Példabeszédek 3. fejezet: A BÖLCSESsÉG ELNYERÉSÉNEK ÚTJA (szerkesztett)

Péld. 3,1 [Szerelmes] Fiam! Az én tanításomról [(tóráh tôráh): irányításomról, utasításomról, törvényemről] el ne felejtkezzél, és [(šáḵéaḥ šáḵaḥ): figyelmen kívül ne hagyd]. És az én [(micəváh): kijelentett] parancsolatomat megőrizze, és [(nácar): megtartsa] a te elméd [a te szíved, (léḇ): a szellemi életed központja, az Ige befogadásának szerve].

Péld. 3,2 Mert napoknak [a földi életnek] hosszú voltát, és [számos napot] és sok esztendős életet, [magas életkort, és szerencsés éveket] és [ráadásul, és / azon felül még ad] békességet [boldogulást; jólétet; boldogságot, és bőséges gazdagságot] hoznak néked bőven [mert hosszú életet, magas életkort és jólétet szereznek azok neked].

Péld. 3,3 Az irgalmasság [(ḥeseḏ): szeretet, jóakarat, jóindulat, jóság, részvét, szánalom, könyörületesség] és igazság [('ĕmeṯ): hit, hűség, megbízhatóság; őszinteség, igazságosság, meggyőződés, bizonyosság] ne hagyjanak el téged. [(qášar): erősen] kösd [és erősítsd] azokat a te nyakadra, írd [és vésd] be azokat a te szívednek [(léḇ): a szellemi életed központjának, az Ige befogadásának szervének] táblájára.

Péld. 3,4 Így nyersz [és találsz] kedvességet [megkedvelést; tetszést] és jó értelmet [előmenetelt, jóindulatot, jóváhagyást, szép jutalmat] Istennek és embernek szemei előtt.

Péld. 3,5 Bizodalmad legyen [és teljes szívvel bízzál] az Úrban [Istenben] teljes elmédből [szívedből, vagyis teljes bensődből]; a magad értelmére [a magad eszére, okosságára; (bínáh): ítélőképességére, megértésére, értelmedre, belátására] pedig ne támaszkodjál [és ne hagyatkozzál].

Péld. 3,6 Minden te útaidban megismered őt [ezért próbáld fölismerni, gondolj rá, és ismerd el őt]. akkor ő igazgatja [és egyengetni fogja ösvényeidet, és egyenessé teszi] a te útaidat [a te lépéseidet].

Péld. 3,7 Ne légy bölcs a te magad ítélete [vagyis véleménye] szerint; [ne tartsd magadat önnön szemedben bölcsnek] féld [vagyis tiszteld] az Urat, [az Istent], és távozzál el a gonosztól [és kerüld a rosszat, a haszontalan, káros, ártalmas, gonosz dolgokat, a bajt].

Péld. 3,8 Egészség [és gyógyulás] lesz ez a te testednek [(szómádnak): a te személyednek, egész lényednek], és megújulás [üdítő balzsam, felüdülés, erősítés, életerő] a te csontaidnak.

Péld. 3,9 Tiszteld [meg] az Urat a te marhádból [a te vagyonodból], a te egész jövedelmed zsengéjéből [Más fordítás: Adj az Úrnak minden bevételed – terményed, termésed – elsejéből, és egész jövedelmed legjavából].

Péld. 3,10 Eképen megtelnek a te csűreid [és megtöltetnek kamráid] elégséggel [és bőséggel], és musttal áradnak el sajtód válúi [és kádjaidból kicsordul a bor].

Péld. 3,11 Az Úrnak fenyítését [(paideia): nevelését, tanítását, figyelmeztetését, intését, oktatását, és képzését], fiam, ne útáld meg. [Ne hárítsd el, ne vesd meg, és ne állj ellene] se meg ne únd [(ekluó): ne erőtlenítsd meg, és ne szüntesd meg] az ő dorgálását [ele(n)gkho): feltárását, felfedését, mert Ő ismertté teszi – napvilágra hozza – a tényeket, meggyőz, és beláttat.

Péld. 3,12 Mert akit szeret az Úr, megdorgálja [vagyis azt tanítja, oktatja, képezi, és neveli] és pedig mint az atya az ő fiát, akit kedvel, [akinek javát akarja, és akiben örömét leli].

Péld. 3,13 Boldog ember [és a gondoktól, és bajoktól mentes az élete annak], aki [aki megtalálta] és megnyerte a bölcsességet [a szellemi értelemben vett bölcsességet, amelyet az isteni titkok megfejtéséhez Isten ajándékoz az övéinek], és a halandó ember, aki értelmet [megértést, megfontoltságot, és okosságot] szerez, és [aki bővelkedik belátásban okossággal].

Péld. 3,14 Mert jobb [előnyösebb, hasznosabb] ennek megszerzése [és több haszna van ennek birtokába jutni] az ezüstnek megszerzésénél, és a kiásott aranynál ennek jövedelme.

Péld. 3,15 Drágább [és nagyobb az értéke] a fényes kárbunkulusoknál [vagy korallnál, gyöngynél, és gazdagságnál], és minden te gyönyörűségeid [semmi drágaságod, és semmi kívánatos dolog, amiben kedved leled] nem hasonlíthatók hozzá [nem vetekszik vele, és semmi sem fogható hozzá].

Péld. 3,16 Napoknak hosszúsága [hosszú (földi) élet] van jobbjában [és áldás, siker], baljában [gazdagság, vagyon; bőség] és tisztesség [dicsőség tisztesség, méltóság, megbecsülés, dicséret]. »És a szájából származik a megigazulás törvénye, beszédét könyörület, irgalom, és szánalom kíséri«.

Péld. 3,17 Az ő útjai gyönyörűséges [barátságos, kellemes, hasznos, kiváló, és előnyös] útak, és minden ösvényei: békesség [vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás].

Péld. 3,18 Életnek fája ez azoknak, akik megragadják [utána nyúlnak; magukhoz kapcsolják], és akik megtartják [és akik belekapaszkodnak, rátámaszkodnak] boldogok.

Péld. 3,19 Az Úr bölcseséggel fundálta [alkotta, alapította] a földet [és vetette meg a föld alapját, és emellett még bölcsességgel tette szilárddá], és erősítette meg az eget értelemmel [megfontoltsággal, és okossággal].

Péld. 3,20 Az ő tudománya [az ő tudása, bölcsessége] által [ahogy elgondolta] fakadtak ki a [feneketlen] mélységből [és úgy törtek föl] a vizek [és a tengerek], és a [magas] felhők [az Ő tudtával] csepegnek [és hullatnak] harmatot.

