ne rettenjetek); mert ezeknek meg kell lenni (meg kell történni) előbb, de nem jő mindjárt a vég.

Akkor monda nékik: Nemzet, nemzet ellen támad, és ország, ország ellen; És mindenfelé nagy földindulások (vagyis földrengések) lesznek, és éhségek (és éhínségek) és döghalálok (vagyis járványok); és rettegtetések (és rettenetes dolgok történnek) és nagy jelek lesznek az égből (és hatalmas jelek tűnnek fel az égen)” (Luk. 21,8-11)

„Mert hamis Krisztusok (vagyis felkentek) és hamis próféták támadnak (és állnak majd elő), és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék (és hogy megtévesszék), ha lehet, a választottakat is” (Mát. 24,24-25)

Zeng velünk örökké jó az Úr

Az Ige


Halottak voltunk - és most élők


Hallelujah Alelujah - Il Divo

Jézus a fény a sötétségben


Idézetek


Az ember nem maradhat egyszerre felvilágosult és Istenhívő.
Boris Vian

Szeptember 11.


Írta Ismeretlen

Amerikában volt a szeptember 11.-i terrortámadás... Egy igazgató azért élte túl a katasztrófát, mert épp aznap reggel vitte először óvodába a kisfiát.

Egy srác azért élte túl, mert épp rajta volt a sor, hogy lemenjen kávéért. Volt, aki azért késett el, mert az ébresztője nem csengett időben. Egy nő lekéste a buszt. Valaki azért élte túl, mert egy dugóban állt, és nem sikerült időben beérni a munkahelyére. Egy asszony véletlenül leöntötte a ruháját kávéval, és vissza kellett fordulnia, hogy átöltözzön. Valakinek nem indult be a kocsija, és volt aki azért fordult vissza, mert csörgött a telefon. Volt, akinél a gyerekek húzták az időt. Az egyik alkalmazottnak pedig egy taxi sem állt meg. Egy férfi pedig azért késett, mert azon a reggelen az új cipőjét vette fel, ami útközben feltörte, így be kellett mennie egy patikába sebtapaszért. Ő emiatt élte túl.

Most, ha dugóban állok, lekésem a liftet, vagy visszafordulok, mert felcsörren a telefon... Amikor ezek az apróságok megtörténnek, amik nagyon fel tudnak húzni, akkor arra gondolok, hogy ez az a hely ahol Isten látni akar, épp ebben a percben.

Következő alkalommal, mikor úgy tűnik majd, hogy a reggel nem úgy megy, ahogy mennie kéne, a gyerekek lassan öltözködnek, nem találod a kocsi kulcsot, minden jelzőlámpa pirossal világít, ne légy ideges! Isten rendezi a dolgokat - úgy, ahogy.

Ő vigyáz rád!


Az alap


„Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá. Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra; Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg. Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.” 1Kor 3,10-14

Ismeritek azt a mesét, amikor Mekk mester házat épített? Nem fogom elfelejteni soha azt a kacagtató történetet. Először a tetővel kezdte, amit a háziaknak kellett tartani addig, míg aláfalazott. De az alapról teljesen elfeledkezett. Össze is dőlt a ház mielőtt elkészült volna és a kontár megint csak káposzta nélkül maradt.

Sokan voltunk, vagyunk úgy az életfilozófiánkkal, mint Mekk mester a házzal. Van már tetőnk, falaink is, sőt szép ablakunk, meg kényelmes bútoraink. Aztán rájövünk, hogy hiányzik az alap. Az apostol szerint csak egyetlen alap létezik: Krisztus.

Pál arra is tanította a korinthusiakat, hogy miként válhatnak a legjobb építőmesterekké azután, hogy Ő elmegy. Azt mondta: „A legjobb alapot, amit csak lehetett, megkaptátok. Most már rajtatok áll, mit építetek rá.” Ez annyit jelentett, hogy a hívők már hallották az evangélium üzenetét Jézusról. Megbizonyosodhattak a tanítás igaz voltáról és elindultak a hit útján. Ezután azonban nekik kell tovább vinni a munkát.

Minden családi ház tulajdonosa tudja, hogyha el is készült az épület, a munka sohasem marad abba, legfeljebb csak egy kis időre. Mert újból és újból javítani kell rajta.

Nekünk is folyamatosan építenünk kell hitéletünk házát. De Pál ad egy jó tanácsot: „Jól válaszd meg az anyagot, amit felhasználsz!” Nem mindegy ugyanis, hogy mit építünk a biztos alapra. Mert hihetünk mi Krisztusban, de ha lelki életünk építőelemei nem állják majd ki az ítélet próbáját, hiába minden. Igen, az ítélet szempontja az, ami segít eldönteni, hogy mire figyeljünk, mit használjunk fel, mit tegyünk. Ha valamivel kapcsolatban kételyed van, csak tedd fel a kérdést: Annak fényében, hogy Jézus hamarosan eljön, érdemes ezzel foglalkozni?

Casting Crowns - Just another birthday (magyarul)

Bölcs mondások: Adakozás


A mi Istenünk nem fösvény. (Göbel T)

Melyiket válasszam?


Egy asszony felkeresi a rendelőben a nőgyógyászt, és így szól:
- Doktor úr, óriási bajban vagyok. Rettentő nagy szükségem lenne az Ön segítségére. A gyermekem még nincs egy éves, s én ismét terhes vagyok. Nem akarok kis korkülönbséggel egymás után gyerekeket szülni.

