1Korintusi levél 12. fejezet: A SZENT SZELLEM megnyilvánulásai.(göröggel és kapcsolódó igékkel / revideált)

1 Kor. 12,1 A szellemi ajándékokra* a Szellem természetére nézve pedig nem akarom, és nem szeretném atyámfiai, testvéreim, hogy tájékozatlanok legyetek, és tudatlanok maradjatok.

*Ajándékokra (pneumatikosz): szó szerinti jelentése: a Szellem természetére, (a Szellem természetének megfelelőkre)

1 Kor. 12,2 Emlékeztek, és tudjátok, hogy amikor még pogányok voltatok, azaz a nemzetekhez tartoztatok, kényszernek engedve mentetek* a néma bálványokhoz. [Más fordítás: Úgy hurcoltak titeket a néma bálványokhoz, amint félrevezetőiteknek tetszett]**

*Mentetek a néma bálványokhoz (agó):  vezet; visz; űz; A mondat értelme szerint jobb fordítás: hogyan sodródtatok a néma bálványokhoz, amelyek vonzottak titeket;

**Az apostol minden helyen és korban élő – a pogányokból, azaz a nemzetekből – kihívott Krisztus népét így emlékezteti és figyelmezteti: „Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok. Izráel társaságától elkülönítve, idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek. Reménységetek nem vala, és Isten nélkül éltetek e világon; Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által” (Eféz. 2,12-13).

„Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, olyan isteneknek szolgáltatok, amik természet szerint, lényegüket tekintve nem istenek” (Gal. 4,8)  

Hiszen: „A bálványok ezüstből és aranyból vannak, emberi kéz csinálmányai. Szájuk van, de nem szólnak, nem beszélnek, nem jön ki hang a torkukon; szemeik vannak, de nem látnak; Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak; Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak” (Zsolt. 115,4-7).

És ez Izráelen kívül minden nemzetre vonatkozik: „Mert a népek, a nemzetek bálványai csupa hiábavalóság, hiszen az erdő fájából vágják azt; ács-mester kezei készítik bárddal, vagy baltával. Ezüsttel és arannyal megékesíti, díszíti azt, szegekkel és pörölyökkel, azaz kalapáccsal megerősíti, vagyis rögzíti, hogy le ne essék, és ne inogjon. Olyanok, mint az egyenes pálmafa, mint madárijesztő az uborkaföldön, és nem beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni, vagy menni nem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek!” (Jer. 10,3-5).

Mert: „Mit használ a faragott kép, vagy a bálványszobor, hogy a faragója kifaragta azt. Hiszen csak szobrász formálta! És mit használ az öntött kép, vagy az istenszobor, amely hazugságot tanít, és hamis útmutatást ad, hogy a képnek faragója bízik abban, csinálván néma bálványokat? Mert bár bízott benne, aki megformálta, csak néma bálványt készített. Jaj annak, aki fának mondja: Serkenj fel, ébredj! Néma kőnek: Ébredj, kelj fel! Taníthat-e ez, vagy adhat ez útmutatást? Ímé, borítva van arannyal és ezüsttel, szellem pedig semmilyen nincs benne!” (Hab. 2,18-19).

1 Kor. 12,3 Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, aki Istennek Szelleme által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; És nem mond átkot Jézusra; És senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által. [Más fordítás: Aki Istennek Szelleme által szól, az egy sem mondja: Átkozott legyen Jézus. De azt sem mondhatja senki: „Jézus az Úr”, csak ha Szent Szellemben beszél].

1 Kor. 12,4 A kegyelmi ajándékokban* azaz a Szellem megnyilvánulásában pedig különbség, és változatosság van, de ugyanaz a Szellem**

*Kegyelmi ajándékokban (kariszma):a kegyelem megnyilvánulása. Győzelmi ajándék, jutalom a győztes hadvezértől. A Szellem megnyilvánulásában.