Péld. 3,21 [Szerelmes] fiam, ne távozzanak el a te szemeidtől [és ne téveszd szemed elől soha], őrizd meg az igaz bölcsességet, [és a jó tanácsot], és a meggondolást! [és vigyázz arra, hogy okos és megfontolt légy].

Péld. 3,22 És lesznek ezek élet a te lelkednek, és kedvesség a te nyakadnak. [Ez éltet tégedet, és ékesíti nyakadat] »Más fordítás: Azért, hogy élete legyen egész személyednek, és teljes lényednek, mert én vagyok a te kegyelmes barátod, a te hústested gyógyítója, és csontjaid gondoskodója.

Péld. 3,23 Akkor bátorsággal [és biztos léptekkel, biztonságban, és bízvást] járod a te útadat, [és nem botlasz meg] és a te lábadat meg nem ütöd [és lábad soha nem ütközik meg.

Péld. 3,24 Hogyha leülsz, nincs miért aggódnod, és félned, s ha lefekszel, nem rettegsz [és nem rettensz fel]; hanem lefekszel [jót pihensz, megnyugszol, és édesen alszol] és gyönyörűséges lesz a te álmod.

Péld 3,25 Nem kell tartanod hirtelen [és váratlan] ijedségtől, [sem ijesztéstől, rettentéstől, és megfélemlítéstől, és nem kell megijedned, megrémülnöd, vagy megriadnod] a gonoszok [istentelenek, vagyis Isten nélkül élők] támadásától, [hatalmától, vagy rombolásától, és pusztításától, sem attól, hogy viharként rád törnek].

Péld 3,26 Mert hiszen az Úr lesz az oltalmad, [Ő lesz bizodalmad, melletted lesz, Őbenne bizakodhatsz] vigyáz [és megőrzi; megtartja, megoltalmazza] a lábadat, nehogy tőrbe essék. [és Ő óvja meg a lábadat, a fogságtól, a csapdától, és hogy meg ne fogassál].

Péld. 3,27 Ne fogd meg [(mánaʿ): ne tartsd vissza] a jótéteményt  [(ṭôḇ) (baʿal): jó dolgokat, javakat, amivel rendelkezel] azoktól, akiket illet [akik szűkölködnek], ha hatalmadban van [('él): és lehetőséged van] annak megcselekedése. [Más fordítás: Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd].

Péld. 3,28 Ne mondd a te felebarátodnak [embertársadnak, barátodnak]: menj el, azután térj meg, [gyere máskor, jöjj vissza holnap és majd] holnap adok; holott nálad van, [ha mindjárt, tüstént adhatnád] amit kér [Ha tehetségedben van adnod].

Péld. 3,29 Ne forralj [ne törekedj, és ne tervezz, és ne eszelj ki gonosz tervet] a te felebarátod [embertársad, vagy barátod] ellen gonoszt [gonosz dolgot, vagy káros, ártalmas bajt romlására], holott ő együtt ül bátorságosan [és bizalommal] te veled, [vagy aki gyanútlanul lakik melletted].

Péld. 3,30 Ne háborogj [és ne veszekedj, ne pörölj] egy emberrel is ok nélkül [vagyis soha senkivel], ha nem illetett gonoszszal téged [aki semmi rosszat nem tett neked, vagy aki nem bánt rosszul veled].

Péld. 3,31 Ne irígykedjél [(qáná'): és ne légy féltékeny] az erőszakos emberre [az erőszak emberére, aki (ḥámás): kárt, sérelmet okoz, aki kegyetlen, elnyomó], és néki semmi útját [(dereḵ): életmódját, életvitelét, és szokásait] ne válaszd [és ne kövesd (báḥar): ne kívánd, és ne gyönyörködj benne].

Péld. 3,32 Mert útálja az Úr az engedetlent; és az igazakkal van az ő titka [Más fordításban: A rossz úton járóktól (csúfolóktól, elvetemültektől) iszonyodik az Úr, [ez utálatosság Előtte] az igazakkal [a megigazultakkal] meg jó barátságban él. [közösségben van; barátságára méltatja; velük van az ő együttléte, bizalmas beszélgetése, és tanácsa].

Péld. 3,33 Az Úrnak átka [szűkölködés, szegénység száll] és van a gonosznak [a céltévesztőnek, istentelennek, vagyis Isten nélkül élőknek] házán [és háznépén; leszármazottain, utódain, és javain]; de az igazaknak [megigazultaknak] lakhelyét [és családját, háznépét] megáldja.

Péld. 3,34 [A gőgösöknek, kevélyeknek] kik csúfolók [és gúnyolódók], ő megcsúfolja azokat [és kigúnyolja, és csúffá teszi]; a szelídeknek [nyomorult, és megalázottaknak] pedig ád kedvességet [mert a szelídekhez jóindulattal van, és kegyelmet ad].

Péld. 3,35 A bölcsek tisztességet [(káḇóḏ káḇôḏ): dicsőséget, méltóságot, bőséget, gazdagságot] örökölnek [(náḥal): tulajdonul megkapják, és birtokba veszik]; a bolondok. [(kəsíl): akik önhittek, istentelenek, vagyis Isten nélkül élők, akik ostobák, vagyis a hitetlenek, akik felmagasztalják magukat] pedig gyalázatot [(qálôn): szégyent, és megvetést] aratnak. [Más fordítás: Megtiszteltetés lesz a bölcsek osztályrésze, megszégyenülés a balgák öröksége].

Jőjjetek, Jézus vár!

Az igazakról

 „Az igazak javán örül a város” (Péld. 11:10).

Az egyetlen szabadító Isten!

 „… én vagyok az Úr, a te Istened Égyiptom földétől fogva.

Nem ismerhetsz más Istent kivülem, és rajtam kivül nincs más szabadító!”

(Hós. 13,4)

Feltámadásra várva

 „Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, a szem kívánsága, és az élettel való kérkedés, nem az Atyától, hanem a világtól van. A világ pedig elmúlik, és annak kívánsága is; de aki Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.” János első levele 2:16-17

A temető fagyos földjén sétálva szívedben különös érzések kavarognak. Meddig még? Meddig pihennek itt a feltámadásra várva azok, akiket szerettél, akik nélkül ma kevesebb a perc, kevesebb az élet, kevesebb az öröm. Meddig tart a bűn, a szenvedés, az ember ostobasága? Mikor lesz örökre üres az az urna, mely őrzi a port, ami Belőle megmaradt? És mi az, ami majd megmarad? Mi múlik el, és mi él örökké, ki él örökké?

Aztán eszedbe jut egy másik hely, egy másik sír, mely üresen tátongva hirdeti a remény üzenetét. Egy sziklába vájt egyszerű mélyedés, melynek ajtaján egy mondat: „Nincs itt, mert feltámadt!” Az élet mondata, az esély mondata. Esély az örökkére, a feltámadásra.

