Ige: A mennyei ruha.

Azért fohászkodunk is ebben az eredeti hajlékban, és kívánkozva epekedünk, hogy mennyei lakásunkat ráhúzhassuk a földire; mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba. Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk! (2 Kor. 5,2-3)

[Más fordítás: Hogyha le kell majd vetkőznünk, mezítelennek ne bizonyuljunk]^*

*A feltámadott Úr kijelentése: „Ímé eljövök, mint a tolvaj. Boldog, aki vigyáz és őrzi az ő ruháját, hogy mezítelenen ne járjon, és meg ne lássák az ő rútságát, az ő szégyenét” (Jel. 16,15)

Ezért: „Azt tanácslom néked, hogy végy tőlem tűzben megpróbált, izzított aranyat, hogy gazdaggá légy; és fehér ruhát, hogy öltözeted legyen, hogy felöltözz, és ne láttassék ki a te szégyenletes mezítelenségednek rútsága; és szemgyógyító írral kend meg a te szemeidet, hogy láss” (Jel. 3,18)

János apostol elragadtatásban látja, hogy kik kaptak – és mit jelent az, hogy – fehér ruhát kaptak: „Azután látám, és ímé egy nagy sokaság volt ott, amelyet senki meg nem számlálhatott, minden nemzetből és ágazatból, és népből és nyelvből. És a királyiszék, a trónus előtt, a Bárány előtt állnak vala, fehér ruhákba öltözve, és az ő kezeikben pálmaágak. És kiáltanak hatalmas hangon, nagy szóval, mondván: Az üdvösség a mi Istenünké, - aki a királyiszékben, a trónuson ül, - a Bárányé! Ekkor megszólalt egy a vének közül, és megkérdezte tőlem: „Kik ezek a fehér ruhába öltözöttek, és honnan jöttek?” Ezt mondtam nekik: „Uram, te tudod”. Mire ő így válaszolt: „Ezek azok, akik a nagy nyomorúságból jöttek, és megmosták ruhájukat, és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten királyiszéke, trónusa előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyiszékben ül, kiterjeszti sátorát felettük (és a trónuson ülő, velük lakik)” (Jel. 7,9-10.13-15)

Hát: „Örüljünk és örvendezzünk, és ujjongjunk, és adjunk dicsőséget néki, és dicsőítsük Őt, mert eljött a Bárány menyegzője, és az ő felesége, az Ő menyasszonya felkészítette magát, És adatott annak, hogy felöltözzék tiszta és ragyogó, fényes fehér gyolcsba; mert a fehér gyolcs a szenteknek igazságos cselekedetei” (Jel. 19,7-8)

És aki már megkapta a fehér gyolcsból készült ruhát, azt még további díszes ruhákba öltöztetik. Erről prófétál Ézsaiás is: „Örvendezvén örvendezek, és nagy örömöm telik az Úrban, örüljön lelkem az én Istenemben, mert víg örömre indít Istenem. Mert az üdvösség ruháival öltöztetett fel engem, az igazság a megigazulás palástjával vett engemet körül, és terítette rám. Mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, és aki fölteszi fejdíszét, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit, az ékszereit” (Ésa. 61,10).