**És: „Minthogy a gyülekezetben végzett szolgálat közben, a bennünk lakozó Szent Szellemnek különböző megnyilvánulásai vannak, a nékünk adott, a nékünk juttatott kegyelem szerint, akár írásmagyarázás, vagy prófétálás, vagyis prófétai igehirdetés, a hitnek mértéke, a hitünk helyes aránya szerint teljesítsük, és gyakoroljuk. Akár szolgálat, vagyis mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenység, a szolgálatban munkálkodjunk, fáradozzunk, forgolódjunk, és szenteljük magunkat annak a szolgálatnak. A tanító szentelje magát a tanításnak. Akár segítségül hívó - esedezés, buzdítás vagy vigasztalás által könyörög, kér, kérlel, imádkozik segítségül hívásban. A buzdító jóra serkentő beszéddel buzdítson; a bátorító bátorítson; a vigasztaló nyújtson vigaszt. Az adakozó, - aki ad a másiknak egy részt abból, amije van - szelídségben, szerénységben, egyszerűségben, egyenességben, és jószívűséggel, tettetés vagy önzés és hátsó gondolatok nélküli jósággal tegye. Az elöljáró - mint követendő példa - vezessen, irányítson szorgalmatossággal, igyekezettel. A könyörülő - aki irgalmasságot gyakorol – vidámsággal, jókedvvel, örömest, vidáman művelje” (Róm. 12,6-8)

Mert: „Mindenikünknek pedig adatott a kegyelem a Krisztustól osztott ajándéknak mértéke szerint” (Eféz. 4,7).

1 Kor. 12,5 A szolgálatokban* - a mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenységben - is különbség, és változatosság van, a szolgálatok is különfélék, de ugyanaz az Úr**

*Szolgálatokban (diakónia): mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenység.

**Hiszen: „… Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul. A szentek tökéletesbbítése céljából, azaz hogy felkészítse a szenteket a szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére. Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, azaz a felnőttkorra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére, vagyis a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra” (Eféz. 4,11-13)

1 Kor. 12,6 És különbség van a cselekedetekben, vagyis az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de ugyanaz az Isten, aki cselekszi mindezt,* vagyis aki aktívan, hatékonyan eredményesen tevékenykedik, és érezteti hatását mindenkiben**

*Cselekszi mindezt (energeó): - aktívan, hatékonyan eredményesen tevékenykedik, érezteti hatását.

**Akik az Övéi: „Mely az Ő teste, teljessége Őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel, és aki teljessé tesz mindent mindenekben” (Eféz. 1,23).

„Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből, az ő tetszésének megfelelően” (Fil. 2,13)

Hiszen: „Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik” (Eféz. 4,6).

 „Mert Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Mert Belőle jött elő, rajta keresztül megy és Őfelé halad minden, és Beléje torkollik a mindenség. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen” (Róm. 11,36).

1 Kor. 12,7 A Szellem látható megnyilvánulásait mindenki azért kapja, hogy használjon vele*

*Hát: „Ezért ti is, minthogy a Szellem megnyilvánulását kívánjátok, a gyülekezet építésére igyekezzetek, hogy gyarapodjatok” (1 Kor. 14,12)

„Hogy van hát atyámfiai? Mi következik mindezekből, testvéreim? Mikor egybegyűltök, mindeniteknek van zsoltára, tanítása, nyelve, azaz nyelveken szólása, kijelentése, vagyis kinyilatkoztatása, magyarázata. Mindenek épülésre legyenek, és épüléseteket szolgálják” (1 Kor. 14,26).

1 Kor. 12,8 Némelyiknek ugyanis bölcsességnek* beszéde adatik a Szellemben. Másiknak pedig tudománynak, azaz a kinyilatkoztatásból származó tudásnak beszéde, igéje, ugyanazon Szellemben.

*Bölcsesség (szophia): a tudás, ismeret és tapasztalat legmagasabb szintű, érett, megfontolt alkalmazásának képessége.