Krisztus sírja a Jeruzsálemi sírkertben, mely millió zarándoknak ad ma is reményt. Üres. Nincs benne semmi, ám mégis a mindenséget őrzi magában. A győzelmet, az életet, a reményt. Mert Ő Isten akaratát cselekedte, és ezért halt meg érted és értem. Mert Ő nem hátrált meg, nem adta fel, nem bukott el, hanem győzött helyetted és helyettem. És feltámadt, hogy aki még most a hideg földben pihen, újból életre keljen az utolsó napon.

Nézz fel reménykedve a télies-tavaszi égre, és lásd meg az Isten kegyelmét! Életet akar neked és szerettednek adni. Életet örökké. Hát legyen a mai napod az emlékezésé, és várjuk együtt a feltámadást, az Isten országát!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/03/feltamadasra-varva.html

dr Kiss Ferenc: Az emberi tudományról

Az emberi tudomány olyan, mint létrehozója, az ember: mulandó. Ezért van az, hogy minden tudományszak örökös hullámzáson, változáson - korszerű kifejezéssel - "fejlődésen" megy keresztül; a Szent Szellem beszéde azonban nem változik, mert magától a változatlanság atyjától, Istentől származik (...). Az isteni tudományoknak egyetlen "tankönyve" van, a Szentírás, tanítója a Szent Szellem, a tanítás tárgya is mindig ugyanaz!

Paulo Coelho: Az élet nagy bölcsességéről

Az élet nagy bölcsessége abban áll, hogy az oltalmunk alá hajtjuk mindazt, ami a rabszolgájává akar tenni minket.

Carl Eichhorn: Az üdvbizonyosság kincse (II.)

Meg vagyok gyõzõdve, hogy sem halál, sem élet, sem semmi más... nem szakíthat el minket az Isten szeretetétõl, amely a mi Urunk Jézus Krisztusban van. (Róma 8, 38-39)

Vajon szükséges és lehet-e nekünk is olyan bizonyosságunk, mint Pálnak volt? Feltétlenül! Sõt kell is hogy magunkban hordozzuk ezt a szilárd bizonyosságot a jelenre és a jövõre érvényes üdvösségünket illetõen. Egyesek túlzásnak és elbizakodottságnak tartják ezt. Viszont éppen a refomáció derített fényt erre a tévedésre.

Senki nem juthat üdvbizonyosságra, ha nem törekszik komolyan arra. Hogyan lehetne valaki bizonyossá a bûnbocsánat elnyerése felõl, ha még soha nem nyugtalanította az a kérdés: "Hogyan nyerhetem el Isten kegyelmét?" Csak amikor a lelkiismeret felébred és a lélek elé állítja bûneinek végnélküli sorát, lesz égetõvé a kérdés: "ki biztosíthat engem arról, hogy eljuthatok bûneim teljes bocsánatára?" Csak amikor honvágy támad az atyai ház után a tékozló fiú szívében, jön elõ a szorongó kérdés, vajon könyörületességre találhatok-e Atyámnál. De amikor ilyen kérdések vetõdnek fel, akkor már megnyílt az Úr Jézus Krisztusban való hit útja.

A hit nem azt jelenti, hogy önmagunk cselekedeteire, imádságaira, komolyságára vagy buzgóságára alapozunk, mert az ilyen hitnek nem lenne szilárd alapja. Hitünk csak a Jézus Krisztus által szerzett megváltásra támaszkodhat. Isten nem azért szeret minket, mert mi szeretetre méltók vagyunk õelõtte. Õ Jézus Krisztusban fordul felénk. Õ az a szeretett Fiú, akin osztatlanul és maradéktalanul megnyugszik Isten jótetszése. Õ a tökéletes, engedelmes és igaz, s ha mi hitben ráhagyatkozunk erre a Megváltóra, akkor Isten tekintete jótetszéssel nyugodhat meg rajtunk is.

Isten szeretete birtokába vesz minket, részünk lesz a bûnbocsánatban, melyet a kereszten hozott áldozat eszközölt ki. Ezt a szeretetet soha többé el nem ragadhatja tõlünk senki, a halál éppoly kevéssé, mint az élet. Csak saját bûneink következtében veszíthetjük el azt ismét. Bizonyosan tudjuk, hogy Isten mindaddig nem vonja meg tõlünk szeretetét, amíg minden egyes bukás után bûnbánattal visszatérünk hozzá, megragadva ismét a kegyelmet.

Az a tudat, hogy Isten szeret minket, kimondhatatlanul gazdaggá tesz és nagy erõt ad. Különösen nehéz napokban és nagy nyomorúságok súlya alatt ez a bizonyosság segít minket gyõzelemhez: Isten szeret engem, az õ gyermeke és Jézus tulajdona vagyok!

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn

Az igetanulás értékessége

"De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében."(Jakab 1: 25)

Ha komolyan gondolod azt, hogy szellemileg erős és érett leszel, akkor a legjobb szokás amit kialakíthatsz az az igetanulás. Sőt a Jakab 1: 25-ben a Biblia azt mondja, hogy ez annak a négy szokásnak az egyike, aminek a segítségével áldott lesz az életed.

Olvasd a Bibliát- aki belenéz

Tekintsd át újra a Bibliát-megmarad amellett

Emlékezz a Bibliára- nem feledékeny hallgató

Reagálj a Bibliára-cselekedet követője

Már nem akarsz többé szellemi kisgyermek lenni. Itt az ideje, hogy felnőj, és azt az áldott életet éld, amit neked lett szánva. Szívedbe rejteni Isten Igéjét egy fontos módja a kezdetnek. Talán azt gondolod, hogy nincs jó memóriád, de arra emlékszel, ami fontos neked. Emlékszel a fontos telefonszámokra, és dátumokra. Hallottam emberekről akik azt állították, nem tudnak semmit megjegyezni, aztán dalokat idéztek az 1960as évekből, vagy elsorolták a kedvenc baseball játékosaik statisztikáit.

A memória egy képesség, amit lehet fejleszteni. Egy izom, amit lehet erősíteni. Valójában az igetanulás segít abban is, hogy más dolgokra is jobban emlékezz. Ezt garantálom. Számos tanulmány ezt bizonyítja.

Miért fontos az igetanulás?

Isten igéje mindig veled lesz: Amikor szükséged van a Bibliára, sosincs veled. Amikor épp megkísértetsz, akkor a Biblia sosincs nyitva ott, vagy épp nincs is melletted. Amikor bizonyságot teszel valakinek, aki nem ismeri Jézust, vagy nyomás alatt van, esetleg vigaszra van szüksége, vagy bajban van, akkor általában nincs a környéken Biblia. Ilyenkor kell, hogy benned legyen Isten Igéje, hogy emlékezz rá, és felidézhesd pont akkor, amikor szükséged van rá.

