2016. január 2.

Az én Uramnak gondja van azokra, akik az Ő kegyelmében bíznak:

 én is szerencsétlen, elnyomott és szűkölködő, rászoruló vagyok, és az én uram gondoskodik rólam. Ezért vallom meg, hogy: Te vagy segítségem, segítőm, szabadítóm, megmentőm, gyámolítóm, támogatóm, aki biztonságba helyez, ne késsél, ne maradj el, Ó Istenem!”  (Zsolt. 40,18)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.