1 Kor. 12,9 Egynek hit* olyan hit, amely hegyeket mozdít meg ugyanazon Szellemben; másnak pedig gyógyítások megnyilvánulása azon egy Szellemben**

*Hit (pisztisz): bizalom; hűség; meggyőző erő; Itt: egy különleges hit, amely Istennek emberi ésszel fel nem érhető segítségében (csodáiban) tud bizakodni; az a hit, amely hegyeket mozdít meg.

**Az Úr Jézus ígérete az Őbenne hívőknek: „Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek kísérik: az én nevemben ördögöket, azaz démonokat űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak” (Márk. 16,17-18).

Az Úr Jézus azoknak adott - és ad - hatalmat és erőt, akik állandóan Ővele vannak: „És előszólítván, vagyis magához hívta tizenkét tanítványát, és hatalmat ada nékik a tisztátalan szellemek, azaz a démonok felett, hogy kiűzzék azokat, és gyógyítsanak mindenféle betegséget és minden erőtlenséget” (Mát. 10,1)

„A tanítványok pedig elindultak és prédikálják, hirdetik az embereknek, hogy térjenek meg. És sok ördögöt, azaz démont űznek vala ki, és olajjal sok beteget megkennek és meggyógyítnak vala” (Márk. 6,12-13)

Az apostol tanítása szerint, ez nem változott, ezért így biztatja a hívőket: „Beteg-e valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak érte, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget, megszabadítja a szenvedőt, és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer” (Jak. 5,14-15)

 A tanítványok keze által sok csoda és gyógyulás, szabadulás történt, de ezután odavittek hozzájuk egy epilepsziás gyereket, és nem tudták a démont kiűzni belőle: „Ekkor a tanítványok magukban külön Jézushoz menvén, megkérdezték: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Jézus pedig így válaszolt: A ti hitetlenségetek, a ti kishitűségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, odamenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek. Ez a fajzat, vagyis a hitetlenség szelleme pedig ki nem megy, el nem távozik, hanemha könyörgés és böjtölés által” (Mát. 17,19-21).

1 Kor. 12,10 Némelyiknek csodatévő erőknek munkái*  azaz Isten erejének megnyilvánulása; Némelyiknek meg prófétálás** prófétai igehirdetés. Némelyiknek pedig szellemeknek megkülönböztetése, vagyis a szellemek elbírálásának képessége jut osztályrészül, másiknak nyelvek nemei*** vagyis különféle nyelvek, másnak  pedig nyelvek magyarázása, - értelmezése, tolmácsolása****

*Csodatévő erőknek munkái (dünamisz): isteni erővel tett csoda; Isten erejének megnyilvánulása; a csodák cselekvéséhez szükséges erő.

**Prófétálás (prophéteia): szó szerinti jelentése: Előtte (előre) állítás; a próféta megnyilatkozása: prófétai szó, prófétai igehirdetés.

***Nyelvek nemei (gené glósszón): a nyelvek fajtái; (nemei); különféle nyelvek.

****És a Szent Szellem bizonyságtétele: „És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egy akarattal együtt valának ugyanazon a helyen. És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás, és eltelé az egész házat, ahol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek, lángnyelvek, amelyek szétoszlottak és leszálltak leereszkedtek mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Szellemmel, és kezdének szólni más, azaz különféle nyelveken, amint a Szellem adta nékik szólniuk” (Csel. 2,1-4)

„Minekutána pedig ez a zúgás támadt, összefutott a sokaság és megzavarodik, és nagy zavar keletkezett, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá őket szólni. Álmélkodnak, és megdöbbennek pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, akik szólnak? Mi módon halljuk hát őket, kiki közülünk a saját nyelvén, amelyben születtünk? Pártusok és médek, és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában,  Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Líbiának tartományiban, mely Cziréne mellett van. És a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok. Krétaiak és arabok halljuk amint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos, és felséges dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván és egymástól kérdezgetve: Vajon mi akar ez lennie?” (Csel. 2,6-12)