Mindig elmélkedhetsz Isten Igéjén, mindegy hol vagy: Nem idézheted fel Isten Szavát, ha nem emlékszel rá. Ha megtanultad Isten Igéjét, akkor emlékezhetsz rá, amikor épp éjjel lefekszel, vagy épp egy találkozóra autózol. Gondolkozhatsz a Bibliáról, mert megtanultad. Ezt hívják elmélkedésnek. Az az ige, ahol Isten a Bibliában jólétet és sikert ígér (Józsué 1:8) azt mondja, hogy ennek kulcsa az Isten szaván való elmélkedés.

Kezdd el az Ige tanulását még ma. Tanulj meg heti 1 verset. Így egy év alatt 52 verset, két év alatt pedig több mint 100 verset fogsz tudni.

 (Daily Hope by Rick Warren, 2012. 02.15)

http://napiremeny.blog.hu/2012/02/22/az_igetanulas_ertekessege

Jézus Te mindenható Isten.wmv

KITARTÁS MINDVÉGIG - T.B. Joshua Ministries

Manapság sok ember könnyen feladja, amikor az élet fenyegetéseivel és bizonytalanságaival néz szembe. Amikor betegek, a hitük beteg. Amikor bajban vannak, bajban van a hitük. Mikor egy barát csalódást okoz nekik, a hitük csalódott. Könnyen meghajolnak a problémáik nyomásának és túlterheltnek érzik magukat a helyzetük súlya által, ami arra vezeti őket, hogy alternatívákat keressenek. Miért? Manapság, az emberekből hiányzik az Isten Igéjében való teljes bizalom. Ezért vesztik el a fókuszt és egyensúlyt, amikor az imájukra való válasz nem közelít, vagy olyan helyzettel néznek szembe, ami az elvárásaikkal ellentétes.

Amikor hiszed, hogy csakis Jézus a Megváltó, Megmentő és Gyógyító, akkor teljes bizalmad lehet az Ő megváltó, megmentő és gyógyító képességében. Ebből a bizalomból jön az állhatatosság, türelem, elnézés, kitartás. Nem számít mennyi ideig, nem számít mennyire fájdalmas, te még mindig hinni fogod, hogy Ő kidolgozza a választ. Türelem, állhatatosság és kitartás az eszközök, a látás egy emberének szerszámai. A bajod könnyebben kezelhetővé válik, amikor tudod, hogy nem fog sokáig tartani. Ezért, a győzelem nem azoké, akik abbahagyják, hanem azoké, akik kitartanak. Áldott az, aki kitart mindvégig.

Mindig a hajnal előtt a legsötétebb

http://isten-szeret.blogspot.hu/

Készítette: Tünde Guti

Mike Samu: A hitelesítés bélyegéről

A hitelesítés bélyegét nem a tanítványok tették magukra, hanem a környezet..." 

Pásztor Anita: Tartsd Meg A Hitet!

Készítette: Balogh Mária

Az igaz pedig hitből él, és aki meghátrál nem gyönyörködik abban az én Szellemem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk. (Zsidó 10:38-39).

Az ige azt mutatja hogy az utolsó napokban zűrzavar lesz a nemzetek között, elhal a szívük a félelem miatt, de mi nem azok vagyunk akik meghátrálnak, mi elhiszünk az idők végéről amit Jézus mondott „Ezeket mondottam néktek hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságotok lészen, de bízzatok én legyőztem a világot.” (János 16:33).

Jézus már legyőzte a világot te éretted, és a sátán fölött győzelmet adott neked, és a negatív rendszerek felett, az események, világi működés felett, több vagy

mint győztes.

A hited Krisztusban a győzelmed amely legyőzte a világot. „Mert mindaz ami az Istentől született legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot a mi hitünk.” (1János 5:4). A kihívások és csapások ellenére amivel esetleg szembesülsz, ne veszítsd el a hitedet. Emlékezz lehetséges, hogy valaki elveszítse a hitét, ezért kell, hogy állhatatos és megingathatatlan légy hitben. (1 Korintus 15:58).

Sose veszítsd el a bizalmad az Úrban,és az Ő Igéjében. Légy bátor, és állj meg az Igéjén független a fájdalomtól a nehézségektől, vagy a kihívásoktól amiket a sátán bocsájt ki ellened. Az ördög szándéka, hogy megrendítse a bizalmad és elveszítse a hitedet,ne engedd meg neki. Azonnal állj ellene és mond neki. „Én az vagyok aminek az Isten mondja hogy vagyok,és meg tudom tenni mindazt amire azt mondja hogy meg tudom tenni.” Amikor te így ellenállsz az ördögnek, neki nincs más választása csak a megfutamodás.

Tagadd meg, hogy bármi is megváltoztassa a hit kilátásodat és élet felfogásodat, állj meg az Igén, énekelvén a te győzelmi énekedet.

 Megvallás

Az Úrban való hitem az én győzelmem. Én legyőztem a sátánt annak hordáját, és e világ rendszerét. Meg vagyok győződve az Isten Igéjének erejében képességében, amiben hiszek is, ami által élek is, és dicsőségről dicsőségre járok, a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 Korintus 15:58; 1 Péter 5:8-9;

Zsidó 10:35

1 éves biblia olvasási terv: János Evangéliuma 8:31-47;

1 Királyok könyve 22

2 éves biblia olvasási terv: Márk Evangéliuma 11:1-11;

4 Mózes könyve 21

Dr-Kováts György: SEGÍTŐ ÚTITÁRS-3.

Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik mi értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Róma 8,26.

A kimondhatatlan az „alalétosz”. A laleó a beszéd kifejezése, az „a” a fosztóképző – tehát úgy jár közben érted, hogy ki sem lehetne mondani. Emberi szó nem tudja kifejezni.

A fohászkodás – a „sztenagmosz” – a sóhajtást, sóhajtozást, nyögést, egészen a vajúdást (jajgatást, siránkozást) fejezi ki. Tudod, ez az, amit az ember nem szívesen tesz mások jelenlétében. De van, hogy annyira fáj, annyira nehéz valami, hogy mégis megtörténik. A Szent Szellem ebben a „szolgálatban” áll érted. Annyira fáj Neki, annyira fontosnak tartja, és annyira minden más elé helyezi, hogy nem törődik vele, „hogy néz ki”, hanem teszi, teszi és teszi. Esedezik, sóhajtozik, nyög, és vajúdik – érdekedben. Ez az igevers erről beszél. „Segítségére van erőtlenségednek”, kipótolja azt, amit te nem tudnál magadtól. Ő teszi. Esedezik érted. Méghozzá úgy, ahogy te nem tudnád magadtól. Teljes odaadással, kimondhatatlan fohászkodásokkal.

