Ige: Isten országáról.

„És monda: Mihez hasonlítsuk az Isten országát, az Isten királyságát? Avagy milyen példában példázzuk, milyen példába foglaljuk; vagy milyen példázattal szemléltessük azt?

A mustármaghoz, amely mikor a földbe vettetik, minden földi magnál kisebb,

És mikor elvettetik, felnő, és minden veteménynél nagyobb lesz, és fává terebélyesedik, és nagy hosszú, magas, hatalmas ágakat hajt, úgy hogy árnyéka alatt fészket rakhatnak az égi madarak* (Márk. 4,30-32)

*A Szent Szellem még nem töltetett ki, ezért: „Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi az, hogy mit jelent, amit szól vala nékik” (Ján. 10,6).

Mert Isten országa az Úr Jézusban jelent meg, és folytatódott – és növekedett – az Ő teste, vagyis a kihívottak közössége által. Ezért Péter apostol így buzdítja a mindenkori hívőket: „… növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó, üdvözítő Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen és Övé a dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké, vagyis most és az örökkévalóságban. Ámen” (2 Pét. 3,18).

De hogy Isten országa megnyilvánuljon a jelenvalóvilágban, ahhoz a hitnek is növekedni kell. A tanítványok nem tudtak kiűzni egy démont, és: „Ekkor a tanítványok - külön - magukban Jézushoz menvén, megkérdezték és mondának néki: Mi miért nem tudtuk azt kiűzni? Jézus pedig monda nékik: A ti hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: Ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek” (Mát. 17,19-20).

A prófécia pedig így szól az Úr Jézusról és az Ő testéről, a kihívottak közösségéről: „Így szól az Úr Isten, az én Uram, az ÚR): És veszek én ama magas cédrus tetejéből, és elültetem. Felső ágaiból egy gyönge ágat szegek le, s elplántálom én magas és fölemelt hegyen.

(Más fordítás: Majd én magam török le a magas cédrus hegyéről egy ágat, és elplántálom; tetejéről letépek egy gyenge hajtást, és elültetem egy magasba emelkedő hegyen).

Izráel magasságos hegyén plántálom, ültetem el őt, és ágat nevel és gyümölcsöt terem s nagyságos és pompás cédrussá nevekedik, hogy lakjanak alatta, mindenféle szárnyas madarak, és ágainak és lombjának árnyékában fognak lakozni. És akkor majd megtudja, és megismeri a mező minden fája, hogy én, az Úr tettem a magas fát alacsonnyá, az alacsony fát magassá; megszárasztottam a zöldellő fát, és zölddé és virulóvá tettem az aszú, a kiszáradt fát. Mert amit én, az ÚR, megmondok, azt meg is teszem! Én, az Úr szólottam és megcselekedtem” (Ezék. 17,22-24).