 Az Ige bizonyságtétele szerint mindenhol és mindenki, aki megkapta a Szent Szellemet, különböző nyelveken szólt: „Mikor még szólá Péter ez igéket, leszálla a Szent Szellem mindazokra, akik hallgatják vala e beszédet, ez igét. És elálmélkodának a zsidóságból való hívek, mindazok, akik Péterrel együtt mentek, hogy a pogányokra is kitöltetett, kiárasztatott a Szent Szellem. Mert hallják ugyanis, hogy ők nyelveken szólnak és magasztalják az Istent. Akkor megszólalt Péter: Vajon eltilthatja-é, vagy megtagadhatja-e valaki a vizet, hogy ezek be ne meritkezzenek, kik vették a Szent Szellemet miképpen mi is? És úgy rendelkezett, hogy meritkezzenek be az Úrnak, Jézus Krisztusnak nevében. Akkor kérék őt, hogy maradjon náluk néhány napig” (Csel. 10,44-48).

És a pünkösdi csoda folyamatosan történik: „Lőn pedig azonközben, míg Apollós Korinthuszban volt, hogy Pál végigjárva a felsőbb tartományokat, Efézusba érkezék: és mikor némely tanítványokra talált, Monda nékik: Vajon vettetek-e Szent Szellemet, minekutána hivőkké lettetek? Azok pedig mondának néki: Sőt inkább azt sem hallottuk, hogy eljött már a Szent Szellem. És ezután megkérdezte tőlük: Mire meritkeztetek be tehát? Azok pedig mondának: A János bemerítésébe. Monda pedig Pál: János megtérésnek bemerítésével merített be, és amikor bemerített, megtérést követelt, azt mondván a népnek, hogy aki ő utána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Krisztus Jézusban. Mikor pedig ezt hallák, bemerikezének az Úr Jézusnak nevére. És mikor Pál reájuk vetette kezét, szálla a Szent Szellem őreájuk; és szólnak vala különböző nyelveken, és prófétálnak vala. Valának pedig a férfiak összesen mintegy tizenketten” (Csel. 19,1-7).

 Az apostol így folytatja, tanítva a korinthusi hívőket: „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen. (Más fordítás: Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen)” (1 Kor. 14,10).

1 Kor. 12,11 De mindezeket egy és ugyanaz a Szellem cselekszi*  érezteti hatását, fejt ki erőt, osztogatván mindenkinek külön, tetszése szerint, amint elhatározza**

*Szellem cselekszi (energeó): megmutatja magát, működésben van; tevékenykedik, hat, érezteti hatását; erőt fejt ki.

**A Szent Szellem megnyilvánulása pedig a hit mértéke szerint történik: „Mert a nékem adott kegyelem által mondom mindenkinek közöttetek, hogy senki ne becsülje magát többre, és ne gondoljon magáról a kelleténél többet; ne fölényeskedjen, ne legyen gőgös, hanem Isten Igéje szerint gondolkodjon, amint az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét” (Róm. 12,3).

Ugyanis: „…a bennünk lakozó Szent Szellem különböző megnyilvánulásai vannak a nékünk adott kegyelem szerint.. „ (Róm. 12,6)  

„A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott” (Ef. 4,7).

1 Kor. 12,12 Mert amiképpen a test, azaz a személy egy és sok tagja* vagyis más -más funkciót végző része van, az egy személynek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind  egy személy, azonképpen a Krisztus is. [Más fordítás: Mert úgy van a Krisztussal is, mint a személlyel, amely egy, azonban tagja sok van: a személy valamennyi funkciót végző része is, noha sokféle, mégis egy személyt alkot]**

*Tagja (melosz): egy- egy funkciót végző része.