S most jön a legizgalmasabb – ez szent, ez gyöngy, olvasd úgy – ezt benned teszi, sőt VELED EGYÜTT TESZI. Ha adod magad rá. Ezért kaptad meg a Szent Szellem ajándékát, hogy ez a csodálatos segítség, segítő útitársi szolgálat, mindig veled lehessen. Amikor a menny nyelvén, angyalok, vagy emberek nyelvén, a Szent Szellem által, új nyelveken imádkozol, akkor ez történik meg. Esedezik érted, benned, és általad a SzentSzellem, méghozzá olyan módon, ahogy magadtól nem is tudnád. Ezek „kimondhatatlan” szavak, „kimondhatatlan” (alalétosz) sóhajtozások, fohászkodások, nyögések és kiáltások. A Szent Szellem teszi benned. Te engeded, hogy általad tegye. Adod rá a hangodat, a szájadat, és általad elhangzik az, amit amúgy nem tudnál kimondani, és nem tudnál megfogalmazni. De kell, hogy elhangozzék, része annak, hogy győzz, hogy betöltsd szolgálatodat, része annak, hogy megoldás érkezzen hozzád – és ezért csodálatos, hogy elhangzik. Ezért adta, ezért adja az új nyelveket. (Ezért is. Hiszen van még más funkciója is – de ez a „közbenjárási” funkció, itt, a Róma 8,26-ban, nagyon hangsúlyos.)

Ki teszi ezt?

„Szünantilambanomai” – együtt teszitek. Nem hagy benne magadra. Kimondhatatlan – de Szent Szellem által kimondod. Ő teszi, esedezik érted – és tebenned teszi, s veled együtt teszi. Te is teszed. Kimondod. Engedsz az indításnak. Szót – hangot – adsz aSzellemnek, és akkor szólal meg az imádságnak – közbenjárásnak – ez a fajtája. „Szünantilambanomai” – együtt, veled, cselekszi, érted, segítve téged, felemelve, kiemelve, megoldást hozva neked, helyzetedre. Ez a menny együttmunkálkodása a gyakorlatban. Ez az egyik módja.

Készítette: Keresztény szépségportál

Ha mindenki tisztára seperné a maga portáját, az egész világ tiszta lenne.

Teréz anya

www.keresztenyszepsegportal.hu

Mi a helyzet Pál tövisével?

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Ha pedig nem űzitek ki annak a földnek lakosait a ti színetek elől, akkor, akiket meghagytok közülük, szálkákká lesznek a ti szemeitekben, és tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek a földön, amelyen lakoztok. (4MÓZES 33,55.)

— Úgy látszik, te valamire nem emlékszel, Hagin testvér — Pál beteg volt egész életében. — Nem, én nem emlékszem erre. — Tövis adatott a testébe. — Hol olvastad a Bibliában, hogy a tövis a testben betegséget jelent? — Sehol!
Tanulmányozd az Igéket. Lásd meg, hogyan használja a Biblia ezt a kifejezést. Az Ószövetségben Isten azt mondta Izraelnek: "Ha nem ölitek meg azokat, akik a Kánaán földjén laknak, amikor elfoglaljátok a földet, tövisekké lesznek oldalaitokban. Gyötörni fognak titeket." (4Móz. 33,55. Józs. 23,13. Bír. 2,3)
Pál pontosan elmondja, hogy mi volt a tövis: "...a sátán angyala, hogy gyötörjön engem..." (2Kor. 12,7) Ahová csak ment prédikálni, ez a gonosz szellem előtte ment, és a nyomában volt, és mindent, amit csak tudott megpróbált összezavarni. (Pál azt nem parancsolhatta meg a gonosz szellemnek, hogy hagyja el a földet, mert az ördögnek joga van addig itt lenni, amíg Ádám bérleti joga le nem jár.)
Így a betegséget és a testi bajt nem lehet elválasztani a sátántól — ő okozza ezeket. Jézus úgy viszonyult a betegséghez, hogy rendíthetetlenül hadat üzent a sátánnak.
Megvallás: Mivel a betegség és a testi baj az ördögtől van, én Jézus példáját és magatartását követem, és úgy kezelem ezeket, ahogy Jézus is tette!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz

A világba indulás

Készítette: Az életet jelentő út

A világba indulni anélkül, hogy szívünket bezárnánk, és a kulcsot átadnánk Istennek, annyit jelent, mint a szívet mindenfelé csavargó részére nyitva hagyni.
(Spurgeon)

Amióta meg ismertelek,....wmv

Ige: Jób, a vallásos ember példája.

Jóbnak volt hét fia, és három leánya, akik:

Eljártak vala pedig az ő fiai egymáshoz és vendégséget [(mišəteh): ünnepséget] szerzének otthon [fiai lakomát szoktak tartani odahaza], kiki [mindegyik] a maga napján. Elküldtek, [és ilyenkor üzentek] és meghívták vala az ő három húgokat is, hogy együtt egyenek és igyanak velük [(šáṯáh): részt vegyenek a lakomán].           

Mikor pedig a vendégség [a lakoma, (mišəteh): ünnepség] napjai sorra lejártak vala, elkülde értök [elhívatta] Jób és megszentelte [megtisztította, (qáḏaš): megszenteli, megtisztítja (áldozati szertartás részeként)] őket, és jó reggel felserkent [úgy, hogy korán reggel fölkelt] és áldozik vala égőáldozattal mindnyájuk száma szerint [és annyi égőáldozatot mutatott be, ahányan voltak]. Mert ezt mondja [ezt gondolta] vala Jób: Hátha vétkeztek [(ḥṭ'): téved, eltéveszti a célt, elvéti a lépést, megbotlik, félrelép] az én fiaim [gyermekeim] és gonoszt gondoltak az Isten ellen [és káromolták Istent] az ő szívükben [(léḇáḇ): bensőjükben]! Így cselekedik [így járt el] vala Jób minden napon [minden alkalommal; (jôm): minden ünnepnap]* (Jób. 1,4-5)

Jób megvallása azt bizonyítja, hogy félelemből mutatott be áldozatot Istennek, mert nem ismerve Őt, nem istenfélő, hanem Istentől félő volt, vagyis vallásos: „Hiszen úgy rettegtem Isten csapásától, és fensége előtt tehetetlen valék (és fenségét nem bírom elviselni)!” (Jób. 31,23).