- Értem, de mit kíván tőlem?
- Szeretném, ha megszakítaná a terhességemet. Nagyon számítok Önre.
Az orvos gondolkodóba esik, majd rövid idő múlva megszólal:
- Azt hiszem, van ennél egy jobb, az Ön számára is veszélytelenebb megoldás.
A nő elmosolyodik, gondolván, a doki megértette, mit szeretne.

Az orvos azonban így folytatja:
- Nézze, hogy ne kelljen egyszerre két kisbabára vigyáznia, öljük meg azt, amelyik most az ölében ül. Így - mielőtt a másik gyermeke megszületne - tudna egy kicsit pihenni. Ha meg akarja ölni az egyiket, teljesen mindegy, melyik az. Az Ön szervezetére semmilyen kockázatot nem jelentene, ha az ölében lévő babát választaná.

A hölgy elszörnyedt.
- Na de, doktor úr! Micsoda szörnyűséget beszél! Egy gyermeket megölni égbekiáltó bűn!
- Szerintem is - feleli az orvos -, de nekem úgy tűnt, Önnek ez nem jelent problémát, ezért arra gondoltam, ez lenne a legjobb megoldás.

Az orvos elmosolyodott, érezte, érthető volt az álláspontja. Sikerült meggyőznie a mamát arról, hogy nincs különbség aközött, hogy egy már megszületett gyermeket ölnek meg, vagy azt, aki még csak az anyaméhben fejlődik. A bűn ugyanaz!

A szeretet azt mondja: Feláldozom magam, hogy a másiknak jobb legyen. Az abortusz azt mondja: Feláldozom a másikat, hogy nekem jobb legyen.

Surgeon: Ő megáld és megőriz


Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged" (4Móz 6,24).

   A főpapi áldás első mondata lényegében ígéret! Az áldást, amelyet Urunk (nagy főpapunk) nekünk ígért, bizonyosan megkapjuk, mert az megegyezik Isten akaratával. Milyen nagy öröm, ha élvezhetjük a mindent megszentelő isteni áldást! Ha (mi magunk) áldottak vagyunk,
összes tulajdonunk és minden örömünk (is) áldott, sőt, veszteségeink és keresztjeink, de még a csalódásaink is áldottak lesznek.

Isten áldása mélyreható és megtapasztalható. Az emberektől jövő áldás legtöbbször csak puszta szó, az Úr áldása viszont meggazdagít és megszentel. Ha igazán jót akarunk kívánni felebarátunknak, ne azt mondjuk: Sok szerencsét", hanem azt, hogy Áldjon meg téged az Úr".
  
Az áldáshoz hasonló nagy öröm, ha az Úr megőriz minket. Megőriz maga mellett, megőriz az önmagával való közösségben. Akiket Isten őriz, azok valóban védve vannak minden gonosztól, azokat Isten megőrzi az örök boldogságra.

Isten oltalma együtt jár áldásával, békességet és biztonságot nyerünk általa.

   E könyvecske szerzője szívből kívánja, hogy minden olvasója megtapasztalhassa Isten ezen gazdag áldását és oltalmát. Tedd magadévá ezért most ezt a mai ígéretet, és kérd azt Isten minden szolgája számára is!

Egy szív

Csodálatos David Icke beszéd 1994-ből - Aktuálisabb, mint valaha (magyar...

Buzdítás


Készítette: Lisa Szanyel
Áldjad én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét.
Áldjad én lelkem az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről. Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet. Aki megváltja életedet a pusztulástól; kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged. Aki jóval elégíti meg a te szádat, ifjúságodat megújítja, mint a sasét. Igazságot cselekszik az Úr, és ítéletet minden elnyomottal. Zsoltarok 103:1-6.
Amen!

Humor


A koldus rongyai!


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Élt a király palotája mellett egy koldus. Egyik nap meglátott egy hirdetést kifüggesztve a palota kapuja mellett. A király nagy vacsorát rendez. Mindenki, aki királyi ruhába öltözik, bemehet az ünnepségre.

A koldus továbbment. Végignézett a rongyain, és felsóhajtott. Biztos, hogy csak a királyok és családtagjaik hordanak királyi ruhát, gondolta.

Lassan megfogant benne egy gondolat. Annyira merész gondolat volt, hogy szinte beleremegett. Meg merje-e próbálni?

Visszament a palotához. Odalépett a kapuőrhöz. „Kérem, uram, szeretnék a királlyal beszélni!"

„Várjon itt" - felelt az őr.

Pár perc múlva visszatért. „Őfelsége fogadja önt" mondta, és beengedte a koldust.

„Látni óhajtottál?" - kérdezte a király.

„Igen, felség. Annyira szeretnék részt venni a banketten, de nincsen királyi ruhám, amit felvehetnék. Kérem, felség, bátorkodhatom azt kérni, hogy adja nekem egy régi öltözetét, hogy én is részt vehessek az ünnepségen?"

A koldus annyira remegett, hogy észre sem vette a halvány mosolyt a király ajka körül.

„Bölcs dolog volt tőled, hogy hozzám fordultál" - szólt a király. Odaszólította fiát, az ifjú herceget. „Vezesd ezt az embert a szobádba, és öltöztesd fel valamelyik ruhádba!"

A királyfi úgy is tett, és a koldus hamarosan olyan ruhában állt a tükör előtt, amit még álmában sem mert remélni.