**Mert egy kenyér, és egy személy vagyunk sokan; mert mindnyájan az egy kenyérből részesedünk” (1 Kor. 10,17).

Az Úr Jézus kijelentése a kenyérről, amelyből részesedünk: „Én vagyok az életnek ama kenyere. Aki hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha” (Ján. 6,35).

 Úgy van ez, mint a természetes személynél: „Mert ahogyan az ember személyének többféle szerepe, helyzete, működése van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete, tennivalója, feladata, szerepe, működése, rendeltetése van. Azonképpen sokan egy személy vagyunk. egy személyt képezünk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai, azaz egy-egy funkciót végző részei vagyunk” (Róm. 12,4-5).

1 Kor. 12,13 Mert hiszen mi mindnyájan egy Szellemben egy személlyé meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, azaz pogányok; akár rabszolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Szellem öntöz*

*Hiszen: „… akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban” (Gal. 3,27-28).

„Itt már nincs többé görög és zsidó, körülmetéltség és körülmetéletlenség, barbár és szkíta, szolga és szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus” (Kol. 3,11).

Mert: „Egy a személy, és egy a Szellem, miképpen elhívatásotoknak egy reménységében hívattatok el is; Egy az Úr, egy a hit, egy a bemerítés; Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik” (Eféz. 4,4-6).

Már Bemerítő János erről prédikált: „Én vízbe merítettelek titeket: Ő majd Szent Szellembe fog meríteni titeket” (Márk. 1,8).

Az Úr Jézus ígérete a Benne hívőknek: „Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek! Ezt pedig mondja vala a Szellemről, amelyet veendők valának az Őbenne hívők: mert még nem vala Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg” (Ján. 7,37-39).

1 Kor. 12,14 Mert a test a személy sem egyetlen tagból áll, hanem sokból, azaz nem csak egy- egy funkciót végző része van, hanem sok.

1 Kor. 12,15 Ha ezt mondaná a láb: mivelhogy nem kéz vagyok, tehát nem tartozom a személyhez, avagy nem a személyhez tartozik-e?

1 Kor. 12,16 És ha a fül ezt mondaná: mivelhogy nem vagyok szem, nem tehát nem vagyok a személy része. Avagy nem a személy része?

1 Kor. 12,17 Ha az egész személy csupa szem volna, hol maradna a hallás? Ha meg az egész csupa hallás, hol volna a szaglás?

1 Kor. 12,18 Most pedig az Isten elhelyezte, és elrendezte a tagokat, azaz az egy- egy funkciót végző részeket a személyben, és Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a tetszése szerint.

1 Kor. 12,19 Ha pedig az egész egy tag volna, hol volna az egész személy?

1 Kor. 12,20 Így azonban sok tag van ugyan, de egy a személy*

*Mert: „Azonképpen sokan egy személy vagyunk, egy személyt képezünk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai, vagyis egy-egy funkciót végző részei vagyunk” (Róm. 12,5).

Az apostol az ember személye alapján magyarázza a kijelentést: „Mert amiképpen a személy egy, és sok tagja, vagyis szerepe, helyzete van, az egy személynek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy személy, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Szellemben mi mindnyájan egy személlyé meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. Mert a személy sem egy tag, hanem sok” (1Kor. 12,12-14).

 „Ti pedig Krisztus teljes lénye vagytok, és egyenként annak tagjai, azaz egy - egy funkciót végző részei” (1Kor. 12,27).

 „Mert az Ő testének, azaz az Ő személyének, teljes lényének tagjai vagyunk, az Ő testéből, húsából és az Ő csontjaiból valók” (Eféz. 5,30).