Ugyanezt vallja a zsoltáros is, kijelentve, hogy az Istentől való félelem és rettegés a hústest sajátossága: „Borzad (sámar: borzong, reszket) (hús)testem a tőled való félelem miatt (mert rettegek tőled), és félek a te ítéleteidtől” (Zsolt. 119,120).

És az Újszövetségben kerül kijelentésre, hogy a hústest miért retteg Istentől: „Mert a (hús)test gondolata [bölcsessége; törekvése; észjárása; gondolatvilága; vágya] ellenségeskedés [ellenszegülés] Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, [nem veti alá magát] mert nem is teheti. [sőt nem is képes rá, mert az természete ellen van; (mert az elmének a hústestre irányítása ellenségeskedést jelent Istennel, mivel nincs alárendelve Isten törvényének, hisz nem is lehet)]. Akik pedig (hús)testben vannak, [hústest szerint élnek] nem lehetnek kedvesek  Isten előtt [Istennek nem tetszhetnek; nem is törekednek, hogy örömet okozzanak, hogy tetszenek]” (Róm. 8,7-8).

De akik nem vallásosak, hanem hívők, azoknak azt mondja Isten Igéje: „Mert nem félelemnek szellemét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Szellemét” (2 Tim. 1,7)

Jézus vezess, fogd két kezem.

A hívő nem vétkezik?

 „Tudjuk, hogy valaki Istentől született, nem vétkezik: hanem aki Istentől született, megőrzi magát, (és az figyel Istenre), és a gonosz nem illeti (sőt meg sem érinti) őt” (1 Ján. 5,18)

Ez az Ige megtérésem, és újjászületésem után, nagyon komoly problémát okozott nekem. Hiszen előfordult, hogy a kísértésben nem tudtam megállni, és akkor azt hittem, hogy „lám, nem is vagyok ujjászületett, nem is vagyok Isten gyermeke”. Természetesen, aki ezt a gondolatot adta, az az ellenség – vagyis a sátán volt – aki meg akarta ingatni a hitemet. És ez a kétség mindaddig bennem volt, amíg nem tudtam a görögben megnézni, hogy mit is mond itt az Ige:  

„Tudjuk, (eidó oida: ami azt jelenti, hogy tisztában vagyunk vele) hogy valaki Istentől (vagyis: Istenből) született, nem vétkezik (hamartanó: ami azt jelenti, hogy nem  téveszti el a célt, nem lesz céltévesztő): hanem aki Istentől (Istenből) született, megőrzi magát, (és az téreó:  figyel Istenre), és a gonosz nem illeti (sőt meg sem haptomai: érinti) őt” (1 Ján. 5,18)

Ekkor többet hiába kísértett ezzel az igével a sátán, már tudtam, ismertem az igazságot, hogy aki újjászületett, az már soha többé nem lehet céltévesztő, mert a cél a szívemben él, hiszen a cél: az Úr Jézus Krisztus.

De azt is megismertem, hogy eleshetek ha újászülettem akkor is, amikor kísértésbe kerülök, amikor még erősebb a hústest, amiben lakom, mint az új ember. De erre az esetre a görög a paraptóma szót használja, aminek jelentése: hibás lépés, botlás, baklövés, melléfogás, vétek.

Jakab apostolon keresztül pedig arra is ad tanácsot az Úr, hogy mit kell tennünk, hogy a hústestünket le tudjuk győzni, és meg tudjuk zabolázni:

 „Mert mindnyájan sokképen vétkezünk (ptaió: ami azt jelent: sokféleképpen botlunk el, hibázunk, tévedünk,vallunk kudarcot). Ha valaki beszédben nem vétkezik, az tökéletes ember, képes az egész testét is megzabolázni” (Jak. 3,2)

Gyenma

Az Útról

„Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását” (Zsolt. 50,23)

Spurgeon: A szeretetről

A szeretet ösvénye tövissel és bogánccsal van szegélyezve, de ez a tövises út mégis drága nekünk, mert Jézus azon velünk tart és megengedi, hogy karjára támaszkodjunk. 

A bűnről

"Egy léktől is elsüllyed a hajó, s egy bűn is romlása lehet a vétkezőnek."

Te mit lépnél a helyemben?

Bölccsé teszlek, és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem. Zsoltárok 32:8

Papa, te mit lépnél a helyemben? - tetted fel unos-untalan a kérdést, mikor már hosszú percek óta meredten nézted a sötét és világos bábúkat a táblán. De a sakkjátszmát így sem tudtad soha megnyerni, annak ellenére, hogy Ő segített. Ő mindig segített. Már az első szokásos kezdő lépésed után érezted, a királyod veszélyben forog, és végül rájöttél, hogy te és a sakk, az két egymástól hihetetlen távolságra lévő világ. Ő ránézett a táblára, és látta szinte a játék lefolyását, miközben te azt sem érezted, mit fogsz lépni ott és abban a pillanatban. És valószínűleg még rövidebb lett volna bábuid haláltusája, ha nem teszed fel a mentő kérdéseket. 

Most pedig nosztalgikusan visszasírod azokat az időket, amikor még megmondhatta valaki, hogy mit lépne a helyedben. Amikor nem neked kellett egyedül döntened fehér és fekete, a ló vagy a bástya elmozdítása, igen vagy nem, menni vagy maradni, jó és rossz között. Néha visszanézel a magad mögött hagyott útra, és újragondolva annyiszor döntenél másként, jobban, értelmesebben. De sokszor az adott pillanatban nincs meg a döntéshez kellő mértékű és minőségű bölcsességed, és Éden almájának ízével a szádban nem tudhatod, mi a jó és mi a rossz. 

Isten ma reggel feléd nyújtja gyermekkorod mentőövét, és szeretné megmutatni, mit lépne a helyedben. Szeretne bölcsességet adni neked, ha elfogadod, és szeretné bekötözni a fejeden lévő sérüléseket, amik a legutóbbi koppanásból valók, amikor teljes erődből rohantál neki a falnak. Egy közös utat, kalandot ígér neked, melynek során megtanulsz végre igazán dönteni jó és rossz között. Tanácsot, vezetést, bölcsességet ajánl fel neked, csak el kell fogadnod. 

Hát nézz reménnyel szívedben az előtted lévő kérdőjelek felé, és fogadd el Istent útitársadnak! Fogadd el feléd nyújtott jobbját, és járj vele a mindennapok labirintusában! 

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/te-mit-lepnel-helyemben.html

AZ ELSŐ DOLOG

1 Dávid zsoltára. Az ÚR az én pásztorom, nem szűkölködöm. 2 Füves legelőkön terelget, csendes vizekhez vezet engem. 3 Lelkemet felüdíti, igaz ösvényen vezet az ő nevéért. 4 Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy: vessződ és botod megvigasztal engem. 5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára. Megkened fejemet olajjal, csordultig van poharam. 6 Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az ÚR házában lakom egész életemben. Zsolt 23.