„Most már alkalmas vagy arra, hogy részt vegyél a királyi vacsorán holnap este" - mondta a királyfi. „De még ennél is fontosabb, hogy sosem lesz szükséged más ruhára. Ez a ruha sosem megy tönkre."

A koldus térdre hullott. „Ó, köszönöm" - kiáltott fel. Ahogy indulni készült, visszanézett koszos rongyaira, amik ott hevertek a padlón. Habozott. Mi van, ha a királyfi téved? Mi van akkor, ha újra szüksége lesz régi ruháira? Gyorsan összeszedte őket.

Az ünnepség sokkal pompásabb volt, mint képzelte, de mégsem tudta úgy élvezni, ahogy kellett volna. Rongyait kis batyuba tekerte, és az folyton leesett az öléből. Az ételt gyorsan adták tovább, és a koldus lemaradt a legfinomabb falatokról.

Az idő igazolta, hogy a királyfinak igaza volt. A királyi ruha tényleg elnyűhetetlen volt. Mégis, az öreg koldus egyre jobban kötődött régi rongyaihoz.

Ahogy telt az idő, az emberek már nem a királyi ruhát vették észre, amit viselt. Csak a mocskos rongyokból álló batyut látták, amihez annyira ragaszkodott, bárhová ment. Úgy is beszéltek róla, mint a rongyokat cipelő öregemberről.

Egy nap, amikor már haldoklott, a király meglátogatta. A koldus látta a szomorúságot a király szemében, amikor az ágy mellett heverő rongykupacra nézett. A koldusnak hirtelen eszébe jutottak a királyfi szavai, és felismerte, hogy rongyai megfosztották attól, hogy igazi királyként járjon egész életében. Keserves sírásra fakadt ostobasága miatt.

A király pedig vele sírt.

Meghívást kaptunk a királyi családba - Isten családjába. Ahhoz, hogy Isten vacsoraasztalánál lakomázzunk, csak annyit kell tennünk, hogy elhajítjuk régi rongyainkat, és felöltjük a hit „új ruháját", amelyet Isten Fia, Jézus Krisztus ad nekünk.

De nem ragaszkodhatunk régi rongyainkhoz. Ha Krisztusba vetjük hitünket, el kell engednünk a bűneinket és régi életmódunkat. Ezeket a dolgokat el kell vetnünk, ha meg akarjuk tapasztalni, milyen királyként élni és bővölködni Krisztusban. „A régi elmúlt, és íme: új jött létre!" (2Kor 5,17).

Élő Kövek Gyülekezet

Had áradjon


Valaki pedig abból a vízből iszik, amelyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, amelyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne. (János 4,14)

Szeretet. Öröm. Békesség. Béketűrés. Jóság. Hit (hűség). Szelídség. Mértékletesség. Óriási erők, melyeket a Biblia a Szellem gyümölcsének nevez. Magának Istennek a jellemvonásai, és amikor a Szent Szellem eljött, hogy benned lakozzon, akkor magával hozta ezeket, így a te jellemvonásaiddá is váltak.
Isten arra teremette ezeket, hogy a bensődben buzogjanak, erőteljes áradatként előtörjenek, így védjenek meg és tisztítsanak meg belülről kifelé.

Észrevetted már, hogy nem tudsz szemetet tenni egy forrás szájába? Amikor víz jön belőle, akkor az áradat ereje megvédi és tisztán tartja a kívülről jövő szennyeződéstől. A benned lévő szellemi forrás ugyanígy működik. Amikor hagyod, hogy olyan erők, mint a szeretet, öröm, békesség, szívesség és a többi kiáradjon a bensődből, akkor az ördög nem tudja a szemetet bejuttatni.
Hogyan éred el, hogy a Szellem folyamatosan áradjon? Annyira teletöltöd a szívedet Isten Igéjével, hogy az örök élet erői elkezdenek kibuggyanni. Először csak egy kicsit. aztán erősebben és magasabbra.
Határozd el, hogy engeded ezeket az erőket kiáradni a szíved forrásából! Ne engedd meg, hogy az önzés és a bűn megakadályozza az áramlást. Egy forrás van benned, tele ÉLETerővel, és készen áll arra, hogy feltörjön. Hadd áradjon!
Igei olvasmány: Jeremiás 17,7-13 

Kenneth Copeland

A hamis Evangélium


Készítette: Melinda Vörösné

Minden mi igazságunk olyan, mint a szennyes és megfertőztetett ruha…” Ézsaiás 64,5

„ Akarod-e pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?”Jakab 2,20

Két tévedéstől kell óvakodniuk Krisztus követőinek, különösképpen azoknak, akik most jutottak arra a pontra, hogy bízni kezdenek kegyelmében. Az első tévedés abban áll, hogy a saját cselekedeteikre támaszkodnak. Abban bíznak, hogy minden lehetségeset megtesznek, hogy Isten kívánalmainak megfeleljenek. Akik a saját cselekedeteik által a törvény önerőből való megtartásával próbálnak szentté válni, azok lehetetlenséget kívánnak megvalósítani. Amire az ember Krisztus nélkül is képes, az mind önzéssel fertőzött, bűnnel szennyezett. Egyedül csak Krisztus kegyelme, a hit által elnyert kegyelem tehet mindent szentté.
A másik – nem kevésbé veszélyes tévedés – éppen az ellentéte az elsőnek. Azon a feltevésen alapul, hogy a Krisztusban való hit felmenti az embert a törvény megtartásának kötelezettsége alól, s mivel egyedül csak a hit által válhatunk Krisztus üdvözítő kegyelmének részeseivé, cselekedeteinknek semmi közük sincs megváltásunkhoz.