1 Kor. 12,21 Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem.

1 Kor. 12,22 Sőt sokkal inkább, amelyek a személy legerőtlenebb, leggyöngébb, legtehetetlenebb tagjainak látszanak, azok igen szükségesek:

1 Kor. 12,23 És amelyeket a személy tisztességtelenebb*  kevéssé becses tagjainak részeinek tartunk, és gondolunk, azoknak nagyobb tisztességet tulajdonítunk. És amelyeket a személy kevésbé értékes részeinek gondolunk, azokat nagyobb megbecsüléssel vesszük körül, és amelyek éktelenek** illetlenek, szemérmetlenek, bennünk, azok nagyobb megbecsülésben, tisztességben részesülnek;

*Tisztességtelenebb (atimosz): - 1) nem megbecsült / tisztelt, megvetett, megvetéssel sújtott, lenézett; 2) tiszteletet nem érdemlő, nem tekintélyes; kevéssé becses; becstelen.

**Éktelenek (aszkhémón): - illetlen, szemérmetlen, hitvány, tisztességtelen.

1 Kor. 12,24 Amelyek pedig jól-formázott, tisztességes, tiszteletre méltó tagok bennünk, azoknak nincs erre szükségük. De az Isten úgy szerkeszti egybe, úgy alkotta, állította, és kapcsolta össze a teljes személyt, hogy az alábbvalónak, az alacsonyabb rendűnek, ami hiányosabb, nagyobb, és több tisztességet, megbecsülést ad, 

1 Kor. 12,25 Hogy ne legyen, ne támadjon hasonlás* szétválás, összekülönbözés, „hitszakadás” tanbeli vagy hatalmi kérdések miatt a teljes személyben, hanem ugyanarról kölcsönösen gondoskodjanak, és törődjenek egymásról a tagok, azaz a személy különböző funkciót végző részei.

*Hasonlás (szkhiszma): szétválás; összekülönbözés; meghasonlás; amely egy tett következményeként beállt állapotra utal, „hitszakadás” tanbeli vagy hatalmi kérdések miatt.

1 Kor. 12,26 És akár szenved* - vagyis olyan helyzetbe kerül, amely kellemetlen, vagy fájdalmas - az egyik tag, vele együtt szenvednek** a tagok mind. Akár tisztességgel*** illettetik, vagyis tiszteletben van része az egyik tagnak, vele együtt örülnek**** és örvendeznek a tagok mind*****

*Szenved (paszkhó): kibír (= történik vele valami); megtapasztal; valamilyen helyzetbe kerül; elszenved, eltűr, elvisel; ÉRZELEM vagy érzések töltik el, amelyek ha kellemetlenek, fájdalmasak vagy rosszak: szenved.

**Együtt szenvednek (szümpaszkhó): részvéttel van valaki iránt; együtt ÉREZ valakivel; együtt szenved; közös vagy ugyanolyan jellegű fájdalmat él át (speciális értelemben, üldöztetést.

***Tisztesség (doxadzó: megbecsülésben részesül.

****Örülnek (szünkhairó): - részt vesz a boldogságban, együtt örülnek

*****Az apostol egyszerűen így fejezi ezt ki: „Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal” (Róm. 12,15).

1 Kor. 12,27 Ti pedig a Krisztus teste, azaz teljes lénye vagytok, és tagjai rész szerint, vagyis egy-egy funkciót végző tagja vagyunk egyenként*

*Az apostol az ember teste, azaz teljes személye alapján magyarázza a kijelentést: „Mert miképpen egy testben sok tagunk van, vagyis ahogyan az ember személyének többféle szerepe, helyzete, működése van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete, tennivalója, feladata, szerepe, működése, rendeltetése van. Azonképpen sokan egy test egy személy vagyunk, azaz egy személyt képezünk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk” (Róm. 12,4-5).

És a kijelentés fontossága miatt újra-és újra megismétli: „Mert amiképpen a test, azaz a teljes személy egy és sok tagja, szerepe, helyzete van, az egy testnek tagjai pedig, noha sokan vannak, mind egy test, azaz egy személy, azonképpen a Krisztus is. Mert hiszen egy Szellem által mi mindnyájan egy testté, azaz személlyé meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, akár szolgák, akár szabadok; és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg. Mert a test, azaz a teljes személy sem egy tag, hanem sok” (1Kor. 12,12-14)

És: „Mert az Ő testének, azaz  az Ő személyének, teljes lényének  tagjai vagyunk, az Ő testéből húsából),és az Ő csontjaiból valók” (Eféz. 5,30).