                          AZ ELSŐ DOLOG

Jézus mondja: "Nézzétek a liliomokat, miként növekednek: nem fáradoznak, nem is fonnak... Ha pedig a mező füvét... Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket?" (Lk 12,27-28)

96 éves édesanyám szociális otthonban lakik. Minden nap kiül a nővérpulthoz, és türelmesen várja a látogatásomat. Igyekszem rendszeresen menni, és mindig viszek neki virágot. Amikor átadom a virágokat, többször is megköszöni, és örömkönnyek szöknek a szemébe. Ahogy kezében tartja a virágokat, hosszasan gyönyörködik bennük, dicséri az illatát, színét, formáját. Mindig emlékeztet, hogy a szokott helyre tegyem az asztalára, hogy a reggeli ébredésnél a virág legyen az első, amit megpillant. A látogatásom végén imára kulcsolt kézzel
elmondjuk együtt a 23. zsoltárt.

Számomra az, ahogyan édesanyám tud minden egyes virágban gyönyörködni,
felér egy istentisztelettel. A hite és Isten teremtményei iránti szeretete még világosabbá teszi számomra, hogy az igazi kapcsolat Istennel nem abból áll, hogy görcsösen igyekszem cselekedetekkel kiérdemelni Isten tetszését. Csak úgy lehetünk Istennel kapcsolatban, ha alázatosan elfogadjuk a szeretetét és kegyelmét, amit Jézus Krisztusban kínál.

Imádság: Urunk Istenünk, add, hogy egyszerűen elfogadjuk kegyelmedet,
ahelyett, hogy megpróbálnánk kiérdemelni szeretetedet. Ámen.

Az Istennel való kapcsolat a kegyelem elfogadásán nyugszik.
Al Russell (Connecticut, USA)

http://csendespercek.hu

IMMÁNUEL

1 Ha tehát van vigasztalás Krisztusban, ha van szeretetből fakadó figyelmeztetés, ha van közösség aSzellemben, ha van irgalom és könyörület,

2 akkor tegyétek teljessé örömömet azzal, hogy ugyanazt akarjátok: ugyanaz a szeretet legyen bennetek, egyet akarva ugyanarra törekedjetek. 3 Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; 4 és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is. 5 Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt:
6 mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, 7 hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez
hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; 8 megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. 9 Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé, és azt a nevet adományozta neki, amely minden névnél nagyobb, 10 hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és földalattiaké; 11 és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére. Fil 2,1-11.

                             IMMÁNUEL

"Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek" - ami
azt jelenti: Velünk az Isten. (Mt 1,23

Leginkább azért olvasom a Bibliát, hogy tudjam, nem vagyok egyedül, és valaki szeret. Olvasom az évszázadok óta fennmaradt igét arról az Istenről, aki szeret engem, és velem van még itt a börtönben is. Olvasom, hogy halljam annak az Istennek a szeretetteljes szavait, aki alkotott engem.

A börtön tele van magányos, szenvedő emberekkel. De a fájdalmunknak nem
kell Istentől eltávolítania, sőt közelebb vonhat minket hozzá. A fájdalom és szenvedés hitre vezethet, ami által Krisztus vigasztalása vár ránk.

Nem számít milyen fájdalom, veszteség ér, vagy mennyire gyötör a magány, Isten életem útjának minden lépésénél velem van. Örvendezem abban, amit Isten tett, és most is tesz értem. Van célja az életemnek, és van reménységem a jövőre.

Nem vagyunk egyedül, Isten velünk van. Aki megteremtett minket, szeret, gondoskodik rólunk, és a vele való közösséggel ajándékoz meg. Ez az
ajándék jött el hozzánk, és megkaphatjuk minden nap, bárhol is vagyunk.

Imádság: Köszönjük Urunk, hogy velünk vagy. Add, hogy meg tudjuk nyitni
a szívünket feléd. Ámen.

Aki Krisztusban van, soha nem magányos vagy elhagyatott.
Matthew B. Harper (Virginia, USA)

http://csendespercek.hu

Hála néked

Legyetek Készen!

Mit tegyél a szeretteid üdvösségéért Kenneth E. Hagin 3 rész

Néhány évvel ezelőtt azt tanulmányoztam, mit mond az Újszövetség a hívő hatalmáról. Még csak nem is gondoltam azokra a rokonaimra, akiknek még nem volt üdvösségük. Azonban amikor a 2 Korinthus 4:4-et olvastam, ahol Pál azt mondja, hogy e világ istene, a sátán megvakította azoknak az elméjét, akik elveszettek, kezdtem megérteni valamit.

Meg kell törnünk az ördög erejét az elveszett rokonaink felett, mert az ördög vakította meg az elméjüket és úgy is tartja azt. Amikor megértettem ezt az igazságot, így gondolkodtam: Ha ez igaz (és tudtam, hogy igaz, mert benne van Isten Igéjében), akkor ha működtetni tudom ezt Dub testvéremen, akkor bárki máson is, mert ő a család fekete báránya. Sok bűnös van, de ő a legrosszabb eset. Ha nála működik, bárkinél fog!

Az egyik kezemmel felemeltem a Bibliámat, a másik kezemet felemeltem a Menny felé, és ezt mondtam: „Az Úr Jézus Krisztus nevében megtöröm az ördög erejét a testvérem, Dub élete felett és követelem Dub szabadulását! Ez azt jelenti, hogy szabaddá válik az ördögtől és teljes megváltást jelent Jézus nevében. Ámen.”

Korábban tizenöt évig imádkoztam és időnként böjtöltem is Dubért. Úgy látszott, egyik sem használt. Sőt, látszólag minden még rosszabb lett. De miután egyszer elimádkoztam ezt, megtörtem az ördög erejét Dub élete felett, a dolog le volt zárva. Még gondolati szinten sem érintettem ezt, még csak nem is gondolkodtam rajta.

Körülbelül egy hét telt el. Aztán a következő gondolat jött: „Ugyan már! Csak nem hiszed, hogy az öreg Dub valaha is újjászületik, ugye?” Elkezdtem gondolkodni a helyzeten. És ez egy kritikus pontja a megváltásnak, a hitnek és bárminek, amit szeretnél Istentől kapni: Amíg a sátán képes téged az észérvek, az elme területén tartani, minden alkalommal le fog győzni téged – minden csatában, minden konfliktusban. De ha te tartod őt a hit küzdőterén, minden esetben te fogsz fölötte győzedelmeskedni!

Egy pillanatra elkezdtem gondolkodni rajta. Aztán leállítottam az elmémet és nem gondolkodtam rajta többet. (Képezheted magadat, hogy meg tudd ezt tenni, de ez időt és szorgalmat igényel.)