E. G. White: Krisztushoz vezető lépések

A kislány és a zongora!


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet
Egy kislány álma az volt, hogy egyszer híres zongorista lesz, de a Szamárinduló volt az egyetlen darab, amit el tudott játszani. Akárhogy is próbálkozott, nem volt többre képes.

Egy idő után szülei elhatározták, hogy beíratják magántanítványként egy neves zongoraművészhez, hogy az megtanítsa őt rendesen zongorázni. A kislány természetesen el volt ragadtatva az ötlettől.

Amikor a kislány és szülei meghallgatásra mentek a művészhez, komornyik tessékelte be őket a kúria társalgójába, ahol egy gyönyörű koncertzongora állt. A kislány azonnal odaszaladt a zongorához, és elkezdte játszani rajta a Szamárindulót. Szégyenkező szülei elindultak felé, hogy leállítsák, de eközben belépett a művész, és bátorította a kislányt, hogy folytassa.

Azután helyet foglalt a kislány mellett az ülőkén, és hallgatta a játékát. Kisvártatva ő is bekapcsolódott, és akkordokkal, futamokkal és arpeggiókkal egészítette ki a darabot. A kislány folytatta a Szamárindulót. A szülők nem hittek a fülüknek. Egy gyönyörű négykezest hallottak, amelyet kislányuk és a nagy művész együtt adott elő, és eléggé meglepő módon még mindig a Szamárinduló volt a fő téma.


Időnként úgy érezzük, hogy senkik vagyunk, hogy Isten nem tud felhasználni nagy dolgok véghezvitelére. De gondoljunk csak a kislányra. Ő csak a Szamárindulót tudta játszani. A Szamárindulót senki nem akarta hallani. Szülei szégyenkeztek miatta, másokat idegesített. A művész azonban bátorította, hogy játssza tovább.

Isten tudja, mire vagy képes. Ő ajándékokat és tehetséget helyezett beléd. Természetesen néhány ember képességeihez viszonyítva a te ajándékaid és tehetséged „Szamárindulónak" tűnhetnek - nem túl eredetiek, és nem igazán látványosak. De Isten azt mondja: „Játssz tovább - és adj helyet nekem magad mellett a zongoránál!" Isten képes arra, hogy vegye azt a keveset, amit mi meg tudunk tenni, és széppé tegye a maga számára.

SEGÍTHETEK?


Készítette: Melinda Vörösné
Az öreg Ford-kocsi motorjával hiába küszködő fiatalember felegye­nesedett, hogy szemügyre vegye az ajánlkozót. A legújabb kiadású, ragyogó Fordból jól ápolt, elegáns férfi kászálódott ki. A bajba jutott bizalmatlanul szemlélte. "Jobban szeretem magam csinálni" -mondta nem valami barátságosan. A jól öltözött férfi nem sértődött meg, barátságos érdeklődéssel figyelte a másikat, aki néhány perc múlva mégis hozzá fordult: "Próbálja meg!"

Az idegen lehúzta kesztyűjét, kibújt a zakójából, felgyűrte ingujját... igazán tapasztalt ember benyomását keltette, ahogy a motor­hoz nyúlt. Csak néhány perc, egy-két mozdulat, előhúzta az öreg kocsikhoz még használatos kurblit, és pár tekerés után a motor be­indult. A meglepett és hálás fiatalembernek szerényen magyarázta: "Henry Ford vagyok, annak idején magam terveztem ezt a típust."

Gondolod, hogy Isten nem ért ahhoz, miképpen hozzon rendbe minket?

Egy másik történet:

John D. WHEELER, hajdani RENDŐRŐRMESTER, megtérése után evangélista lett Angliában, és nagy áldással szolgált. Hallgatói számára sokszor eredeti mó­don tette érthetővé az evangéliumot régi tapasztalatai elmondásával. Egyszer azt kérdezte prédikáció közben: "Még mindig az a véleményetek, hogy Jézus a legfőbb ellenségetek, aki örömötöket akarja elvenni, és zsarnokoskodni kíván rajtatok? - és folytatva a következőket mondta - Tanúskodnom kellett évek­kel ezelőtt egy veszedelmes bűnöző perében. Mikor a tárgyalótermet elhagy­tam, a folyosón haladva figyelmes letten egy másik tárgyalás védőügyvédjének hangjára, mely a zárt ajtón keresztül kihallatszott. Kíváncsi lettem, s belépve leültem. Egy Kelly nevű embert vádoltak valami értékes óra ellopásával. A teremben fojtott nevetés támadt, és a derültség fokozódott, mikor a vád­lott azzal védekezett, hogy az órát - mely a szakértő szerint kb. 15 fontot ért - 30 fontért vásárolta valakitől. Az eladó nevét azonban nem tudta meg­mondani, bár állította, hogy felismerné, ha látná. Méltatlankodott, hogy nem hisznek neki, mire a bíró rendreutasította izgágaságért. Fölemeltem a kezem, és a tanúk helyére álltam szót kérve, mivel tudtam valamit erről az óráról: Egyenruhám miatt a vádlott ellenségnek sejtett, és felháborodva tiltakozott meghallgatásom ellen. A bírák csendre intették, s így elmondhattam, hogy né­hány hete két elítéltet kísértem vonaton egyik börtönből a másikba. Az egyik rab vigyorogva mesélte társának: "Jól kitoltam az öreg Kellyvel, eladtam ne­ki egy-két fontot sem érő órát harminc fontért!" Ez a vallomás azonnal megváltoztatta a bíróság állásfoglalását, de a vádlott rólam alkotott negatív véleményét is. Kelly fél óra múlva szabad volt. - Miért mondtam ezt el? Hogy ne lássatok Jézusban ellenséget! Nem vádolni akar benneteket az ítéletkor, hanem kegyelmet kér számotokra, ha most a bűnbánat útjára tértek. Bűne­ink büntetését elhordozta a Golgotán, és bűnbocsánatot ad azoknak, akik ben­ne hisznek. Mint a legjobb barát zörget szívetek ajtaján. Azt ígéri: "Ha valaki meghallja hangomat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, vele vacsorálok, és ő énvelem (Jel 3,20)."