Ahogyan Éva is Ádámnak: „És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, amelyet kivett vala az emberből, asszonnyá, és vivé az emberhez. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből, azaz húsomból való hús: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett” (1 Móz. 2,22-23)  

Mert: „… Ádám… ama következendőnek, vagyis Eljövendőnek - Krisztusnak  - kiábrázolása, előképe” (Róm. 5,14).

1 Kor. 12,28 És pedig némelyeket rendelt, vagyis a különböző tagokat elhelyezte az Isten a kihívottak közösségeiben, az eklézsiában először apostolokul* Másodszor prófétákul.  Harmadszor tanítókul** azután csodatévő erőket*** azaz erő-megnyilvánulásokat, aztán gyógyításoknak ajándékait, azaz gyógyító erőt****. Gyámolokat***** segítő szolgálatot, pártfogolást végzőket. kormányokat****** azaz vezetőket; nyelvek******* - azaz idegen, titokzatos, érthetetlen beszéd - nemeit azaz különféle nyelveken való szólást********

*Apostolokul (aposztolosz): Meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki a küldő személy hatalmával szól, cselekszik.

**Tanítókul (didaszkalosz): másokat oktat, átadja a tudást, mester.

***Csodatévő erők (dünamisz): - erő - speciális értelemben: csodatevő erő (általában közvetve: maga a csoda); - képesség, ami képessé tesz bármi megtételére. Erő-megnyilvánulás.

****Gyógyító erő (iama):- gyógyulás (a hatás); a megromlott egészség helyreállítása.

*****Gyámolok (antilé(m)pszisz): támogatás; segítség; segítségnyújtás; segítő szolgálat, pártfogolás.

******Kormányokat, azaz vezetőket (kübernészisz): irányító; egy hajó útjának ellenőrzése, irányítása, átvitt értelemben is.

*******Nyelvek nemei (glóssza): beszéd; nyelv (amit beszélnek); idegen, titokzatos, érthetetlen beszéd nemei: (genosz): - fajta, különféle; itt: különféle nyelveken való szólás.

********Mindez pedig Isten ajándéka: „És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul. A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, a Krisztus testének építésére. Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a felnőttkorra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére, azaz a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra” (Eféz. 4,11-13)

És: „Azért, hogy megismertettessék most a mennybeli fejedelemségekkel és hatalmasságokkal az eklézsia által az Istennek sokféle bölcsessége” (Eféz. 3,10).

1 Kor. 12,29 Avagy mindnyájan apostolok, kiküldött követek-e? Vagy mindnyájan próféták-e? Avagy mindnyájan tanítók-e? [Vagy mindnyájan csodatévő erők-e? Vagyis valamennyien rendelkeznek csodatevő hatalommal? Mindenkiben van csodatevő erő?

1 Kor. 12,30 Avagy mindnyájuknak vannak-e gyógyításra való ajándékai? Valamennyien rendelkeznek gyógyító erővel? Vagy mindnyájan szólnak-e nyelveken? Vagy mindnyájan magyaráznak-e? Mindnyájan értelmezik, és meg tudják magyarázni a beszédeket?*

*És az apostol válaszol is a kérdésre, nem, mert: „Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki szellemek megkülönböztetését, vagy a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta” (1Kor. 12,10)

1 Kor. 12,31 Igyekezzetek, és törekedjetek pedig a hasznosabb, a jobb, fontosabb, a nagyobb kegyelmi megnyilvánulásokra. És ezen felül, vagyis mindezek felett, még egy kiváltképpen való, mindennél magasabb rendű utat mutatok néktek.