Valahogy onnan mélyről belőlem, a szellememből, előtört valami. A számon át jött ki és nevetni kezdtem – a bensőmből. Azt mondtam: „Nem, nem, nem gondolom, hogy Dub megváltást kap. Tudom! Tudod, sátán, fogtam Jézus nevét és megtörtem az erődet Dub felett, és követeltem, hogy váljon tőled szabaddá és a teljes megváltását is.”

Ha az ördög rá tudott volna venni, hogy kezdjek el így gondolkodni: „Hát, remélem, hogy újjászületik… nem tudom, hogy így lesz-e vagy sem… talán igen”. Ha ezt tettem volna, legyőzötté váltam volna. De kikapcsoltam az elmémet és megtagadtam, hogy ezen gondolkodjak. Dub két héten belül újjászületett.

Ez csak egyik módja annak, ahogy imádkozhatunk a szeretteink üdvösségéért. Más rokonaimért máshogyan imádkoztam, ahogy az Úr vezetett engem.

Ez mind az Igéhez és a Szellemhez vezet vissza. Minden kereszténynek bele kell kerülnie az Igébe és tanulmányoznia kell, mit mond a Biblia az elveszettekért való közbenjárásról.

Az emberek gyakran helytelenül imádkoznak és megnyitják az ajtót az ördögnek. Úgy imádkoznak: ”Uram, hozd őt be bármi áron!” De Jézus már megfizette az árat! Ilyeneket lehet hallani: „Nos, Isten arra használta ezt a tragédiát, hogy üdvösségre vezesse”. De ez a fajta gondolkodás nincs összhangban a Bibliával.

Születtek újjá emberek háború idején, amikor bombák potyogtak az égből, de ez nem Isten útja volt arra, hogy üdvösségre jussanak! Természetesen Ő ott van, ha az emberek Hozzá fordulnak, de neked nem kell tragédiákért imádkozni az emberek életében, hogy majd az ráveszi őket, hogy Istenhez forduljanak!

Nagyon fontos, hogy rá kell bíznod magad Isten Szellemére, és bölcsesség kell ahhoz, hogy tudd, mikor kell beszélned az elveszett rokonaiddal és mikor kell csöndben maradnod. És ezalatt imádkozni kell értük.

Soha nem kételkedtem abban, hogy a közvetlen családomnak üdvössége lesz. A feleségem már újjá volt születve, amikor összeházasodtunk és később két gyermekünk lett. Soha nem támadt olyan gondolatom, hogy a gyerekeimnek nem lesz üdvössége. Tudtam, hogy lesz nekik. Isten családokkal foglalkozik, és a férfinek kellene a vezetőnek lennie. A legtöbb esetben, ha a férfi keresztény lesz, Istennel jár, ő a feje a háznak, imádkozik és ódaadó a családjával szemben, a családja végül követni fogja őt.

Ha szülőkön a sor, hogy „követeljék” a családjukat, néhány dolgot meg kell tenniük. Az ő útjának módja szerint kell felnevelniük a gyermeküket (úgy kell nevelniük a gyermeküket, ahogy annak majd járnia kell -angol ford., Péld. 22:6). Az Úr tanítása és intése szerint kell nevelniük őt (az Úr tanítása és feddése szerint – angol ford., Efézus 6:4), tanítaniuk kell neki az Igét.

Ha a fiatalok próbálnak a még újjá nem született szüleik felé szolgálni, nekik is arra van szükségük, hogy a Szellem vezesse őket. Ismerek olyan gyerekeket és tinédzsereket, akik újjászülettek és a szüleiket is az Úrhoz vezették. Másrészt viszont olyan tinédzsereket is ismerek, akik szakadást okoztak maguk és a szüleik között, mert túl gyorsan akartak előrehaladni és túl erőszakosak voltak a bizonyságtétellel.

Érdekelhetnek mások és nehezedhet rád súllyal a sorsuk, de nem tudsz vastörvényeket lefektetni és azt mondani: „követelhetem valaki más üdvösségét”, csak azért, mert azt akarod, hogy újjászülessenek. Természetesen azt akarjuk, hogy mindenki újjászülessen, de ebbe annak az embernek is van beleszólása. Az ember saját akarata vesz részt abban, hogy elfogadja vagy elutasítja Jézust.

Ha az ördög ereje már meg lett törve az ember élete felett, ha már szabad arra, hogy döntést hozzon, akkor általában helyesen dönt. De ha az elméje meg van vakítva, akkor természetesen nem tud helyes döntést hozni. Mindenesetre az az általános, ha az emberek az Úrhoz térnek, ha a sátán ereje egyszer meg lett törve felettük. Nem lehet azt mondani, hogy minden esetben így van, mert egyes emberek önszántukból, tudatosan nem akarják követni az Urat.

Tehát vannak irányelvek, és a legtöbb esetben ezeket úgy találod meg, ha tanulmányozod az Igét. Ahol nincsenek, ott pedig arra kell hagyatkoznod, amit a Szent Szellem mond neked, hogy tegyél.

Hadd küldje az Úr a szeretteid útjába azt az embert, akit ő akar. Talán azt szeretnéd, ha újjászületnének és egy bizonyos gyülekezetbe kezdenének el járni, de lehet, hogy újjászületnek és egy másik gyülekezethez fognak tartozni. Az a legfontosabb, hogy az emberek újjászülessenek, és a Mennyországba kerüljenek!

Attól függetlenül, hogy az emberek meggyógyulnak-e és szólnak-e nyelveken, még a Mennybe kerülnek, ha újjászületnek. Más szavakkal: beteg testtel lehet a Mennyországba kerülni, de bűnös, újjá nem született szellemmel nem. És ha egyszer újjászülettél, a Mennybe kerülsz attól függetlenül, hogy megkeresztelkedtél-e a Szent Szellemben vagy sem.

A legfontosabb dolog az üdvösség.

Guti Tünde: AMIKOR A SZERETET KIHŰL

Amikor a bárányok éles fogakat növesztenek,

akkor - bizonnyal közel a vég!

Amikor a bárányok egymást marják,

vérző sebeket ejtve hosszúra nyúlt karmokkal,

akkor - vigyázzatok, közel az elszámolás!

Amikor a bárányok idegen hangokat követnek,

s bezárják fülüket a kedves Pásztor elől,

akkor - ámen, elérkezett az ítélet!

Amikor a bárányok a farkasokhoz szegődnek,

és báránybőrbe bújt farkasok lakmároznak

a farkasszívű bárányokkal,

nos - készüljetek, a Bíró már az ajtó előtt áll!

A te szíved hogy áll?