Forrás: Új Élet

AWESOME GOD

2012. augusztus 3.

Ez a kegyelem!


Spurgeon idézetek


"Az igazság az, ha azt kapjuk amit érdemlünk. Az irgalom az, amikor többet kapunk, mint amit érdemlünk. Kegyelem viszont az, amikor megkapjuk azt, amit nem érdemlünk."

Mese egy kicsi kézről


Volt egyszer egy kicsi kéz. Egyik reggel úgy döntött, hogy valami hasznos dolgot fog tenni. Segíteni fog másoknak, másokon. Már épp indulni készült, amikor a kicsi láb így szólt hozzá:
- Ne menj egyedül, várj, én majd elviszlek!
- Rám is szükségetek lesz, ha beszélni kell. – mondta a száj, és ő is menni akart.
- De hogy fogjátok meglátni a szenvedőket, ha én itthon maradok? – kérdezte a szem és ő is csatlakozott a többiekhez.

A kicsi szív nagyot dobbant. Mivel ő volt a legérzékenyebb mind közül, el is szomorodott, hogy őt nem is hívják. Meghallotta a fül a kicsi szív sóhaját, s ezt mondta.
- Én hallom a sóhajokat, és azt is, ha valaki sír. Én is veletek megyek. De a kicsi szív nélkül nem mehetünk sehova. Ő az, aki együtt tud érezni a szenvedővel.
- Menjünk együtt! – jelentette ki örömmel a kicsi kéz. Milyen jó, hogy nem kell egyedül menjek, gondolta magában, és boldogan útnak indultak.

A szem már az első utcasarkon észrevett egy koldust. Szólt a lábnak, hogy álljon meg.
A szív megremegett, mikor látta a didergő koldust.
- Nincs pénzünk!- ijedt meg a kéz. Nincs mit adjunk neki.
- Bújjunk oda hozzá jó szorosan és melegítsük meg!- javasolta a szív nagy örömmel.
Így is tettek. Megmelegítették a koldusnak nem csak a testét, hanem a lelkét is a szeretetükkel. A koldus hálálkodott. A fül elmondta a többieknek, a koldus szavait. Nemsokára továbbmentek.

A utca túloldalán a szem megpillantott egy öreg nénit, aki meggörnyedt a sok csomag alatt. A láb odafutott, a kéz pedig átvette a teher felét. A nénike mosolygott, a kicsi szív erre nagyot dobbant. Hazakísérték. A nénike nagyon hálás volt.

Épp haza indultak, amikor a kihalt utcán, a járdaszélén ülve, a szem egy gyermeket pillantott meg.
- Odamegyek.- mondta a láb.
- Sír! – mondta a fül
- Miért sírsz? – kérdezte a száj.
- Már nincs senkim! – zokogta a gyermek.
A szív nagyon szenvedett.
- Elkéstünk!- kiáltott a kéz.

Odakuporodtak a gyermek mellé. Nem tudtak adni semmit neki. De a kicsi szív nagyon SZERETETT. A kicsi szem KÖNNYEZETT. A kicsi fül és láb CSENDBEN ÜLTEK. A kicsi száj HALLGATOTT. A kicsi kéz MEGÖLELTE a gyermeket. És együtt ültek az utca kövén!

„Mert miképpen egy testben sok tagunk van [ahogyan az ember személyiségének többféle szerepe, helyzete, működése van], minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete [tennivalója; feladata. Szerepe; működése, rendeltetése] van: Azonképpen sokan egy test (szóma=személyiség) vagyunk [szómát= testet képezünk] a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai [egy-egy funkciót végző tagja] vagyunk” (Róm. 12,4-5)

A SÓ


Szerző: Guti Tünde

A só sereg sziporkázva szárítkozott a hatalmas, tágas teremben. Ahova csak nézett, mindenhol egyforma kristályok tündököltek. Csak úgy szikráztak a beszüremlő fényben, mint sok-sok apró, csiszolatlan gyémánt! De nem a csillogás a feladatuk!

A lényeg az ízben van! Épp, hogy megszáradtak, azonnal bevetésre vitték őket. Csipetekbe osztva vártak.

Kényelmetlen, mondhatni rossz érzés volt két ujj közé morzsolódva szorongani a só kristályoknak. Mert bizony a feladat teljesítése előtt nagy a rájuk nehezedő nyomás.

Aztán az ijesztő zuhanás! Vége a tömörülésnek, vége a közösségnek! A szóródásban mindenki átérezte a magányosság gyötrelmét, s az egyre közeledő ismeretlen hely okozta nyugtalanságot…

Igen, már el is érték a munkaterepet. Feladat: oldódás, ízesítés. Egyik csipetnek túl hideg, a másiknak túl forró, a harmadiknak túl sűrű a közeg.

De az oldódásban feladták énjüket, elképzelésüket. Az általuk ízesített közeg MÁS LETT! A bevetés sikerrel járt!

Kedves sókristály testvérek! Ne féljetek a csipetté szorító atyai ujjaktól! Ne aggódjatok
 a bevetések miatt! A mi elhívásunk az oldódásról szól. Lényegünk az íz. Mennyei íz.

Milyen helyzetekben?
- türelmetlen, torzsalkodó emberek sorában a postán vagy az üzlet pénztáránál
- rosszindulatú szomszédok mellett a társasházban
- káromkodó, nemtörődöm, vagy sikerhajhász munkatársak közelében
- hazug, kétszínű, kacér iskolatársakkal egy intézményben
- gazdasági, politikai káoszban, válságban, a saját országunkban.

Ha vállalod a só szerepet, VÁLTOZÁST HOZOL mások életébe, de TE SEM MARADSZ
TÖBBÉ UGYANAZ!

„Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.” Róma 8:19.

A hatalmas mágnes


Én pedig, ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok" (Jn 12,32).

Istennek munkásai, gyertek, bátorodjatok fel! Attól féltek, hogy igehirdetésetek nem vonzza az embereket? Próbáljátok meg a megfeszített, feltámadott és mennybe ment Megváltót hirdetni. Ez a legnagyobb vonzerő", amely valaha is nyilvánvaló lett az emberek között. Mert mi egyéb vont téged is oda Krisztushoz, ha nem Krisztus maga? Ha valami más késztetett arra, hogy hívő" legyél, hamarosan el fogod hagyni hitedet". De ha Krisztus lénye ragadott meg, akkor Ő meg is tart az élő hitben mindvégig. Miért kételkedsz tehát abban, hogy Krisztus ereje másokat is magához tud vonzani? Indulj Krisztus Jézus nevében azokhoz, akik idáig megmakacsolták magukat, és majd meglátod, hogy az Úr Krisztus őket is magához fogja vonzani.

Az Ő hívásának egyetlen ember sem tud ellenállni. Legyen fiatal vagy öreg, gazdag vagy szegény, tanulatlan vagy tudós, kiállhatatlan vagy szeretetreméltó - egyszer minden ember megérzi vonzóerejét. Krisztus maga a nagy mágnes. Ne keressünk másikat. A zene nem vonz Krisztushoz, sem az ékesszólás, sem a szép szertartás vagy ügyes hírverés. Önmagában mindez nem elég. Krisztus kell, hogy az embereket önmagához vonzza, és Ő ezt meg is tudja tenni. Ne próbálkozz tehát semmiféle modern emberi ügyeskedéssel, hanem - mint Isten munkásaihoz illik - az Ő módján dolgozzál. Krisztushoz hívd az embereket úgy, hogy magad is Krisztusban vagy, és meglátod: Ő rajtad keresztül hívja majd az embereket önmagához.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Leeland - I wonder (magyarul)

Krisztus menyasszonyának


Vida Sándor: Mézcseppek:


- A bölcsesség a tudás helyes használata. Tudni nem bölcsesség. Sok ember van, aki nagy tudással bír, mégis ostoba... aki viszont tudja használni az ismereteket, az bölcs.

Pál és a hívők viszonya


„Nagy az én bizodalmam hozzátok, nagy az én dicsekvésem felőletek; telve vagyok vigasztalódással, felettébb való az én örömem minden mi nyomorúságunk mellett.”
 (Korinthusbeliekhez írt második levél 7. fejezet 4. vers)

A korinthusi gyülekezet állapotát ismerve - pártoskodás; szegények lenézése, megosztottság a lelki ajándékok miatt; feltámadás tagadása; az apostol tekintélyének megkérdőjelezése; stb. - furcsának tűnik Pál fenti megjegyzése, mármint, hogy bizalma volt hozzájuk és dicsekedett velük.

Furcsának tűnik ez a megjegyzés azért, mert ma sokkal kisebb problémák megléte miatt is hátat fordítanak sokan az egyháznak. De az igazán fontos kérdés, hogy mi tette Pált ennyire elkötelezetté egy bűnöktől terhelt közösség irányában?

A válasz ott található mindkét korinthusi levélben. Egyrészt Pált nem megszokás, nagyravágyás, vagy megfelelési kényszer vezette és tartotta a gyülekezetben, hanem: „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket” (2Kor.5:14)

Másrészt ez a krisztusi szeretet nem önző módon csak kapni akar, hanem önmagát adni a bűnösökért, mert ez a szeretet: „hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr.” (1Kor.13:4-7)

Milyen jó lenne, ha megtanulnánk végre mi is hibáink ellenére bizalmat szavazni egymásnak és a Megváltó lelkületével feltöltekezve hálát adni a másikért, a közösség öröméért, melynek nem fogyasztói, hanem építői lehetünk.

Akkor leszel elégedett, ha áldozol magadból mások felé


"Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad."1 Péter 5:5

Ha elkezded másokkal megosztani, amid van - időd, talentumaid -, akkor meglátod, hogy megtanulsz elégedett lenni.

Azáltal, hogy másokon segítesz, te magad is értékelni fogod azt, amid van és ami vagy, de ennél is fontosabb az, hogy Isten úgy teremtett, hogy szolgálj mások felé és oszd meg, amid van. Amíg ezt nem tudod megtenni, nem leszel soha igazán elégedett.

Az igazi szolgák nem mások helyesléséért vagy dicséretéért szolgálnak, hanem meg vannak elégedve az Egyszemélyes közönséggel. Elégedettek azzal, hogy csendesen szolgálják az Urat.

Lehet, hogy te is egy ismeretlen kis helyen szolgálsz és úgy érzed, hogy senki sem ismer és senki sem értékeli, amit teszel. Figyelj erre: Isten helyezett oda, ahol épp vagy és ezt okkal tette! Ő minden hajszáladat számon tartja, és tudja a címedet.

Daily Hope by Rick Warren, 2011.10.16.

Krisztus Enyém

Áldás


Ravasz László


Az Úrtól nyert minden olyan világosság, amit nem közlünk másokkal, lassanként elhalványul. Csak azért ad világosságot, hogy amivel nekünk szolgált, mi is szolgáljunk azzal másoknak. 

Imádság:



Istenem! Csak Téged és egymást szeretve lehetünk építő és épülő közösség. Így óhajtok élni, segíts meg ebben! Ámen



A nap gondolata:


Ha szeretjük egymást, nem fogjuk elítélni egymást, vagy rosszat mondani egymásra… nem nyeljük le a másikat, mintha vadállatok lennénk. Nem is ingereljük vagy irigyeljük egymást, és nem hazudunk egymásnak. … ha szeretjük egymást, jók és együttérzők, türelmesek leszünk egymáshoz és megbocsátunk egymásnak, engedelmeskedünk és építjük egymást, zúgolódás nélkül vendégszeretetet nyújtunk egymásnak, bíztatjuk, intjük és vigasztaljuk egymást, imádkozunk egymásért, és egymás terhét hordozzuk. (J. Stott)

SZERETET HATÁROK NÉLKÜL


Ezek pedig kitartóan részt vettek a… közösségben…(ApCsel 2:42)

 Az első gyülekezet tehát ezt ismerte fel, ezt élte meg – közösség és szeretet határok nélkül. Ezért kedvelte őket az egész nép; ezért növekedett naponta a gyülekezet. Ezért nem volt nyűg az egymás életében való részvétel. Mert szerették egymást. Nyitottak egymás irányába. Hogyan épülhet a mai egyház? A mi gyülekezetünk? Ha megjelenik bennünk és közöttünk a SZERETET!

Mit hagyott örökségül tanítványainak Jézus? „Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást.”/Ján.13,35/ Nem csípni, nem fújni, hanem szeretni egymást. Határok nélkül.

Városunkban és bárhol csak és kizárólag így lehet élő egy közösség. Így lehet tele a templom. Szeretve egymást. Amíg ez idebent, és nekünk nem megy, addig semmit ne várjunk a „kintiektől”.

A nyitott Biblia a nyitott fület és a nyitott szívet ma így keresi. Vegyük komolyan! Adja meg Urunk, hogy mától kezdve határtalanul szeressük Őt, és egymást! Mert csak ez vezet az igazi kionóniára, és az ÖRÖK ÉLETRE! (Lovász Krisztián)

Miért sír az ég....

Szép történet olvassátok el!


 
Készítette: Lisa Szanyel

"Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő,kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:

-Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról.
Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában...

- Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülő falvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen megtöröm. Kilós, fél kilós csomagokba nagyon hamar eltudom adni, két óránál tovább még sohasem álltam kint a piacon. Ha hiszi, ha nem ez a kilenc diófa engem átsegített a télen! Az idén is, nemcsak tűzifát tudtam venni a dióbélből, hanem még egy kis malackát is. És most ha ezt a maradékot sikerül eladnom, szeretnék venni tíz kis facsemetét. Tudja van egy aranyos unokám, nemsokára haza jön, elfogjuk ültetni a kis fákat és ha majd ő is megöregszik, diótörés közben biztos majd el fog mondani érettem egy-egy imádságot....

Az autó halad a tavaszi verőfényben... a néni elhallgatott, én is hallgatok, némán vezetek. Nemsokára a piacnál fékeztem, megálltam és utasom a reszkető kezével egy félkiló zacskó dióbelet csúsztatott az ülésre. Tiltakoztam, de ő szelíd mosollyal csak annyit mondott: vegye csak el, nekem is a jó Isten adta a drága nagyapámat ki a diófákat ültette....

Szó nélkül sebességbe teszem az autót, vezetek, de fél szemmel a dióbelet nézem: az egyszerű székely asszony válaszát a gazdasági krízisre. Kezembe vettem a szépen bekötött kis csomagot, kibontottam és elkezdtem ropogtatni a finom dióbelet, a becsületes, évtizedeken áthajló munka gyümölcsét, a finom, egészséges választ egy nagymama anyagi gondjaira.

Járható út... Megyek és én is veszek tíz facsemetét!"

Rodney H. Browne - reszlet - Isten munkálkodása a végidőkben


Készítette: Lisa Szanyel

Jézus azt mondta, hogy "kereskedjünk, míg megjön" (Lukács 19.13) - vagyis: kelj fel és végezd Jézus munkáját amíg haza nem mész, ill. amíg Ő el nem jön érted. Jézus nem ezt mondta: ülj a babérjaidon és semmit ne csinálj, amíg meg nem halsz! Az emberek úgy foglalatoskodnak a saját dolgaik körül, mintha Jézus egyáltalán nem jönne vissza. Egyfajta sietség-érzéssel kell rendelkeznünk Isten dolgait illetően, és azt kell tennünk, amire Ő utasított bennünket. Ha az Úr halogatja az Ő eljövetelét, az nem azért van, mert késlekedik, hanem mert sok időt ad a világnak a megtérésre és hogy az emberek rendbehozzák az életüket! (2 Péter 3:9)( Rodney H. Browne - reszlet - Isten munkálkodása a végidőkben)

Humor


Készítette: Humor-minden napra


A palack!


Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Sir William Osler, az Oxfordi Egyetem kiváló orvosprofesszora asztalán egy kis üvegben vizelet van. Fiatal, tágra nyílt szemű orvostanhallgatókból álló osztály ül vele szemben, és hallgatja előadását arról, hogy milyen fontos megfigyelni a részleteket. A professzor, hogy kiemelje a lényeget, a következőt mondja:

- Ebben az üvegben egy vizsgálati minta van. Sokszor elegendő megkóstolni ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen betegségben szenved a páciens.
Azzal belemártja ujját az üvegbe, majd lenyalja az ujját. Folytatja az előadást:
- Most körbeadom az üveget. Mindenki tegyen ugyanúgy, ahogy én. Hátha sikerül megtanulni ennek az eljárásnak a fontosságát, és fel tudjuk állítani a diagnózist.
A palackot továbbadják sorról sorra; minden hallgató óvatosan belemártja az ujját, majd egy fintor kíséretében nagy bátran megkóstolja a tartalmát. Ezután Dr. Osler visszaviszi a palackot az asztalára, és az egyetemisták nagy megdöbbenésére így folytatja:
Uraim, most meg fogják érteni, miért hangsúlyoztam a részletek megfigyelésének fontosságát. Ha figyelmesek lettek volna, észrevették volna, hogy én a mutatóujjamat dugtam a palackba, és a középső ujjamat nyaltam le.

Sokan pontosan úgy élik az életüket, mint Osler professzor osztálya. Azt gondolják magukról, hogy ők már teljesen kiismerték az életet, de elfeledkeztek egy nagyon fontos részletről: hagyniuk kell, hogy Jézus olyan emberekké tegye őket, amilyennek Isten akarja látni őket.

Isten nem titkolja el előlünk a megoldást, és nem is próbál megtéveszteni minket, ahogy Osler professzor tette a hallgatóival. A Biblia világos utasításokat tartalmaz arra nézve, hogyan kell élnünk, hogy életünknek értelme és célja legyen. Mindössze arra van szükségünk, hogy nyissuk ki a szemünket, gondolkodjunk, és figyeljünk oda arra, amit Isten mondani akar nekünk. „Érezzétek és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül" (Zsolt 34,9).

Derek Prince: Eltévelyedésre jelöltek listája:


Készítette: Melinda Vörösné

1. Akik csak szubjektív benyomásokra hagyatkoznak
"Ó, amikor az a testvér prófétált nekem, olyan jól éreztem magam!"

2. Akik csak emberi vezetőkre néznek.
Ha egy bizonyos ember mondja, elhiszik.
Nincsenek tévedhetetlen emberi vezetők.

3. Akik a természetfeletti jeleket az igazság garanciájának tekintik.
Maga Jézus mondta, hogy hamis próféták fognak jönni, és nagy jeleket és
csodákat tesznek.
A puszta tény, hogy valami természetfeletti dolog történik, önmagában nem
elegendő biztosíték arra, hogy az a személy, aki azt bemutatja, igaz próféta.

3. Akik személyes ambíció miatt fogékonyak a hízelgésre.
Péld 29,5
A férfiú, a ki hizelkedik barátjának, hálót vet annak lábai elé.
Az elismerés fontos, de néha rossz helyen keressük.
Azzal, hogy elismerésre vágyunk, fennakadunk egy olyan horgon, területen,
amibe nem kellene belefolynunk.

5. Akik nem képesek szembesülni a szenvedés vagy üldöztetés lehetőségével.
Előbb-utóbb elkerülhetetlenül megtévesztettek lesznek.
A Biblia ugyanis világosan figyelmeztet bennünket, hogy el kell fogadnunk
a szenvedés és üldöztetés próbáját.
1Péter 4:1-2;
1. Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett, fegyverkezzetek fel ti is azzal a gondolattal, hogy a ki testileg szenved, megszűnik a bűntől,
2. Hogy többé ne embereknek kívánságai, hanem Isten akarata szerint éljétek a testben hátralevő időt.

A szenvedés a keresztény élet része, Isten velünk való foglalkozásának része!
Aki csak jót ígér, az hamis próféta!

6. Akik járatlanok az Írásokban.
Élnek távoli országokban, akiknek nincs Bibliájuk, csak üzenetük, és
Isten kegyelmes lesz hozzájuk,
DE számodra és számomra az egész Biblia könnyedén elérhető.
Ha mi nem tanulmányozzuk a Bibliánkat, jelöltek vagyunk az eltévelyedésre.
Megérdemeljük, hogy megtévesszenek bennünket.


(Derek Prince: Vigyázzatok, hogy meg nem tévesszenek benneteket c.
tanításából részlet)

Csiszér László- Egy a test

Láttam Őt! (BPA Gospel Team a Westend tetőteraszon)